Az embercsempészés (a köznyelvben néha embercsempészet) egy közigazgatás rendje elleni bűncselekmény, ami az illegális nemzetközi migrációhoz kapcsolódik. Az embercsempészés ún. védett jogi tárgya a határrendészet zavartalan működése, valamint a határforgalom rendje és az illegális migráció megakadályozásához fűződő társadalmi érdek.
Az 2010-es évek elejétől az embercsempészet egyre több gondot okoz a magyar igazságszolgáltatásnak. Emiatt a jogalkotó és a bűnüldöző szervek valamint a bíróságok kiemelt szigorral járnak el.
Az embercsempészés bűntettének Btk.-beli szigorítása
Az embercsempészés elszaporodására és komoly üzletággá formálódására reagálva a magyar jogalkotó szigorította az embercsempészés bűncselekményhez fűződő jogkövetkezményeket. Emellett megjelentek új tényállások, mint például a határzáras bűncselekmények.
Mi minősül illegális migrációnak?
Azzal kapcsolatban, hogy mik a határátlépés legális kerete, és ehhez képest mi minősül illegális migrációnak az alábbi jogszabályok határozzák meg:
- Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 11. §-a,
- A harmadik országbeli állampolgárok be-utazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény V. fejezete,
- A személyek határátlépésére irányadó Schengeni határellenőrzési kódex, mint EU jogforrás
Mi minősül embercsempészésnek?
Az embercsempészés elkövetési magatartása lényegében a tiltott határátlépéshez történő aktív segítségnyújtásban merül ki. Az embercsempészet alapesetben nem feltétel, hogy mindez vagyoni haszonszerzés végett történjen. A segítségnyújtás lehet fizikai (kísérés, eszközök átadása stb.) és pszichikai (tanácsadás, útbaigazítás stb.) jellegű is. De a segítségnek minden esetben a tiltott határátlépés szabálysértéséhez kell kapcsolódnia.
A bűncselekmény befejezett, ha a segítségnyújtás megvalósult, függetlenül attól, hogy az államhatár átlépésére vagy annak megkísérlésére sor került-e. Kísérletről akkor beszélhetünk, ha az elkövető már felvette a kapcsolatot a határt átlépni szándékozó személlyel, de a segítségnyújtás még nem történt meg.
Mik az embercsempészés jelenlegi (2021-ben hatályos) büntetési tételei?
Az embercsempészés tényállásának 2015. évi módosítást követően a büntetési tétel jelentősen megemelkedett. Az embercsempészet alapesetben 1-5 évi szabadságvesztéssel, a minősített esetekben pedig 2-8 évi szabadságvesztéssel büntetendő.
A minősített esetek súlyosabban büntetendő köre 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, ide tartozik a csempészett személy sanyargatásával, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy üzletszerűen, vagy – új elemként – bűnszövetségben történő elkövetés.
Amennyiben a felsorolt minősítő körülmények közül egyszerre több is megállapítható, a büntetési tétel már 5-15 évre emelkedik. A 2015-ös módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a minősített esetekben foglaltaknak megfelelő embercsempészés szervezője vagy irányítója 10-20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az előkészület továbbra is bűncselekménynek minősül és háromévi szabadságvesztéssel fenyegetett.
Külföldi embercsempészek reintegrációs őrizete 2023. április végétől
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvénytől (Bv. tv.) 2023 áprilisától jelentős változást hozott a külföldi embercsempészek büntetés-végrehajtási ügyében
Mit mond ki az új jogszabály?
Az embercsempészés miatt kiszabott szabadságvesztésből hátralévő idő reintegrációs őrizetté változik, és 72 órán belül el kell hagyni Magyarország területét. A reintegrációs őrizet a hátralévő szabadságvesztéssel egyező időtartamú.
Az embercsempészés milyen eseteire vonatkozik az új jogszabály?
Amennyiben a bíróság
embercsempészés miatt szabadságvesztést szabott ki, és a
a bíróság kiutasítását is elrendelt (tehát külföldi az elkövető) és
nincs más bűncselekmény miatt folyambatban lévő büntetőeljárás vagy más szabadságvesztés nem vár végrehajtásra
Szankciók és más jogszabályohoz való viszony
Ez a jogszabály felülírja a 3/2023. (I. 12.) Korm. rendeletben meghatározottakat (büntetés-végrehajtás félbeszakítása és hazatérés külföldi országba) és azokra is vonatkozik akiknek az ügyében ez az eljárás már megindult de még nem tértek vissza a hazájukba.
Ha az elítélt nem hagyja el az országot 72 órán belül, akkor a reintegrációs őrizet megszűnik és az ítélet feltétes szabadságra bocsátás lehetőség nélkül végrehajtandó.