Egy újabb sikeres kiadatási ügyről tudok beszámolni, ahol egy ukrán állampolgár jogi képviseletét láttam el két ügyvéd kollegámmal. Ügyfelem kiadatását Türkmenisztán kérte Magyarországtól.
A kiadatási kérelem
A türkmén vád ellene az volt, hogy korábbi türkmén miniszterelnök-helyettes az ő ukrán cégén keresztül mosott tisztára hatalmas mennyiségű pénzt, amit a miniszterelnök-helyettes vesztegetés útján szerzett.
Emiatt a türkmén legfőbb ügyész hivatali hatalommal való visszaélés, társtettesként elkövetett vesztegetéssel, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítással, sikkasztással, illegális úton megszerzett javak, pénzek legalizálásával és bűnszervezet szervezésével vádolta, és ezek miatt kérte a kiadatást.
Kettős büntetendőség és a politikai szál vizsgálata a kiadatási eljárás során
A kiadatás emellett csak akkor teljesíthető, ha a bűncselekmény a magyar büntetőjog szerint is büntetendő. Ezért a kiadatási ügyben eljáró Fővárosi Törvényszéknek arról kellett állást foglalnia, hogy a fentiek a magyar Btk. szerint milyen bűncselekményt valósítanak meg. A Fővárosi Törvényszék a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekményként csak a különösen nagy értéket meghaladó pénzmosás bűntettét tudta megállapítani.
Ha nemzetközi jogba ütközik a kiadatás
Az ügyben azonban a védelem, azaz az ügyvédek álláspontja az volt, hogy a kiadatási kérelem jogi feltételei nem állnak fenn, mert annak végrehajtása nemzetközi egyezményekbe ütközik. Arra is hivatkoztunk, hogy a kiadatás sértené Magyarország közrendjét, alkotmányos rendjét. Valamint arra is hivatkoztunk, hogy bár a kiadatás alapjául szolgáló cselekmény szoros értelemben ugyan köztörvényes bűncselekmény, de az egyszersmind politikával szorosan összefüggő bűncselekményre vonatkozik. Emellett hivatkoztunk arra is, hogy az ügyfelünk egészségi állapota sem teszi lehetővé a kiadatást.
Mik támaszták alá a kínzás és embertelen bánásmód veszélyét?
Az kiadatással kapcsolatos álláspontunkat nagyon sok releváns és megbízható forrásból származó nemzetközi jogi dokumentummal támasztottuk alá. Hivatkoztunk az ENSZ Kínzás Elleni Bizottságának és az Emberi Jogi Bizottságának jelentéseire, amik azt támasztották alá, hogy ügyfelünk kiadatása esetén kínzás vagy embertelen bánásmód közvetlen veszélyének lenne kitéve. Emellett strasbourgi ítéletekre hivatkoztunk, amik mind azt támasztják alá, hogy az ügyfelünk ügyében nem független bíróság ítélkezne, és nem lenne biztosítva a tisztességes eljárás.
A strasbourgi gyakorlat Türkmenisztáni kiadatásokkal kapcsolatban
A Fővárosi Törvényszék, mint a kiadatási ügyben első fokon eljáró bíróság a legnagyobb jelentőséget az Európai Emberi Jogi Bíróság a Kolesnik kontra Oroszország ügyben hozott ítéletnek tulajdonított jelentőséget. Eszerint minden őrizetben tartott büntetőügyben gyanúsított esetében fennállt annak a komoly veszélye, hogy kínzásnak, illetve embertelen vagy megalázó bánásmódnak vetik alá. Türkmenisztánnak nincs hatékony rendszere a kínzás megelőzésére. A börtönkörülmények rosszak; a börtönök egészségtelenek, túlzsúfoltak és nem biztonságosak. Az igazságszolgáltatás nem független, az elnöknek volt alárendelve és korrupt. Politikailag érzékeny ügyekben nem nyilvánosak a tárgyalások.
Az Allanazarova kontra Oroszország a Kolesnik kontra Oroszország, a Soldatenko kontra Ukrajna, a Riabikine kontra Oroszország, Garabaïev kontra Oroszország ügyekben a strasbourg-i bíróság szintén megállapította a kínzás és rossz bánásmód veszélyét, valamint a nem türkmén származású személyekkel szembeni megkülönböztetés veszélyét. Ezen kívül azt is, hogy a türkmén hatóságok nem engedélyezik a büntetésvégrehajtási intézetek nemzetközi vagy nem kormányzati megfigyelők általi ellenőrzését. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy bárki, akit Türkmenisztánban büntetőjogi vádakkal őrizetbe vesznek, ki van téve annak, hogy az Egyezmény 3. cikkével ellentétes bánásmódban részesül.
A garanciák kérdése a kiadatási eljárásban
Az Európai Emberi Jogi Bíróság a Türkmenisztánnal kapcsolatos eljárásaiban rámutatott arra is, hogy nem elegendőek, nem megbízhatók a türkmén Legfőbb Ügyész által adott, biztosítékok, garanciák. A garanciák objektív ellenőrzése nem lehetséges. A türkmén hatóságok nem hajlandóak alávetni magukat nemzetközi felügyeleti mechanizmusokkal vagy az emberi jogi nem kormányzati szervezetek ellenőrzésének. Ezért a türkmén főügyészség által adott biztosítékok nem tekinthetőek megbízhatónak, nem szüntetik meg a terhelt bántalmazásának, vele szemben alkalmazott embertelen-, megalázó bánásmódnak a valós kockázatát.
A kiadatás nemzetközi jogba valamint a közrendi klauzulába ütközése
A fentiekre tekintettel a bíróság megállapíthatónak látta azt, hogy a kiadatás végrehajtása a fenti nemzetközi egyezménybe ütközne. Továbbá mivel Magyarország Alaptörvénye XIV. cikkének (2) bekezdése szerint senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol annak a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák, vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá ezért kiadatás nem teljesíthető mert sértené Magyarország közrendjét, illetve alapvető nemzetbiztonsági érdekét.
A bíróság végzése a kiadatás ügyében
A fentiek miatt a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a kiadatás jogi feltételei nem állnak fenn, mivel az nemzetközi egyezménybe és Magyarország közrendjébe ütközne. Emiatt elrendelte az addig kiadatási letartóztatásban lévő ügyfelünk azonnali szabadlábra helyezését.
Másik cikkem: Kiadatás megtagadása Üzbegisztánba