Lopás a büntetőjogban

Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. Ez nemcsak az az egyik legősibb, de a leggyakoribb bűncselekmény. Magyarországon évente több mint tizenhétezer embert ítélnek el lopás miatt.

A lopás tárgya

Büntetőjogilag lopás tárgya csak ingó dolog lehet, az ingatlan elvétele fogalmilag kizárt.

Dolognak tekintendő viszont, és lopás tárgya lehet a villamos és a gazdaságilag hasznosítható más energia is. Tehát lopást követ el az az áramszolgáltatásból kizárt személy, aki a mérőóra zárópecsétjének eltávolításával vételez magának villamos energiát. Illetve a vízmérő óra átalakításával megvalósított szabálytalan vízvételezés is lopásnak minősül.

A lopás elkövetési tárgya csak idegen dolog lehet. Ennek megfelelően közös tulajdonban álló dologra elkövetett lopás kizárt.

Az elhagyott, gazdátlan, uratlan dolgok birtokbavétele szintén nem valósít meg lopást, mivel az ilyen dolog senki számára nem idegen. A lomtalanítás során kitett dolgok elvétele azonban lopást valósít meg, mivel 2012 óta a tulajdonos által kitett dolgok nem uratlanok, hanem azok a közszolgáltató tulajdonába kerülnek, ennélfogva lopás tárgyát képezhetik.

Befejezett lopás vagy csak kísérlet

A lopás elkövetési magatartása – a másnak birtokából, annak beleegyezése nélkül történő – elvétel. Az elvétel megtörténtével válik a lopás befejezett bűncselekménnyé, addig csupán kísérletet képez. A bírói gyakorlat szerint befejezett bűncselekménynek minősül ha az elkövető az önkiszolgáló boltban a ruházatába rejtette a lopott dolgot, de még az üzlet területén leleplezték. Ugyancsak befejezett lopásként minősült az ha az elkövetője a ruházatába rejtette a lopott cipőket, de a bolt kijáratánál elhelyezett berendezés jelezte a lopást

A lopás célzatos bűncselekmény

Jogtalan eltulajdonítási célzat nélkül nem beszélhetünk lopásról. Ha tehát az elkövető nem eltulajdonítani akarja a gépjárművet, hanem csak ideiglenes használni, akkor nem valósul meg a lopás, hanem jármű önkényes elvétele. Igaz ennek gyakorlati jelentősége nem túl nagy mivel a gépjármű jogosulatlan elvételének büntetési tétele már évtizedek óta megegyezik a lopáséval.

A lopásnak nem eleme a haszonszerzési célzat . Ezért megállapítható a lopásban ha a tolvaj a dolog helyén azzal egyenértékű vagy akár nagyobb értékű pénzt hagy hátra.

Az ellopott dolog értéke

A lopott dolog értéke alapvető jelentőségű, hiszen ez dönti el, hogy szabálysértés, vétség, bűntett valósul-e meg, illetőleg az utóbbinak mennyi a törvényi büntetési tétele. A lopás tárgyát képező dolog értékét a kiskereskedelmi – áfával növelt – ára határozza meg

Nagyon fontos szabály, a ténylegesen eltulajdonított érték irányadó a befejezett lopás minősítése során. Ha tehát az elkövető ellopja azt a kazettát, amelyről tudja, hogy a sértett abban tartja az értékeit, akkor a lopást a kazetta teljes tartalmára, értékére elköveti akkor is, ha abban nagyobb érték van, mint amelyre számított. Lopás kísérlete esetén ezzel szemben azt kell vizsgálni, hogy mekkora érték eltulajdonítása állt az elkövető szándékában.

A lopás tehát alapvetően a szerint minősül, hogy milyen értékre követik el. Amennyiben a dolog értéke nem haladja meg az ötvenezer forintot nem bűncselekményről, hanem szabálysértésről beszélünk. Fontos tudni azonban, hogy ún. érték-egybefoglalásnak van helye ha az 50 000 forintos határt túl nem lépő lopást több alkalommal, legfeljebb egy éven belül kövesse el, s azokat együttesen bírálják el (Kivéve akkor, ha megállapítható az üzletszerűség)

Vagyon elleni bűncselekményekre irányadó értékhatárok:

  • 50.000,- Ft-ig: szabálysértés;
  • 50.001 – 200.000 Ft-ig kisebb érték;
  • 200.001 – 2.000.000 Ft-ig nagyobb érték;
  • 2.000.001 – 50.000.000 Ft-ig jelentős érték;
  • 50.000.001 – 500.000.000,- Ft-ig különösen nagy érték;
  • 500.000.000,- Ft felett különösen jelentős érték

Az értékhatárok időbeli változásai nagy hatással vannak a lopás minősítésére. Erről itt olvashat.

A lopás minősítő körülményei

Súlyosabban minősül a lopás, ha azt bűnszövetségben, üzletszerűen, zsebtolvajlás útján, dolog elleni erőszakkal, közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével, helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve, hamis vagy lopott kulcs használatával,

lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy erdőben jogellenes fakivágással, védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre, vallási tisztelet tárgyára, holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra, nemesfémre követik el.

Bűnszövetség

Bűnszövetség  akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

Üzletszerűen elkövetett lopás

Üzletszerűség akkor állapítható meg, ha az elkövető ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Az üzletszerűségről írt cikkem itt olvasható.

Dolog elleni erőszak

Dolog elleni erőszak akkor állapítható meg, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik. Pl: ajtó, ablak zár feltörése vagy azok rendeltetéstől eltérő módon való felnyitása is. Az ilyen magatartások az esetek nagyobb részében állagsérelemmel járnak ugyan, de az állagsérelem nem szükségszerű eleme a dolog elleni erőszaknak. A bírói gyakorlat szerintA lopás dolog elleni erőszakkal elkövetettnek minősül, ha az elkövető a lopás tárgyának megőrzésére szolgáló készüléket (zárat) nem annak birtokbavételekor, hanem a helyszínről eltávozva; később töri fel.

Dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás állapítandó meg elektronikus vagy mechanikus elven működő áruvédelmi eszköz (csipogó) állagsérelem nélküli eltávolításával vagy annak hatástalanításával valósítja meg.

Közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével elkövetett lopás

Gyakori eset, hogy a tolvaj a táska, pénztárca eltulajdonításával egyidejűleg az abban lévő okiratokat, bankkártyákat, hitelkártyákat is elveszi.

Helyiségbe megtévesztéssel, vagy a jogosult tudta és beleegyezése nélkül bemenve történő lopás

Ez a gyakorlatban a besurranó tolvajlással történő elkövetést jelenti

Lopás és közvetítői eljárás

Mivel a lopás vagyon elleni bűncselekmény, lehetőség van esetében tevékeny megbánásra (lényegében a sértett által követelt jóvátétel megfizetésére) 

Nem büntethető ugyanis a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő lopás ha a vádemelésig a gyanúsított beismeri a cselekményét és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. Ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetésében a büntetés korlátlanul enyhíthető.

Ilyen esetben mindig javasolt ügyvédhez fordulni, mivel a közvetítői eljárás feltétele a teljes beismerő vallomás. A beismerés előtt pedig érdemes ügyvéd segítségével mérlegelni ennek kockázatát, ugyanis a közvetítői eljáráshoz mind az ügyész, mind a sértett hozzájárulása is szükséges.


A Kúra összefoglaló jelentése a lopással kapcslatos büntetéskiszabási gyakorlatról

Más büntetőjogi cikkeim

Kérdése van?

Keressen bátran.