A büntetés kiszabása a bíróságnak az a tevékenysége, amellyel a törvényben a cselekményre meghatározott büntetési keretek között megállapítja a büntetés nemét és mértékét, továbbá meghatározza a végrehajtás módját.
Büntetéskiszabás a magyar Btk. relatíve határozott büntetési rendszerében
A büntető törvénykönyv szerint a büntetést a törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalmi veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez.
A büntető törvénykönyv tehát egy adott bűncselekmény vonatkozásában meghatározza a büntetési tételeket, de e kereteken belül a bíróság mérlegelési körébe tartozik a büntetés konkrét mértékének a megállapítása.
A középmérték a büntetés kiszabása során
A szabadságvesztés vonatkozásában jelenleg az ún. középmértékes büntetéskiszabás elve érvényesül, amelynek lényege az, hogy a büntetést az alsó és felső büntetési tétel középértékénél kell meghatározni.
A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele. Tehát egy kettőtől nyolc évig terjedő büntetési tétel esetén a középmérték öt év. Egy öttől tíz évig terjedő büntetési tétel esetén a középmérték 7,5 év. A bíróság azonban – megfelelő indoklás mellett – természetesen eltérhet a középmértéktől.
Az általánosnál enyhébb büntetéskiszabás
Nemcsak a középmértéktől, hanem még a büntetési tételkerettől is lehet térni indokolt esetben. Enyhébb büntetési tételkeret között szabhatja ki a bíróság a szabadságvesztés büntetést, ha méltánytalan lenne még az adott bűncselekmény esetében meghatározott legkisebb mértékű szabadságvesztés kiszabása is.
A Btk ezért úgy rendelkezik, hogy a büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel „túl szigorú” a bíróság megítélése szerint.
A büntetés kiszabása számokban a büntetés enyhítése esetén
Ez alapján, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi szabadságvesztés szabható ki. Ha a büntetési tételkeret alsó határa ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi szabadságvesztés szabható ki, és így tovább. Ha büntetési tételkeret legkisebb mértéke egyévi szabadságvesztés, akkor ehelyett ennél is rövidebb tartamú szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság. vagy akár még rövidebb időtartamú elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, illetve ezek kombináltan is alkalmazhatók.
„Kétszeres leszállás” a büntetés kiszabása során
Még nagyobb fokú enyhítésre ad lehetőséget a törvény kísérlet és bűnsegély esetében. Ilyenkor, ha a bíróság úgy ítéli meg, a büntetés még egy fokozattal alacsonyabb tételkeret szerint kiszabható.
Korlátlan enyhítés lehetősége a Btk.-ban
Vannak olyan esetek is, amikor a büntető törvénykönyv szerint a büntetés korlátlanul enyhíthető, tehát törvényes az is, ha egy öt évtől tíz évig terjedő büntetési tételbe illeszkedő cselekmény esetén akár pénzbüntetés kerüljön kiszabásra.
Ilyen eset például, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon követik el, vagy a kényszer vagy fenyegetés csak korlátozta a kényszerített személyt az akaratának megfelelő magatartásban.
De a Btk. különös részében is meg van határozva jó néhány eset amikor – bizonyos feltételek esetén – korlátlanul enyhíthető a büntetés. Például korlátlanul enyhíthető a fogolyszökés elkövetőjének büntetése, ha önként feladja magát. Szintén korlátlanul enyhíthető a legtöbb esetben a költségvetési csalás elkövetőjének büntetése ha költségvetésnek okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti.
A büntetés kiszabása bűnszervezet esetén
Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik.
Büntetéskiszabása visszaesők esetében
Speciális, az általánosnál szigorúbb büntetéskiszabási szabályok vonatkoznak a különös és a többszörös visszaesőkkel szemben, illetve még ennél is szigorúbb rendelkezések alkalmazandóak adott esetben az erőszakos többszörös visszaesők esetében.
Egy érdekes tudományos cikk az emberölés miatti büntetéskiszabás témájában