Foglaló vagy előleg – mi a különbség?

Foglaló A foglaló a Ptk. rendszerében szerződést biztosító mellékkötelezettségként jelenik meg: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül lehet adni. Noha a gyakorlatban elsősorban az adásvételi – főleg ingatlan adásvételi – szerződésekben jelenik meg, egyéb szerződésekben is kiköthető. A fentiekből következik, hogy foglaló kizárólag a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg vagy más dolog lehet. Egyrészt, ha az…

Details

A kábítószerrel való visszaélés, különös tekintettel a fiatalkorúakra

A kábítószer: olyan tudatmódosító szer, amelynek a központi idegrendszerre gyakorolt hatása átmeneti vagy tartós élettani, viselkedésbeli elváltozást eredményez, valamint melynek tartását, előállítását, forgalmazását, fogyasztását a törvény büntetni rendeli. Általánosságban: A kábítószerrel való visszaélés kétféle elkövetői magatartással valósulhat meg: fogyasztó és/vagy terjesztő. A fogyasztói típusú magatartások csoportjába a megszerez, tart, előállít fogalmakat  sorolja a Btk., míg…

Details

A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása

A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) bizonyos esetekben lehetőséget ad a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására. A büntetés végrehajtásának (megkezdésének) elhalasztását mind a vádlott, mind az ügyvédje (védője) kérvényezheti. A bíróság a két évnél nem súlyosabb szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire…

Details

A távoltartás

A távoltartást a jogalkotó 2006-ban iktatta be a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendszerébe, majd a hatékonyabb fellépés érdekében a 2009. évi LXII. törvénnyel megteremtette a távoltartás büntetőeljáráson kívüli, ekként bírói döntés nélküli elrendelésének lehetőségét is. A korábbi magyar jogban ezen jogintézménynek nincs előzménye, az Egyesült Államokból és Nyugat-Európából „importáltuk”, ahol évtizedek óta…

Details

Csődeljárás

Napjaink felgyorsult gazdasági változásai hatására gyakran előfordul, hogy egy gazdasági társaság valamilyen jogviszonyból eredő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget esedékességkor. Az ilyen fizetésképtelenség orvoslására áll az adósok rendelkezésére a csődeljárás lehetősége. Ez az eljárás indulhat az adós kérelmére is, ilyenkor tehát öncsődről beszélünk. Az eljárások többsége öncsőd miatt indul. A csődeljárás lényege, hogy az adós…

Details

Nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye büntethető-e a magyar büntetőjog szerint?

A Fókusz 2011. februárjában a Tóásó ügyben keresett meg azzal a kérdéssel, hogy a magyar büntetőjog szerint felelősségre vonható-e nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye miatt. Az kérdés apropója az volt, hogy a Tóásó ügyben olyan bizonyíték került elő, mely szerint egy bolív kormány ügynök pénzt adott egy tanúnak cserébe terhelő vallomásáért. Tóásó bolív ügyvédje…

Details

A védőügyvéd és a jogi képviselő

Védőügyvédnek hívjuk a büntetőügyekben eljáró ügyvédeket. Ez a szóhasználat a büntetőeljárási törvényből következik, ez a törvény használja a „védő” kifejezést. Ez a szóhasználat nem véletlen, az ügyvéd ugyanis a büntetőeljárásban egészen másfajta tevékenységet lát el, mint egy polgári perben, vagy egy közigazgatási eljárásban, ahol az ügyvéd a fél „jogi képviselője” A „jogi képviselő” ugyanis lényegében…

Details

A társasházi törvény változásai – jelzálog bejegyzés

A társasházak anyagi működését gyakran lehetetleníti el nemfizető tulajdonostársak közös költség hátraléka. A közös képviselők kötelessége, hogy a hátralékos tulajdonostársaktól hátralékukat behajtsa, illetve hogy biztosítsa ennek későbbi behajthatóságát. A közös költség biztosításának fontos jogintézménye a társasházak javára bejegyezhető jelzálog, amelynek alkalmazhatósága az ügyvédi gyakorlatban sokszor megoldhatatlan volt. Az ingatlan-nyilvántartási törvény ugyanis előírta, hogy a társasház…

Details

Illeték haszonélvezeti jogról történő lemondás esetén

2010. augusztus 16-tól egyenesági rokonok között illetékmentes az ajándékozás.

Fontos tudni, hogy ez a szabály alkalmazandó akkor is, ha valaki olyan ingatlan haszonélvezeti jogáról mond le ingyenes, amelynek tulajdonosa egyenesági rokona.

Ilyenkor a haszonélvezet megszerzése nem keletkeztet illetékkötelezettséget, mivel illetékjogi szempontból az ügylet ajándékozásnak minősül.