A sikkasztás a lopás és a csalás mellett az egyik leggyakoribb vagyon elleni bűncselekmény. A sikkasztás legfőbb jellemzője a bizalommal való visszaélés, a dolog feletti tényleges hatalom kihasználása.
A sikkasztás elkövetési magatartása
Sikkasztást ugyanis az követ el aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. A sikkasztás esetében az elkövető – a lopással ellentétben – jogszerűen birtokolja a dolgot, mert azt rábízták. A rábízás a szokásos helyzetben valamely jogügylet formájában történik A birtokba adás jogcíme közömbös, lehet kezelés, használat, szállítás, gazdálkodás, megőrzés.
A saját cég sérelmére is követhető a sikkasztás?
A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától elkülönül, ezért az alapító számára idegen dolog, amelyre nézve a sikkasztás megvalósulhat. Ilyen helyzetben azonban általában a cég hitelezői szoktak feljelentést tenni, hiszen legtöbbször az ő kielégítésüket sérti a sikkasztás.
A vállalkozó által átvett pénzösszeg elsikkasztása
Gyakori jogvita tárgya amikor a vállalkozó nem számol el az átvett pénzzel, eltűnik. A vállalkozási szerződés keretében átvett pénzösszeg esetében vállalkozási díj (munkadíj) előzetes kifizetését jelentette, sikkasztásról nem lehet szó. (A csalás persze szóba jöhet) Ezzel szemben sikkasztásért felel az, aki. anyagvásárlásra – átvett pénzösszeget más célra fordítja vagy eltulajdonítja. Ehhez hasonlóan az áruszállítással megbízott személy (gépkocsivezető, rakodó) részéről az átvett dolog eltulajdonítása vagy azzal sajátjaként rendelkezés sikkasztást valósít meg.
Sikkasztás és lízingszerződés
Nagyon gyakori a sikkasztás elkövetése olyan hitelezési ügylet esetén, amikor az adós nem szerez tulajdonjogot a fedezeten. Ilyen például a gépjármű, vagy más dolog lízingszerződése. Megvalósítja ezt a bűncselekménytaz a lízingbevevő aki a lízingel jószágot elzálogosítja vagy eladja, vagy eltulajdonítja.
Elkövetési érték
Ez a bűncselekmény alapvetően a szerint minősül, hogy milyen értékre követik el. Amennyiben a dolog értéke nem haladja meg az ötvenezer forintot nem bűncselekményről, hanem szabálysértésről beszélünk. A sikkasztásra irányadó értékhatárok az alábbiak:
- 50.000,- Ft-ig: szabálysértés;
- 50.001 – 200.000 Ft-ig kisebb érték;
- 200.001 – 2.000.000 Ft-ig nagyobb érték;
- 2.000.001 – 50.000.000 Ft-ig jelentős érték;
- 50.000.001 – 500.000.000,- Ft-ig különösen nagy érték;
- 500.000.000,- Ft felett különösen jelentős érték
A sikkasztás minősítő körülményei
Súlyosabban minősül a sikkasztás, ha azt bűnszövetségben, üzletszerűen, vagy közveszély színhelyén követik el. Szintén súlyosabban minősül a sikkasztás ha azt védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre, vagy a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
Tevékeny megbánás
Mivel vagyon elleni bűncselekményről beszélünk, lehetőség van esetében tevékeny megbánásra (lényegében a sértett által követelt jóvátétel megfizetésére)
Nem büntethető a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény ha a vádemelésig megtörténik a beismerés és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetésében a büntetés korlátlanul enyhíthető.
Ilyen esetben mindig javasolt ügyvédhez fordulni, mivel a közvetítői eljárás feltétele a teljes beismerő vallomás. Ez előtt pedig érdemes ügyvéd segítségével mérlegelni ennek kockázatát
Sikkasztás és csalás bűntette
A sikkasztás és csalás bűntettének megállapíthatóságát fejti ki a 29. BK vélemény az idegen vagyon kezelésével megbízott személy esetében a csalás megállapíthatóságáról. E szerint
Az idegen vagyon kezelésével megbízott személy azzal, hogy a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy a szándékos rongálás által okozott hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) a sértett megtévesztésével utóbb eltünteti vagy csökkenti, a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy szándékos rongálás mellett a csalást nem követi el.
Ha viszont a kezelésére bízott vagyonban gondatlan bűncselekménnyel, hanyag kezeléssel okoz hiányt (vagyoni hátrányt), és ezt utóbb a sértett megtévesztésével eltünteti vagy csökkenti azért, hogy a kártérítési, illetve a megtérítési kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, a hanyag kezelés vétsége és a csalás bűncselekménye bűnhalmazatban megállapítható.