Büntetőjog
Interjú a csepeli hajléktalan gyilkosság ügyében az ATV Startban
Meghívást kaptam az ATV reggeli műsorába, ahol Farkasházy Réka műsorvezető a csepeli hajléktalangyilkosság büntetőjogi vonatkozásairól kérdezett. Arról, hogy lehetséges-e egy ilyen ügyben vádalkut kötni, illetve tehetnek -e valamit a hatóságok az uzsora-bűncselekmények ellen.
Az üggyel kapcsolatban elmondtam, hogy a törvény kizárja, hogy a hatóság vádalkut, helyesebben nyomozati alkut kössön olyan gyanúsítottal, akinek a terhére emberélet szándékos kioltása róható.
Amennyiben igaz, hogy a csepeli bűnügyben a délszláv gyanúsított terhére emberölés, több emberen elkövetett emberölés róható, úgy vele nem köthető vádalku.
Az uzsora-bűncselekménnyel kapcsolatban elmondtam, hogy szerintem büntetőjogi dogmatikailag kidolgozatlan bűncselekményi tényállásról van szó. Hiába van 98 eljárás folyamatban a büntetőjogi statisztikák szerint, ha ezekben az ügyekben később nem lehet vádat emelni, vagy nem ítélik el jogerősen az elkövetőket.
Az uzsora jelenséget nem lehet csak büntetőjogi eszközökkel megoldani, , ahogy más káros társadalmi jelenségeket sem.
Adócsalás büntetőjogi megítélése és önellenőrzés
A jelenleg (2011-ben) hatályos Btk. szerint az adócsalás, illetve a munkáltatással összefüggő adócsalás kapcsán bizonyos esetekben büntethetőséget megszüntető, tehát a büntetőjogi felelősség alól mentesítő ok az, ha az adótartozás a vádirat benyújtásáig befizetésre kerül.
A Btk. 310. § és 310/A. §-ai szerint az adótartozás befizetése a kisebb értékre elkövetett adócsalás esetén jelenthet büntetőjogi mentesülést.
Ezzel összefüggésben fontos ismerni az adójogi önellenőrzés vagy önrevízió intézményét, amit az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szabályoz. Az önellenőrzés az önadózó részéről bevallott adó utólagos helyesbítése a tévedés feltárásával, a helyesen megállapított adó kiszámításával és a különbözet megfizetésével.
Az önellenőrzéssel az adózó mentesülhet az adóbírság alól, ami általában az adóhiány 50 %-ának megfelelő összeg szokott lenni. Az önellenőrzés legfontosabb korlátja, hogy azt azelőtt kell megtenni, hogy az adózó értesülne az esetleges adóellenőrzésről.
Az önellenőrzés és a büntetőjogi mentesülés kapcsolatával fontos bírói elvi döntések foglalkoznak. Ezek szerint önmagában az önellenőrzés nem jelenti azt, hogy az adózó mentesülhetne az adócsalás miatti büntetőjogi felelősségre vonás alól.
A szabályos önellenőrzés csupán a téves bevallás adóigazgatási következményeinek elhárítását teszi lehetővé. A tévedés alapja lehet jogszabály helytelen értelmezésére, elírás vagy számolási hiba.
Ha azonban az adóhiány az adóhatóság szándékos megtévesztésére vezethető vissza, úgy ez büntetőjogi következményekkel jár (adócsalás).
A büntetőjogi következményeket pedig csak kisebb összegre elkövetett adócsalás esetén lehet elhárítani a Btk. szerint, akkor ha az adótartozását a vádirat benyújtásáig befizeti az adózó.
Tárgyalás mellőzésével hozott határozat a büntetőjogban
A büntetőjogban, büntetőügyekben egyre erősebb követelmény, hogy az ügydöntő határozatok minél gyorsabban megszülessenek, és jogerőre emelkedjenek. A büntetőjog dogmatikájában ezt a büntetés “időszerőségének” nevezik.
Természetesen ha valakit felmentenek, akkor is fontos, hogy erre minél hamarabb kerüljön sor.
A büntető-eljárásjogban a tárgyalás mellőzése egy olyan intézmény, amellyel bizonyos ügyeket gyorsan le lehet zárni, és nem kell feleslegesen igénybe venni sem a bíróság, sem az ügyvédek vagy ügyészek, sem az ügyfelek idejét.
Ha a vádlott vagy ügyvédje kéri, tárgyalást kell tartani
Természetes, hogy a tárgyalás garanciájától mindenkit csak beleegyezésével lehet megfosztani, így amennyiben a vádlott vagy ügyvédje kéri, úgy az ügyben tárgyalást kell tartani.
Tárgyalás mellőzésének esetkörei
Tárgyalás mellőzésével akkor lehet határozatot hozni, ha a tényállás egyszerű, a vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését, és azokkal a büntetésekkel is elérhető a büntetés célja, amelyek ilyen ügyekben kiszabhatók. Két évet meghaladó szabadságvesztés-büntetés például nem szabható ki tárgyalás mellőzésével.
Jogorvoslat
Tárgyalás mellőzése esetén a bíróság a vádról nem ítéletben, hanem végzéssel határoz. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, hanem tárgyalás tartását lehet kérni. Ez esetben az ügy az általános szabályok szerint folyik tovább.
A vesztegetés büntetőjogi megítélése
A vesztegetés a közélet tisztasága elleni bűncselekmények közé tartozik.
Mivel olyan cselekményről van szó, ahol a résztvevők között teljes egyetértés és érdekegység van, így a vesztegetés hagyományosan nehezen felderíthető, magas látenciájú bűncselekmény. A vesztegetések felderítését ugyanakkor segíti, hogy büntetlenséget kap az a fél aki a vesztegetést feltárja, azelőtt, hogy az a hatóság tudomására jutna. (Ezt így a törvény nem mondja ki, de ez lényegében egyfajta vádalku.)
Hivatali és egyéb vesztegetés
A vesztegetés egyik fajtája a hivatali vesztegetés, amit hivatalos személyként, vagy vele kapcsolatban lehet elkövetni. A vesztegetés másik fajtája az, amikor a vesztegetéssel költségvetési vagy gazdálkodó szervezet, illetve társadalmi szervezet dolgozója érintett.
A masik oldali pozícióban lévő fél (büntetőjogi szóhasználattal: aktív vesztegető) bárki, tehát nem csak a fenti személyek lehetnek.
Vesztegetés elkövetési magatartásai, aktív és passzív vesztegetés
A vesztegetés elkövetési magatartása jogtalan előny kérése, jogtalan előny ígéretének elfogadása, vagy akár a jogtalan előny kérőjével, elfogadójával történő egyetértés. Ezeket a magatartásokat a büntetőjog passzív vesztegetésnek nevezi.
Az aktív vesztegetés azt jelenti, hogy a fenti személyek működésével kapcsolatban neki (tehát a hivatalos személynek, vagy költségvetési, gazdasági stb. szerv dolgozójának) vagy rá tekintettel másnak, működésével kapcsolatban jogtalan előnyt adnak, vagy ígérnek.
Fontos , hogy a gazdálkodó szerv vezetőjének büntetőjogilag fenyegetett kötelessége a beosztottjai által elkövetett vesztegetés ellenőrzése, és megakadályozása.
A vesztegetés minősítő körülményei
Minősítő körülmény lehet, ha a jogtalan előnyért a megvesztegetett fél a hivatali hatáskörét túllépi, kötelességét megszegi. Ugyanígy számít az is a büntetőjogi megítélés során, hogy vezető beosztású személyről, fontosabb ügyről van-e szó, vagy ha gazdálkodó szervről beszélünk, akkor önálló intézkedésre jogosult-e az érintett személy.
A minősítő körülmény fennállása esetén magasabb büntetési tétel alkalmazandó.
Nyomozó hatóságok vesztegetés esetén
A vesztegetés ügyében nyomozhat a rendőrség, de ha például rendőr érintett az ügyben, akkor a nyomozó ügyészség végzi a nyomozást. Országgyűlési vagy önkormányzati képviselők, polgármesterek ügyében a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség végzi.
Jogsegély és kiadatás büntetőügyekben
Bűnügyi jogsegély
A Hír Tv Híradójának megkeresésére tájékoztatást adtam bűnügyi jogsegélyek jogi hátteréről és gyakorlatáról. A kérdések a bűnügyi jogsegélyek fajtáira és azok lefolytatásaira irányultak, és a téma aktualitását a MOL Zrt.-vel kapcsolatos horvát büntetőeljárás adta, illetve az a hír ami szerint a horvát ügyészség jogsegélykérelmet terjesztett elő a magyar Legfőbb Ügyész felé.
Válaszomban kitértem rá, hogy ebben az esetben nem büntetőeljárás átadásáról van szó, hanem szűk értelemben vett jogsegélyről. Azaz a büntetőeljárás Horvátországban marad, a magyar hatóságok egyes konkrét eljárási cselekményeket végeznek el, amik pontosan körül vannak írva a jogsegélykérelemben. Ilyen lehet például házkutatás (ami persze irodára is vonatkozhat), iratok lefoglalása, számítógépek tartalmának átvizsgálása, rögzítése, azok lefoglalása és átadása.
A Legfőbb Ügyésznek dönteni kell, hogy a jogsegélykérelem nem sérti-e Magyarország felségjogait, vagy közrendjét.
Kiadatás és európai elfogatóparancs magyar állampolgárok esetén
Szóba került, hogy a kiadatási jog szerint Magyarország főszabályként nem adja ki saját állampolgárait. De ez EU-s tagállamok irányában már nem érvényesül. Az EU tagállamai európai elfogatóparancsot jogosultak kiadni, és ennek teljesítését nem lehet megtagadni saját állampolgár esetén sem.
Emlékezetes például, hogy az 1990-es marosvásárhelyi zavargások során felelősségre vont és emiatt Romániából Magyarországra menekült magyarok kiadatását a magyar fél megtagadhatta arra hivatkozva, hogy a kiadni kért személyek időközben megszerezték a magyar állampolgárságot.
Románia EU csatlakozásával azonban gyakran ugyanezen kérelmeket már európai elfogatóparancs formájában terjesztette elő, aminek teljesítése európai elfogatóparancs-kerethatározat értelmében kötelező. Sajnos az európai elfogatóparancsok alapjául szolgáló cselekmények kevéssé hiteles módon, elfogultan voltak bűncselekménynek minősítve. Ennek szóvá tétele azonban csak legfeljebb diplomácia úton lehetséges, mivel az európai büntetőjog alapja az államok és hatósági határozatok kölcsönös elismerésének elve.
Védőügyvéd és helyettes védő – büntetőjogi szabályok változása 3.
A 2011. március 1-vel hatályba lépő büntetőeljárási gyorsítócsomag legvitatottabb új rendelkezése a védőügyvéd helyettesítésére, helyettes védőre vonatkozó rendelkezései.
A törvény-módosítás nem titkolja, hogy egyes ügyvédek rosszhiszemű, eljárást elhúzására irányuló pervitelét kívánja szankcionálni. Az ügyvédi kamara számtalan helyen, okosan és de sajnos végül csak kis részben eredményesen tudta felhívni a figyelmet arra, hogy nem támasztható alá az hogy az ügyvédek miatt húzódnának az eljárások.
Valóban volt rá példa, hogy ügyvédek esetleg visszaéltek eljárásjogi lehetőségeikkel védenceik érdekében (és itt most nem akarok ötleteket adni a példák felsorolásával).
A visszaéléseket azonban nem úgy kell szankcionálni, hogy azzal nem az ügyvédet büntetjük, hanem a vádlottat hozzuk olyan helyzetbe, hogy nem tudja hatékonyan gyakorolni védekezéshez való jogát.
Lássuk tehát a változásokat:
A tárgyalás előkészítése során ha a védőügyvéd jelzi, hogy nem ér rá valamelyik tárgyalási napon, úgy ez nem eredményezheti a tárgyalás elhalasztását. A védőügyvédnek helyettes védőről kell gondoskodni, vagy a vádlott jelölhet ki helyettes védőt. Ennek hiányában a bíróság hivatal jelöli ki a védő személyét.
A tárgyalás megkezdése után, ha a védőügyvéd valamelyik tárgyalási napon a védő nem jelenik meg, és ő vagy a védence nem gondoskodik helyettes védőről, akkor szintén a bíróság jelöl ki helyettes védőügyvédet. Ennél a szabálynál jelenleg (2011. április) jogértelmezési különbség van a egyes bíróságok között, hogy a helyettes védő kijelölését kötelező-e alkalmazni akkor amikor a védőügyvéd még a mulasztás előtt előre el nem hárítható akadályról (vis maior) értesíti a bíróságot. Várható, hogy a Legfelsőbb Bíróság hamarosan állást foglal az ügyben.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, és várható, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara hamarosan szintén állást fog foglalni abban a kérdésben, hogy fenti szabályok nem eredményezhetik a vádlott érdemi védekezéshez való jogának kiüresedését, vagy a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét, aminek betartását Magyarország az Európai Emberi Jogi Egyezményben vállalta.
Ezért hangsúlyozandó, hogy a helyettes védőnek is kellő felkészülést kell biztosítani.
Az ügyvédi kamara tervezett szabályai szerint fegyelmi felelősség fogja terhelni a helyettes védőügyvédet, hogy
- indítványozza szükség esetén a tárgyalás elnapolását, megfelelően
- gondoskodjon arról, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvben nyoma legyen, annak ha nem kapott megfelelő felkészülési időt, és
- az érdemi védekezéshez való jog érdekében külön indítványozza a főtárgyalás elhalasztását, ha felkészültsége mellett nem tudja a védőbeszédet megtartani.
A büntetőeljárási gyorsítócsomagról szóló előző két cikkemben jeleztem, hogy jelenleg az ügyvédeknek, védőügyvédeknek egyre fogyatkozó büntetőeljárási garanciák között kell végezniük munkájukat. Felelősségük, hogy a törvény adta keretek között mindent megtegyenek, hogy a jogállam a büntetőeljárásban is fennmaradjon.
Biztos vagyok benne, hogy az elmúlt századokban sokkal keményebb időknek is ellenálló ügyvédi kar sokat fog tenni azért, hogy a tisztességes eljárás európai szabályai Magyarországon is fennmaradjanak.
Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése – költségkedvezmények
A bűncselekmények áldozatai, sértettjei kártérítést követelhetnek az elkövetőtől.
Ehhez a kártérítési igényükhöz, a perlés költségeihez a jogalkotó költségkedvezményeket biztosít. A kedvezmény mértéke, köre attól függ, hogy olyan bűncselekményről van-e szó, amellyel az elkövető a sértett személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt, vagy egyéb bűncselekményről (esetleg szabálysértésről)
A személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése
A személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti perben a felperest költségfeljegyzési jog illeti meg, ami a perre és a végrehajtási eljárásra is kiterjed.
Ez azt jelenti, hogy a fél helyett az állam előlegezi meg az illetéket és az eljárás során felmerülő egyéb költségeket (szakértői díj, végrehajtói díj, tanúk költségtérítése) de a feljegyzett illetéket és a megelőlegezett költségeket meg kell fizetni az államnak, ha a fél elveszíti a pert.
Nem testi épséget sértő bűncselekményekkel okozott kár
Az egyéb, nem testi épséget sértő bűncselekmények esetében a kártérítést követelő sértettet csak illetékfeljegyzési jog illeti meg, ami csak az illeték előzetes lerovása alól mentesíti a felet, de a szakértői díj, vagy a végrehajtás során a végrehajtó díjának megelőlegezése alól nem mentesíti.
A tanú nyomozati vallomásának felolvasása – büntetőjogi szabályok változása 2.
Ebben a cikkben a büntetőeljárási törvény 2011. március 1-én hatályba lépő – a büntető tárgyalások gyorsítását célzó – változásaival foglalkozom tovább.
A törvény módosítása lehetőséget teremt arra, hogy az ügyész már a vádiratban jelezze, mely tanúk azok akiknek a személyes megjelenése nem indokolt a tárgyaláson.
A módosítás nem forradalmi, eddig lehetőség volt rá, kivételes esetben, hogy a tanú írásban tegyen vallomást. Az újítás abban áll, hogy amennyiben az ügyész az új szabályt alkalmazza, úgy a tanúnak nem kell külön, a bíró és a tárgyalás miatt leírni a vallomását, hanem egyszerűen felolvasható a nyomozati vallomása.
Mivel az ügyvédek egy ideje már nem vehetnek részt a nyomozás során történő tanúhallgatásokon (nem volt ez mindig így…), ezért fontos és helyes, hogy a védőügyvéd ezt az indítványt megvétózhatja. Hiszen ha a nyomozás során nem tehet fel kérdést a tanúnak, akkor furcsa lenne, ha erre a tárgyaláson sem nyílna módja.
Bizonyos szempontból jó, ha a tárgyalás szabályai rugalmasak, és alkalmasak arra, hogy megkíméljék a tanúkat a felesleges megjelenéstől. Rossz viszont, hogy egyre több intő jel mutat arra, hogy a nyomozás válik a büntetőeljárás kulcs-mozzanatává. A bírósági tárgyalás pedig egy formális, kvázi szentesítő ráadássá válik, ahogy ezzel az előző cikkben már foglalkoztam.
És ennek a gondolatnak a kapcsán visszakanyarodom az előbbi gondolathoz: nem az lenne a fontos, hogy a védőügyvéd feltétlen jelen lehessen amikor a nyomozóhatóság kihallgatja a tanúkat, hanem az a fontos, hogy jelen lehessen ott, ahol eldől védence büntetőjogi felelőssége.
Ennek pedig egyre inkább a nyomozás a színtere, sőt: gyakran már a nyomozást megelőző titkos információgyűjtés (lehallgatás, megfigyelés stb.). Ezzel a témával azonban külön kell foglalkozni.
Bírósági tárgyalás vádlott nélkül – új szabályok a büntetőjogban 1.
A büntetőeljárási “gyorsítócsomag”
2011. március 1-vel vel sok fontos változás lépett hatályba a büntetőeljárási törvényben. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezek kedvezőek lennének a jogállamiságra nézve, azt viszont le lehet szögezni, hogy a változások mind a terheltek, mind védőügyvédjeik jogait és védekezési lehetőségeit korlátozzák.
A változások jogalkotói indoka az eljárás gyorsítása volt. Számtalan megalapozott kritika fogalmazódott meg azóta, melyek szerint egyrészt olyan jogok és garanciák kerültek feláldozásra ennek érdekében amelyek aránytalanok, másrészt a sietős szabályozás nem került átgondolásra (nemhogy az érintettekkel való egyeztetésre) és ennek következtében gyakran épp visszájára fordul a gyorsítási szándék. A kritikák gyakran nem is az ügyvédi szakmán belül, hanem bírói fórumokon kerültek megfogalmazásra.
A vádlott engedélyezett távolléte általánosságban
A vádlott távollétének kérdése – mellyel most foglalkozom - szerencsés kivétel, ennek új szabályaival nem csorbulnak az eljárási garanciák. Megfigyelhető viszont, az a tendencia, mely a bírósági tárgyalás és azon történő érdemi vádlotti védekezés szerepét csökkentik. Holott ügyvédi és más szakmai körökben már evidencia: a magyar büntetőeljárásnak alapvető hibája, hogy a nyomozási szakasz túlzott jelentőséget kap, időben és figyelemben egyaránt. Az ügyek lényegében a nyomozás során dőlnek el, a bírói szakaszban csak megismétlődik a nyomozás során felvett bizonyítás.
Ennek egy jogállamban nem így kellene lennie. A nyomozás során csak össze kellene gyűjteni, és meg kellene jelölni hogy milyen bizonyítékok vannak az ügyre vonatkozóan. A részletes bizonyításnak (tanúk részletes kihallgatása stb.) a tárgyaláson – kontradiktórius eljárásban – lenne a helye.
A vádlott engedélyezett távollétének szabályai
A kitérő után lássuk tehát, hogy mik az új szabályai a vádlotti jelenlétnek.
A bíró, mind a tárgyalás előkészítése során, mind később a tárgyalás során dönthet úgy, hogy felajánlja a vádlottnak: nem kötelező részt vennie a tárgyaláson. Ez gyakran jelentős könnyítés számára, gondoljunk csak azokra az ügyekre, amikor a vádlott külföldön él, vagy akár egy belföldön egy távoli városban. Vagy gondoljuk a sokvádlottas ügyekre, ahol minden egyes vádlottnak jelen kellene lennie a vádlott-társaira vonatkozó tanúk meghallgatásán, olyan cselkemények ügyében amik teljesen függetlenek azoktól a cselekményektől, amik miatt ő áll bíróság előtt.
Ennek ellenére fontos tudni, hogy a távolmaradás lehetősége nem alanyi jog, hanem bírói döntés kérdése. Tehát szó sincs arról, hogy a vádlott ezután egy levélben tájékoztatja a bíróságot távolmaradási szándékáról, és innentől kezdve nem köteles megjelenni a tárgyalásokon. Amíg a bíróság nem tájékoztatja egyértelműen írásban arról, hogy a továbbiakban nem köteles részt venni a tárgyaláson, addig a távolmaradó vádlott akár az előzetes letartóztatását is kockáztatja, ha nem jön el a tárgyalásra.
Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a változások kapcsán még ügyvédek és bírók számára sem volt ez egyértelmű, és sok eltérő értelmezés kapott hangott.
Ugyanakkor mind a vádlott, mind ügyvédje kezdeményezheti, hogy a bíróság adjon felmentést a jelenlét kötelezettsége alól, de ez bírói mérlegelés tárgya.
Ha a bíróság úgy dönt, hogy a vádlott döntése szerint távol maradhat, úgy védőügyvéd részvétele kötelezeő az eljárás során. Ha a vádlottnak nincs meghatalmaztott védője akkor védőt ki kell számára rendelni.
Mind a vádlott, mind a bíróság meggondolhatja magát a későbbiekben. Természetes a vádlott számára végig fennáll a lehetőség, hgoy visszatérjen az eljárásba. Ugyanígy a bíróság sincs kötve engedélyező határozatához. A távollétben lefolytatott bizonyítást ugyanakkor nem kell megismételni.
Engedélyezett távollét esetén az idézéseket nem kell kézbesíteni a vádlottnak. Ő tulajdonképpen ezt követően ügyvédje útján értesül az eseményekről. Természetesen kézbesíteni kell számára mind az ítéletet, mind azokat a végzéseket amik ellen fellebbezéssel élhet.
“Lopják a weblapomat!”Miben segíthet az ügyvéd?
Internetes jogsértések
Már-már közhellyé vált az a megállapítás, hogy az internetben rejlő technikai lehetőségek nem csak az életmódot és a gazdaságot formálják át gyökerestül, de a új formákat hoznak a jogsértések, sőt a bűnözés területén is.
Egy-egy példát említve: teljesen új formában és hatalmas mérteket öltve jelenik meg a gyermek-pornográfia, az internetes csalások (a ‘cyber-crime’), és emellett a szerzői jogok is tömegesen sérülhetnek. Ennek oka egyrészt a technikai lehetőségek rendelkezésre állása, másrészt az a gyakori felhasználói illúzió, ami szerint az interneten szörfölve ő mindent lát, de saját magát ’láthatatlannak’ képzeli.
Itt most a szerzői jogsértésekkel kívánok röviden foglalkozni. Előre kell bocsátani azt a tézist, hogy a szerzői jog szabályai egyelőre (2011. tavaszán) ugyanazok a szabályok érvényesülnek mint a Gutenberg-érában, és nincs alapja annak hiedelemnek, hogy az internetre más szabályok vonatkoznak.
A szerzői jog megsértése
A szerzői jog alapvető célja, hogy megóvja az egyedi (mű)alkotások értékét, és így óvja a kultúrát magát. Azáltal, hogy a jog védi az egyedi alkotásokat, tulajdonképpen ösztönzi is az alkotókedvet.
Műalkotásokat nemcsak a hagyományos értelembe vett “művészek” hoznak létre. E sorokat írva én magam ügyvédként is szerzői jogvédelem alá tartozó egyedi alkotást hozok létre. Ahogy bloggerek milliói is, akik gondolataikat, ismereteiket vagy fotóikat osztják meg az interneten.
Ha ezt más
- engedély nélkül
- a szabad felhasználás esetein kívül
- a védelmi idő lejártát megelőzően
lemásolja, akkor megsérti a szerző jogait.
Jogi lehetőségek szerzői jogi jogsértés esetén
A szerző, jogosult jogi lehetőségei leginkább attól függenek, hogy a másolás haszonszerzés érdekében, vagy vagyoni hátrányt okozva történt-e. A haszonszerzési cél nem szorul különösebb magyarázatra, de a vagyoni hátrány esetében fontos tudni, hogy ha valaki letölt valami olyan művet (szoftvert, zenét, filmet stb.) amit egyébként jogszerűen pénzért lenne hozzáférhető, akkor ezzel egyszersmind vagyoni hátrányt is okozott, hiszen a jogdíj nem jutott el törvényes jogosultjához.
Büntetőjogi és polgári jogi jogkövetkezmények
Ha tehát a szerzői jogsértés haszonszerzési céllal, vagy anyagi kárt okozva követik el, akkor tehetünk büntető feljelentést, és ezzel a jogérvényesítés jóval egyszerűbb, kevesebb ráfordítást igénylő kerékvágásán indulunk el.
Ha a szerzői jogsértés nem haszonszerzési céllal, vagy anyagi kárt okozva történik, akkor a polgári peres eszközök állnak rendelkezésünkre. Ez lényegében azt jelenti, hogy keresetet kell beadni a bíróságra. Természetesen nem kötelező ügyvédhez fordulni ennek érdekében, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ügyvédi szakismeret nélkül ezen a fokon már nehéz boldogulni.
A szerző a perben követelheti a jogsértés abbahagyását, kártérítést (természetesen nem vagyoni kártérítést, hiszen a szerzői jog megsértése személyiségi jogsérelmet is jelent), elégtételt.
Milyen gyors a jogvédelem?
Fontos azonban szót ejteni arról, hogy milyen gyorsan lehet orvosolni a szerzői jogi sérelmeket. Ez ugyanis egy alapvető ismérve a jogi védelem hatékonyságának.
Hagyományosan a polgári jogi jogérvényesítés hazánkban sokkal lassabb, mint ahogy azt a jogkeresők elvárhatnák. (Van aki ezért a bírókat, van aki a jogalkotót, és van aki az eljárást elhúzni igyekvő ügyvédeket hibáztatja.)
A szerzői jog azonban megkülönböztetett figyelemben részesül, különösen azóta, hogy a bevezető gondolatokban említett információs robbanás bekövetkezett. Egy szerzői jogi jogsértés ugyanis gyakran pont úgy terjed mint egy járvány. A jogsértést követő rövid időn belül másolatok tömege jelenik meg a világhálón, és az eredeti állapot helyreállítása egyre nehezebb.
Emiatt, ennek ellensúlyozására a polgári perrendtartás megkönnyíti az ideiglenes intézkedések alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy a bíróság szinte azonnal, elrendelheti a jogsértés orvoslását. Természetesen ideiglenesen, addig amíg jogerős döntés nem születik az ügyben.
Értesítési és eltávolítási eljárás
Egy másik fontos jogintézmény az “értesítési-eltávolítási” eljárás, ami azt szabályozza, hogy a jogosult közvetlenül a szolgáltatóhoz forduljon, és kérje a jogsértő tartalom eltávolítását. Ennek mintája az amerikai “Digital Millennium Copyright Act” (Digitális Millennium Szerzői Jogi Törvény) volt.
Ebben az eljárásban a jogosult a szolgáltatón keresztül tulajdonképpen “lelevelezi”, hogy kinek mi az álláspontja a vitatott tartalomról. Ezen a fokon gyakran megoldódik a probléma, amennyiben a a jogsértő elszégyelli magát, vagy akár nem reagál a szolgáltató által részére kézbesített bejelentésre. Ez esetben a szolgáltatónak kötelessége a vitatott tartalmat törölni, vagy a hozzáférést megakadályozni.
Ha az érintett információt biztosító fél (aki ellen a panaszt tették) kifogást emel, azaz vitatja a jogsértést, akkor a szolgáltató köteles visszaállítani a tartalomhoz való hozzáférést. Egészen addig, amíg a bíróság vagy nyomozó hatóság nem értesíti őt az esetleges ideiglenes intézkedésről.
A szolgáltató csak akkor mentesülhet a jogsértő tartalomért való felelősség alól, ha betartja a rá irányadó értesítési-eltávolítási szabályokat.
Érdekesség, hogy 2006-ig úgy szólt a törvény, hogy a szolgáltató ismét le kell vegye a kifogásolt tartalmat akkor, ha a jogosult igazolja, hogy megtette a szükséges intézkedést az ideiglenes intézkedés iránt. Ez a rendelkezés azonban sok jogos kritikát váltott ki, hiszen figyelmen kívül hagyja az ártatlanság vélelmét, és teret engedett a joggal való visszaélésnek is.
Gyakorlati problémák a szerzői jogi jogvédelem során
Még mielőtt az olvasó nyugodtan hátradőlne, és jóleső érzéssel töltené el az, hogy a jog erős várként védi a szerzőket és alkotásaikat, ráadásul a joghátrányok is arányosan és igazságosan sújtják a jogsértőket, záró megjegyzésként rá kell világítanom arra, hogy a gyakorlatban számtalan megoldatlan probléma adódik a szerzői jogvédelem során.
Csak két közismert problémát említve: Egyrészt a külföldi szerverek külföldi cégként regisztrált felhasználói ellen egyenlőre tehetetlen mind a jogában megsértett fél, mind akár a bűnüldöző hatóság. A másik oldalon pedig tömegesen fordul elő, hogy a jogsértés orvoslása során olyan jogszerű adatok és tartalmak is áldozatul esnek az ideiglenes intézkedéseknek, amelyeknek semmi közük nincs a jogsértő részhez, csak rosszkor voltak rossz szerveren.
Szerzők, jogsértők, szolgáltatók és ügyvédeik kíváncsian várják a jogfeljődés eredményeit.
Tel:(+36) 30-22-11-579
(+36-1) 786-97-03
Email: iroda@batki.info
1137 Budapest, XIII. kerület
Újpesti rkp. 7.
