A védettségi igazolással való visszaélést, mint bűncselekményt a 220/2021. (V. 1.) Korm. rendelet határozta meg. A laikusok számára nem feltétlenül tűnik fel elsőre, azonban jogászok számára rögtön szemet szúr, hogy ez egy ritka jelenség. Azért ritka, mert fő szabály szerint bűncselekményt és büntetést meghatározni csak törvényben lehet, márpedig itt egy kormányrendeletről van szó.
Mi alapján lehetett bűncselekményként meghatározni a védettségi igazolással való visszaélést?
A rendelet ezért rögtön az elején kitér rá, hogy ettől a főszabálytól eltérést a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény, mint országgyűlési felhatalmazás alapozta meg. Ezzel az Alkotmánybíróság is foglalkozott, de rendben találta.
Mi minősül védettségi igazolással való visszaélésnek?
Védettségi igazolással való visszaélésnek minősül ha valaki a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott:
- hamis közokiratot vagy magánokiratot készít,
- közokirat vagy magánokirat tartalmát meghamisítja,
- hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot vagy magánokiratot felhasznál,
- információs rendszerbe adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve bevisz, megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz.
- ilyen közokiratot, magánokiratot forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, vagy
- bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő jelszót vagy számítástechnikai programot készít, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik.
Természetesen erre a bűncselekményre is vonatkoznak a büntetőjog Büntető Törvénykönyvben meghatározott szabályai, például a bűncselekmény elkövetőiről. Azaz ezt a bűncselekményt nem csak tettesként (például háziorvos) hanem felbújtóként (például páciens) is el lehet követni.
Mivel szokott halmazatban állni ezzel a bűncselekménnyel?
Ez a bűncselekmény tipikusan a vesztegetéssel szokott halmazatban állni, mivel egy tipikus elkövetési mód, hogy a páciens annak érdekében, hogy úgy jusson védettségi igazoláshoz, hogy valójában nem adatja be az oltást, pénzt, anyagi előnyt juttat az orvosnak, akár (és ez a leggyakoribb) közvetítőn keresztül.
Mi a védettségi igazolással való visszaélés büntetési tétele?
Ennek a bűncselekménynek a büntetési tétele öt évig terjedő szabadságvesztés, tehát egy közepes tárgyi súlyú bűntettről beszélhetünk.
Mi a sorsa ennek a bűncselekménynek a veszélyhelyzet megszűntét követően?
A 220/2021. (V. 1.) Korm. rendelet 2022.06.01 napjával hatályát vesztette a többi koronavírussal kapcsolatos veszélyhelyzeti rendeletekkel együtt. Mivel a büntető törvénykönyv (Btk.) időbeli hatályra vonatkozó rendelkezései szerint ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.
Ez álláspontom szerint akár azzal is járhat, hogy bizonyos cselekmények miatt az elkövetőt nem lehet felelősségre vonni, vagy enyhébb súlyú bűncselekmény miatt felel (például a Btk. 342. § -ban meghatározott közokirat-hamisítás, amelynek büntetési tétele nem öt évig, hanem három évig terjedő szabadságvesztés)
Egy tudományos igényű cikk a védettségi igazolással való visszaélésről
További büntetőjogi cikkeimet itt olvashatja