A büntető törvénykönyv szerint a büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon – többek között – az enyhítő és súlyosító körülményekhez. (Lásd a büntetés kiszabásról szóló cikkemet) Ezek határozzák meg a leginkább, hogy egy adott büntetési tételkereten belül milyen mértékű büntetést fog alkalmazni a büntetőbíróság.
Az enyhítő és súlyosító körülményekről általánosságban
Ennek ellenére létezik egy általános iránymutatás a Kúria részéről ami felsorakoztatja mindazt, aminek felderítését és értékelését a bíróságoktól fontosnak tartja. Ennek az indoka az, hogy a súlyosító és enyhítő körülmények meghatározása része a törvény előtti egyenlőségnek és az egységes ítélkezés követelményének
A súlyosító és enyhítő (azaz büntetéskiszabási) körülményeknek nem csak a száma, hanem a nyomatéka is fontos. Azonos jelentőségű enyhítő és súlyosító körülmények egymás hatását semlegesíthetik. Ennek ellenére még enyhítő körülmények mellett is sor kerülhet a büntetési keret felső határának megfelelő büntetésre.
A kétszeres értékelés tilalma
A kétszeres értékelés tilalma a büntetést befolyásoló körülmények értékelésénél is érvényes. Tehát ha egy körülmény minősítő, tehát a büntetési tételt meghatározó körülmény, akkor azt már nem lehet számba venni súlyosító vagy enyhítő, tehát büntetéskiszabási körülményként.
Például az emberölés minősített esete az, ha a sértett gyermekkorú. A büntetési tétel emiatt nem 5-15 évig terjedő, hanem 10-20 évig terjedő szabadságvesztés. Ezért ezt minősítő körülményt súlyosító körülményként már nem lehet számba venni. Tehát annak vonatásában, hogy a 10-20 évig terjedő keretben milyen mértékű legyen a konkrét büntetés.
Olyan esetben azonban, amikor a konkrét körülmény súlya a minősítéshez szükséges mértéket jelentősen meghaladja, nincs akadálya annak, hogy az súlyosító körülményként is értékelni lehessen. Jelen példánál maradva azt, hogy a sértett nem csak gyermek, hanem kifejezetten kisgyermekkorú.
Enyhítő körülmények
Az enyhítő és súlyosító körülményeket meg lehet különböztetni, hogy az elkövető személyében rejlenek-e (alanyi körülmények) vagy a cselekményből fakadnak-e (tárgyi körülmények)
Enyhítő alanyi, azaz az elkövető személyében rejlő körülmények:
- A büntetlen előélet, kivéve, ha az elkövető fiatalkorú vagy a fiatalkort néhány évvel meghaladott, ún. fiatal felnőtt, illetve olyan beosztás felhasználásával követte el ahol a büntetlen előélet az alkalmazás feltétele.
- A közlekedési bűncselekmények elbírálásánál az elkövető korábbi közlekedési magatartásának értékelése esetén a hosszabb ideig tanúsított kifogástalan közlekedési magatartás, enyhítő körülmény lehet.
- Enyhítő körülmény ha az elkövető a büntethetőség határát jelentő tizennégy éves életkort nem sokkal haladta meg, vagy fiatal felnőtt volt, amikor a bűncselekményt elkövette.
- Enyhítő körülmény általában a nyugdíjkorhatárt meghaladott életkor.
- Ha az elkövetőnek tartásra, illetve nevelésre szoruló hozzátartozói vannak, ez azonban nem vehető figyelembe annak javára, aki gondoskodási kötelességét nem teljesíti.
- Az elkövető alacsony műveltsége, iskolázatlansága enyhítő körülmény, kivéve, ha olyan bűncselekményt követett el, amelynek súlyát és tilalmazottságát az értelmi színvonalától és iskolázottságától függetlenül mindenki belátja (emberölés, rablás, testi sértés stb.)
- A beszámítási képesség korlátozottsága.
- Ha az elkövető elmeműködésének valamely sajátossága a bűncselekmény elkövetését megkönnyíthette.
- Az elkövető tartósan és kiemelkedően végzett munkája enyhítő körülmény, ha abból arra lehet következtetni, hogy vele szemben a büntetés könnyebben célt érhet.
- A köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység vagy szolgáltatás (jótékony célú munkavégzés, alapítvány létesítése, ajándék, adomány stb.).
- Ha valaki más személy ráhatására vagy befolyása alatt követte el a bűncselekményt.
- A bűncselekmény méltányolható indítóoka.
- Ha a cselekmény motívuma a valóságos vagy vélt közérdek szolgálata.
- A vagyon elleni bűncselekmények esetében az elkövető önhibáján kívül fennálló nehéz anyagi helyzete, különösen akkor, ha ez az elemi szükségletek kielégítetlenségében nyilvánul meg, és a bűncselekmény ennek kielégítési körében marad.
- A szándék eshetőleges volta, kivéve, ha az elkövető olyan bűncselekményt valósított meg, amelyet az eredmény tekintetében gondatlanul is el lehet követni. Hogy érthető legyen a mit jelent a szándék eshetőleges volta itt teszek egy rövid kitérőt.
- A gondatlan bűnösség esetében általában enyhítő körülmény, ha az elkövetőt hanyag gondatlanság terheli. A gondatlanság akkor hanyag (negligencia), ha az elkövető azért nem látja előre magatartásának következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
- Enyhítő körülmény az elkövető önfeljelentése. Különösen, ha ennek folytán vált lehetővé a bűncselekmény felderítése, vagy azt jelentős mértékben elősegítette
- Ha az elkövető közreműködött a bűncselekmény felderítésében, és ennek szerepe volt a felderítés eredményességében
- A bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás, illetve a részbeni beismerés. Nagyobb a nyomatéka, ha a beismerés segíti a felderítést. Tettenérés esetén csak a bűnösség elismerésének és a megbánás lehet enyhítő körülmény.
- Az elkövető megbánó magatartása, az eredmény elhárítására irányuló tevékenysége, a cselekmény megbánását kifejező komoly öngyilkossági kísérlete.
- Az elkövető betegsége, jelentős mérvű rokkantsága, vagy egyéb olyan körülmény, amely a büntetés elviselését megnehezíti, abban az esetben is ha ez az állapot a bűncselekmény elkövetése után jött létre.
Enyhítő tárgyi, azaz az elkövetés körülményeiben fellelhető körülmények:
- Ha a cselekmény kísérleti szakban maradt. A nyomatéka annál nagyobb, minél távolabb van a cselekmény a befejezettségtől, illetve a cselekmény következményei a befejezettséghez megkívánt eredménytől. Azonban ha bűnhalmazatban levő bűncselekmények jelentősebb része befejezett, a kísérleti szakban maradt cselekmények enyhítő hatása elenyészhet. Szintén nem értékelhető enyhítő körülménynek a kísérlet, ha az elkövető mindent megtett a bűncselekmény befejezettsége érdekében, és a következmények is súlyosak.
- Ha az okozati összefüggés közvetett volt, vagy ha az eredmény bekövetkezésében a cselekmény mellett együttható más okok is szerepet játszottak, pl. halálos eredményben az orvosi műhiba vagy diagnosztikai tévedés.
- A bűncselekmény következményeinek enyhe volta. Ha ez pénzben mérhető értékhatártól függ, enyhítő körülmény, ha a kár, az érték vagy a vagyoni hátrány az alsó határ, súlyosító, ha a felső határ közelében van. előfordulhat olyan káros következmény, amely nem mérhető egzakt módon. Ilyen a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél a pszichikai következmény; amely enyhítő lehet, ha csak enyhe fokú.
- A sértett felróható közrehatása enyhítő körülmény. Ilyen a sértett részéről tanúsított durva, erőszakos, kihívó vagy súlyosan sértő viselkedés, a jogtalan eljárás; a közlekedési bűncselekményeknél a sértett együtt ható okot jelentő szabályszegése; a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél a könnyelmű, kihívó magatartása.
- A sértett megbocsátását enyhítőként lehet értékelni, különösen akkor, ha annak folytán a bűncselekmény miatt megromlott viszonyok helyreálltak.
- A bűnsegédi minőség. A bűnsegéd az elkövető részére a bűncselekmény végrehajtásához szándékos segítséget nyújt, ami lehet fizikai, illetve pszichikai segítség de a bűncselekmény törvényben meghatározott tényállását nem valósítja meg.
- Az alkalomszerű elkövetés az elkövető javára értékelhető, kivéve, ha az alkalom létrejöttét tudatosan elősegítette, vagy ha az alkalom előidézése maga is jogellenes.
- Az elkövető javára kell értékelni, ha az okozott kárt vagy annak egy részét megtérítette, és kisebb nyomatékkal azt, ha a kár tőle függetlenül megtérült
- ha az elkövető a sértettnek elégtételt szolgáltatott, rendezte vele a közöttük keletkezett konfliktust, ennek során valamilyen szolgáltatást teljesített, vagy igényt kielégítet, vagy tevékeny megbánást tanúsított
- Az elkövetőt a bűncselekmény következtében a büntetőjogi hátrányokon kívül egyéb tényleges hátrányok is érhetik. Ha ezek a büntetés mellett külön is egyéni visszatartó hatást fejthetnek ki, indokolt azokat enyhítő körülményként értékelni. Ilyen többlethátrány lehet a bűncselekmény folytán elszenvedett sérülés, jelentős munkajogi, anyagi vagy egyéb hátrány.
- ha az elkövető hosszabb ideig állt a büntetőeljárás súlya alatt; nagyobb a nyomatéka, ha előzetes fogva tartásban volt.
Súlyosító körülmények
A súlyosító körülmények szintén lehetnek alanyi és tárgyi körülmények.
Súlyosító alanyi, azaz az elkövető személyében, személyi körülményeiben fellelhető tényezők:
- Ha ugyanolyan vagy hasonló cselekmény miatt alkalmazták a korábbi megrovás vagy próbára bocsátás.
- A büntetett előélet általában súlyosító körülmény Ha az elkövetőt a bűncselekmény véghezvitele előtt jogerősen elítélték, a büntetőjog szempontjából büntetett előéletű akkor is, ha mentesült a büntetés hátrányos következményei alól. Növeli a büntetett előélet súlyosító hatását, ha a korábbi büntetés súlyosabb szabadságvesztés volt, ha az előző büntetés kiállásától az újabb bűncselekmény elkövetéséig rövid idő telt el, ha korábban is azonos vagy hasonló bűncselekmény miatt történt az elítélés.
- Ha a büntetett előéletű elkövető nem visszaeső, de többször volt büntetve.
- Fokozott a büntetett előélet nyomatéka, ha a sorozatos elítélésekből, az elkövető életviteléből és az újabb bűnelkövetésből a bűnöző életmódra lehet következtetni.
- A gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt történt korábbi elítélés akkor értékelhető súlyosító körülményként, ha az elkövető újból azonos vagy hasonló cselekményt követett el.
- A közlekedési bűncselekmények elbírálásánál az elkövető korábbi közlekedési magatartását is értékelni kell. A közlekedési szabálysértés elkövetése súlyosító, körülmény lehet. Ittas járművezetés esetén az ittasság súlyos vagy igen súlyos foka súlyosító körülmény.
- Ha az elkövető az ellene folyamatban levő büntetőeljárás hatálya alatt, erről tudva követi el a bűncselekményt.
- Ha az elkövető más ügyben alkalmazott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, a feltételes szabadság ideje alatt vagy a kegyelem véglegessé válása előtt követte el a bűncselekményt.
- Ha az elkövetőnek a létfenntartást biztosító jövedelme nincs, és munkakerülő, csavargó életmódot folytat.
- Ha az elkövető az élet valamely területén történt felkészültségét vagy szakmai képzettségét bűncselekmény véghezvitelére használja fel
- Ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében; különösen a gátlástalanul, garázda módon végrehajtott – élet, testi épség vagy nemi erkölcs elleni – bűncselekmények esetében.
- Iszákos életmód.
- A vezetői vagy kifejezetten bizalmi beosztás súlyosító körülmény, ha annak felhasználásával vagy azzal összefüggésben történt a bűncselekmény elkövetése. Vezetői beosztásban levőnek a ténylegesen irányító tevékenységet végző személyt kell tekinteni
- Az elkövető kezdeményező, vezető, másokat bűnelkövetésbe vivő szerepe.
- A társas elkövetés, illetve a csoportos elkövetés; különösen az erőszakos bűncselekmények esetében.
- Ha az elkövető olyan bűncselekményt vitt véghez, amit meg kellett volna akadályoznia. Különös nyomatéka van annak, ha a bűnüldöző hatóság tagja igazságszolgáltatás elleni, a közélet tisztaságát sértő vagy más korrupciós jellegű vagy olyan bűncselekményt követ el, amely a bűnüldöző szerv érdekeit is sérti.
- A bűncselekmény erkölcsileg különösen elítélendő oka.
- A cselekmény végrehajtásában megnyilvánuló kitartó szándék és az előre megfontolt szándék.
- A gondatlanság súlyos foka, (luxuria). Ez akkor állapítható meg, ha az elkövető könnyelműsége nagymértékű volt, vagyis előre látta magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízott az eredmény elmaradásában.
- A cselekmény után tanúsított elvetemült magatartás.
Súlyosító tárgyi, azaz az elkövetés körülményeiben fellelhető tényezők:
- A kitartó, a fondorlatos, a gátlástalan, a garázda, az orvul való vagy egyébként veszélyes elkövetési mód illetve, ha az elkövető a bűncselekménnyel szükségszerűen együtt járó szenvedésnél nagyobb testi vagy lelki gyötrelmet okoz
- Az élet és a testi épség elleni bűncselekményeknél az elkövetéshez használt eszköz különös veszélyessége súlyosító körülmény. Az eszköz általában akkor tekinthető különösen veszélyesnek, ha az adott módon használva, a szándékoltnál (rendszerint) súlyosabb eredmény előidézésére alkalmas. Az élet elleni cselekmények esetén pedig akkor is, ha az adott módon használva nagy biztonsággal, az elhárításra esélyt sem hagyva, alkalmas a halálos eredmény előidézésére. Azonban az eszköz különös veszélyessége nem értékelhető súlyosítóként, ha a bíróság erre is tekintettel minősítette súlyosabban a cselekményt
- A közbiztonság veszélyeztetése, a köznyugalom tartós vagy súlyos megzavarása. Egyes bűncselekményeknél súlyosító körülmény a nagyobb nyilvánosság előtt való elkövetés, feltéve, hogy az az elkövető nagyobb elvetemültségére utal vagy többletsérelmet okoz.
- A bűncselekmény következményeinek súlyos volta. Ha a minősítés függ az értékhatártól, súlyosító körülmény, ha a kár, az érték vagy a vagyoni hátrány a felső határ közelében van. Amennyiben a következmény nem mérhető egzakt módon súlyosító körülmény ha a beállott következmény vagy veszély súlyos fokú.
- Ha a sértett védtelen, idős, beteg, védekezésre képtelen vagy oltalomra szoruló személy, terhes nő vagy az elkövető közeli hozzátartozója.
- A bűncselekmény kétszeres vagy többszörös minősülése.
- A folytatólagosság, vagyis ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.
- Ha a bűncselekmény elkövetésétől hosszabb idő telt el; minél súlyosabb a bűncselekmény, annál hosszabb az az idő
- A bűncselekmények elszaporodottsága súlyosító körülmény akkor, ha a köztudomás szerint az ügyben elbírált vagy az ahhoz hasonló bűncselekmények száma (az elkövetéskor) a korábbi időszakhoz képest lényeges emelkedést mutat, vagy ha a számuk az adott területen lényegesen magasabb volt az átlagosnál.
- A bűnszervezetben történő elkövetés, vagyis ha a cselekményt három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportban követik el, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Nem lehet súlyosító körülményként értékelni a bűnszervezetben történő elkövetést, ha emiatt a büntetési tételkeret, felső határát már a kétszeresére emelték a kétszeres értékelés tilalma miatt.
- ha az elkövetett gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény következtében nagyszámú sértett anyagi helyzete, jövedelmi, illetve életviszonya, megélhetési és életkörülménye jelentősen megváltozik, rosszabbodik.
