A sértett jogai a büntetőeljárásban

Korábban a büntetőeljárás kizárólag a vádlott és az állami büntetőhatalmi igényt képviselő hatóságok közötti eljárás volt, abban a sértett csak mint tanú vehetett részt.

A sértetti jogok kiszélesedésének több vonulata van. Egyrészt a sértettnek megvannak azok a jogai, amivel tájékozódhat az eljárás menete felől (jelenlét, iratbetekintés), és adott esetben befolyásolhatja azt (indítványtételi jog).

Áldozatvédelem

Fontos emellett, hogy pár éve megszülettek az áldozatsegítést biztosító jogszabályok és intézmények, amelyek létrejöttük indokaként kifejezetten elismerték, hogy az állam feladata megvédeni állampolgárait a bűntől, és következményeitől. Amennyiben ezt a feladatát nem tudja teljesíteni, úgy ezért speciális felelősség terheli, ami az áldozatoknak folyósítandó segélyekben ölt testet.

Mediáció, közvetítői eljárás

A harmadik vonulat a mediáció megjelenése a büntetőeljárásban. Ennek funkciója a sértett és az elkövető közötti kárrendezési megállapodás létrehozása és kikényszerítése.

Sértetti jogi képviselet

Szintén pár éves újdonság a magyar jogban, hogy nem csak a terhelt, hanem a sértett is megbízhat felkészült büntetőjogász ügyvédet, aki biztosítani tudja, hogy a fenti sértetti jogok hatékonyan érvényesüljenek.

A magyar büntetőjogban is érvényesül az a modern tencencia, hogy a sértett, illetve igényeinek és jogainak képviselete a büntetőeljárás során egyre inkább fókuszba kerül.

Hasznos írások a sérettről és a mediációról:

A mediációról a kormányhivatal honlapján

A büntetőjogi mediáció során a bűncselekmény sértettje és elkövetője személyes találkozó keretében beszélhetnek a történtekről, a bűncselekmény következményeiről, az okozott sérelmekről, valamint a jóvátétel lehetőségeiről. A megbeszélést egy pártatlan, rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól független személy, az Igazságügyi Szolgálat közvetítője (mediátora) vezeti. A büntetőjogban alkalmazandó mediáció fő célja a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátétele és a kár megtérítése a büntetés – akár korlátlan – enyhítése érdekében. Tovább…

A mediációról az ügyvédi kamara honlapján

Büntető ügyben mediációt kezdeményezhet akár a sértett/áldozat (ügyvédje), akár az elkövető/gyanúsított (vagy védője), de a döntést mindig az ügyben eljáró ügyész vagy a bíró hozza meg.

A mediátor pártatlanul és lelkiismeretesen eljárva, a jogszabályok szabta korlátok és szakmai követelmények között biztosítja a Felek egymással szembeni tisztességes és méltányos eljárását. A cél, hogy az elkövető vállaja az okozott sérelem/kár jóvátételét illetve megtérítését és azt a sértett elfogadja. Tovább…

A büntetőjogi mediációról az Igazságügyi Minisztérium honlapján

A helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet alapján a bűncselekmény, illetve a szabálysértés elkövetése az áldozat és az elkövető között létrejött konfliktusból fakad, illetve konfliktust eredményez, így a legfőbb célja a felek szükségleteinek és lehetőségeinek feltérképezése és a keletkezett sérelem helyreállítása, amelyet a mediáció igazságszolgáltatási rendszerbe adaptált módszerével sikeresesen el lehet érni. Tovább…

Dr. Kiss Anna (OKRI) kézikönyve a sértett jogairól

Link…

Dr. Bátki Pál ügyvéd büntetőjogi írásai itt olvashatók