A hulladékgazdálkozás rendjének megsértése egyre nagyobb jelentőséget kap a büntetőjogban. Ennek oka az, hogy a hulladék és környezetjog problémája az egyik legégetőbb golobális probléma, ugyanakkor a hulladékgazdálkodás költségei nagymértékben befolyásolják a termelést és ez által az életszínvonalat is. A jogszerű hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás költségei rendkívül magasak, amik ösztönzőleg hatnak bűnelkövetésre.
Miről lesz szó ebben cikkben?
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének háttérjogszabályai
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének tényállása egy kerettényállás. Ez azt jelenti, hogy a szabályok nem a büntetőjogon azaz a Btk-n belül keresendők. A szabályok a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.), valamint annak végrehajtási rendeleteiben rögzítettek. Emellett jelentős számú európai uniós jogi aktus is szabályozza a hulladékgazdálkodást.
A hulladékgazdálkozási törvény hatálya
Eleve a hulladék fogalma és a hulladékgazdálkodási törvény hatálya is bonyolult. A Ht. hatálya ugyanis kiterjed magára a hulladékra, és – egyebek mellett – a hulladékgazdálkodásra. Nem terjed ki viszont -például főszabályként – az állati melléktermékekre, a levegőbe kibocsátott légnemű anyagokra, a radioaktív hulladékra, a hatástalanított robbanóanyagokra, szennyezett talajra illetve a szennyvízre sem. (Egy ezzel kapcsolatos Kúriai döntés itt olvasható) A szennyvízre vonatkozó szabályozást ugyanis a vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza. Ezek tehát jogilag nem hulladékok. A szennyvízzel kapcsolatos visszaélésések ezért nem minősülnek hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettének.
A hulladék büntetőjogi fogalma
Sokáig (egész pontosan 2021-ig) a hulladék büntetőjogi fogalma elvált a a hulladékgazdálkodási törvény szerinti fogalomtól. A büntetőjog más, szűkebb fogalmat használt A büntető törvénykönyv alkalmazásában csak az minősült hulladéknak amit a hulladékról szóló törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas volt az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. Ez a norma már nem hatályos, a hulladék jogi fogalma egységes.
A veszélyes hulladék (büntető)jogi fogalma
A veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettének minősített esetet eredményez. Az minősül veszélyes hulladéknak amit a a hulladékgazdálkodási törvény mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők (pl. robbanásveszélyes, tűzveszélyes, maró, rákkeltő) legalább egyikével rendelkezik.
Azonban hulladékgazdálkodási hatóság – negatív irányban – megállapíthatja azt is, hogy bár a hulladék fel van sorolva a mellékletben de mégsem minősül annak. Fontos szabály hogy a hulladékgazdálkodási hatóság döntéséig a hulladékot veszélyes hulladéknak kell tekinteni. Azt írja elő a környezetjogban ismeretes elővigyázatosság elve. Az, hogy a hulladék veszélyes hulladéknak minősül-e, a büntetőeljárások során szakértői kompetenciába tartozó ténykérdés.
Hulladékgazdálkodási hatóság
Hulladékgazdálkodási hatóságként a vármegyei kormányhivatalok járnak el, ők adják ki a hulladékgazdálkodásra vonatkozó engedélyeket.
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének elkövetési magatartása
- nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, illetve engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve végez hulladékgazdálkodási tevékenységet
- hulladékkal más, olyan jogellenes tevékenységet végzése, ami alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének a veszélyeztetésére
- nem engedélyezett helyen az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére alkalmas vagy jelentős mennyiségű hulladékot elhelyezése. A nem engedélyezett hely természetesen nem csak közterület, hanem akár saját ingatlan is lehet.
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettének első elkövetési magatartáshoz kapcsolódóan megjegyzendő hogy hulladékgazdálkodásról szóló törvény szabályozza, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység ha a jogszbály kivételt nem tesz a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető. Ennek pontos feltételeit illetve időtartamát a jogszabály részletesen meghatározza.
Azonban nem minden hulladékkal kapcsolatos tevékenység engedélyköteles. Illetve vannak olyan elkövetési magatartások amik nem is engedélyezhetők. Ezekre a tevékenységekre utal a „más jogellenes tevékenység” kifejezés.
A nem engedélyezett helyen történő elhelyezéssel kapcsolatban megjegyzendő, hogy ez csak akkor minősül bűncselekménynek, ha ez a törvény szerinti kvalifikált veszélyeztetéssel jár, vagy jelentős mennyiségre történik. Ennek hiányában csak közigazgatási jellegű szankció szabható ki, büntetés vagy büntetőjogi intézkedés nem.
„Hulladék elhelyezése hatóságilag tilos”
A nem engedélyezett helyen való hulladékelhelyezéssel kapcsolatban tartom fontosnak a következő megjegyzést. Gyakran olvasható közterületeken, hogy a „hulladék elhelyezése hatóságilag tilos” Ez jogdogmatikailag nem állja meg a helyét. Ugyanis hulladék elhelyezése közterületen nem valamilyen hatósági aktus miatt , hanem ex lege, azaz jogszabály által tilos. Hatósági aktus, engedély ezt feloldhatja. Azaz nem a hatóság, hanem a jogalkotó tiltja meg a hulladék elhelyezését. A „hatóság” csupán feloldhatja ezt a tilalmat.
Milyen büntetés szabható ki a hulladékgazdálkodás rendjének szándékos megsértése esetén?
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettének fenti alapeste három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A hulladékgazdálkodás megsértése bűntettének minősített esete ha azt veszélyes hulladékra,
különösen jelentős mennyiségű hulladékra, vagy különös visszaesőként követik el. Ezekben az esetekben a büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen jelentős mennyiségű veszélyes hulladékra követik el.
A joggyakorlat szerint ilyen bűncselekmény jogkövetkezményeként a bíróságok közérdekű munka-büntetést, pénzbüntetést, elzárást, felfüggesztett szabadságvesztést és letöltendő szabadságvesztést is alkalmaznak.
Egy ismert ügyben a Kaposvári Törvényszék végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki. Egy másik ügyben a Tatai Járásbíróság közérdekű munka-büntetést alkalmazott.
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének gondatlan esete
.A hulladékgazdálkodás megsértése gondatlanul is elkövethető, ez esetben a büntetési tételek enyhébbek. A gondatlan elkövetés körében a gondatlanság akár a tanúsított magatartás jellegére, akár az anyag minőségére (veszélyességére) is vonatkozhat.
Értelmező rendelkezések a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése körében
A hulladékgazdálkodási tevékenység alatt a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodást minden formáját érteni kell, azzal a kiterjesztő értelmezéssel, hogy a szállítás fogalmába bele kell érteni nemcsak a belföldi szállítást, hanem az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást is.
A Btk. természetesen meghatározza hogy mi minősül jelentős mennyiségű hulladéknak: 1000 kg-ot vagy a 10 köbmétert meghaladó hulladék. Különösen jelentős mennyiségű hulladék ennek a tízszerese.
Más jogági szankciók a hulladékkal kapcsolatban
Ha szemét elhelyezésével illetve hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogsértés nem minősül bűncselekménynek, akkor felmerül a köztisztasági szabálysértés, ami a közterület beszennyezését rendeli büntetni.
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogsértések egyébként – ha nem érik el a bűncselekmény szintjét – hulladékgazdálkodási bírsággal büntethetők, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint (közigazgatási jellegű szankció) A bírság mértékét jellemzően a rendeletben meghatározott alapbírságok és az azt módosító tényezőkhöz hozzárendelt szorzószámok szorzataként, a rendelet mellékletében foglaltak szerint kell kiszámítani.
Hulladékgazdálkodásról szóló törvény