Magyarországon is tárgyalhatják a bolíviai ügyeket
2009. május 20., szerda, 18:03 – Origo
A bolíviai ügyészség szerint egy ENSZ-egyezményre hivatkozva Bolívia akár Magyarországon is elérheti azoknak az állítólagos terroristáknak felelősségre vonását, akik korábban jártak Bolíviában és tagjai lehettek Rózsa-Flores Eduardo csoportjának – írja a La Prensa bolíviai lap. Mivel Magyarország nem adja ki állampolgárait külföldi hatóságoknak, valóban lehetséges a hazai bírósági eljárás, de csak akkor, ha a magyar nyomozók is gyanúsítottnak tartják az érintett magyarokat – mondta az [origo]-nak egy nemzetközi büntetőjogász.
Egy nemzetközi egyezmény értelmében Bolívián kívül is bíróság elé lehet idézni azt az öt feltételezett terroristát – három magyart, egy szlovákot és egy románt -, akik mindannyian jártak Bolíviában, és a gyanú szerint tagjai voltak az Eduardo Rózsa-Flores vezette csoportnak – jelentette be Marcelo Soza ügyész a La Prensa című bolíviai lap szerint. A lap nem részletezte, pontosan kikről feltételezik az állítólagos összeesküvésben való részvételt.
Soza az ENSZ terrorizmus elleni egyezményére hivatkozva azt állította, hogy a feltételezett bűnözőket akár hazájukban is felelősségre vonhatják. Az érintettek ugyanis nyilatkozhatnak a Bolíviában illetékes magyar nagykövetségen, hogy alávetik-e magukat a bolíviai törvényeknek. Ha ez nem történik meg, a feltételezett terroristák ellen saját országukban indulhat eljárás. Ebben az esetben a bolíviai hatóságok képviselői Európába utaznak, hogy a bíróság előtt bemutassák az összes bizonyítékot, az iratok hiteles másolatát, hogy segítsék a bíróségi eljárást – írja a La Prensa Sozára hivatkozva.
A bolíviai lap szerint az ügyész nem zárta ki a lehetőséget, hogy nemzetközi bíróság járjon el az ügyben, ugyanakkor valószínűbb a magyarországi tárgyalás. A gyanúsítottakat nem lehet kiadni, Magyarország és Bolívia között ugyanis nincs kiadatá
si egyezmény – tette hozzá. Ahhoz, hogy az eljárás elindulhasson, meg kell várni az informatikusok munkájának eredményét. Ők azt a számítógépet vizsgálják, amelyet a Las Americas szállodában foglaltak le és amelyet Rózsa-Flores csoportja használt – mondta Soza.
A bolíviai ügyre az az ENSZ-egyezmény érvényes, amely a nemzetközileg védett személyek elleni bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szól – mondta az [origo]-nak Bátki Pál nemzetközi büntetőjogász. Ennek alapján ha Magyarország nem adja ki Bolíviának azokat, akiket a dél-amerikai állam gyanúsítottnak tart, akkor ügyüket késlekedés nélkül saját hatóságai elé kell terjesztenie.
Magyarország biztosan nem adja ki állampolgárait Bolíviának. Bátki Pál szerint nem azért, mert nincs kiadatási egyezmény a két állam között, hanem azért, mert a magyar törvények szerint csak akkor adják ki, ha az illetőnek a magyar mellett más állampolgársága is van, és nem lakik Magyarországon.
Az ügyvéd szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy a magyar hatóságok is gyanúsítottnak tekintik azt, akit Bolívia annak tart. Az illető ellen „első tekintetre megfelelő” bizonyítékra van szükség arra, hogy megpróbált egy nemzetközileg védett személyt – ez esetben Evo Morales elnököt – megtámadni vagy megölni. Emiatt „ha valóban indulna Magyarországon büntetőeljárás a bolíviai hatóságok megkeresésére, akkor ehhez biztosan kellenének a bolíviaiak által rendelkezésre bocsátott konkrét bizonyítékok”. Bátki szerint nem kizárt az sem, hogy nemzetközi bíróságra kerül az ügy, ha ugyanis a két állam vitába keveredik, bármelyikük fordulhat a hágai Nemzetközi Bírósághoz.
A bolíviai hatóságok április 16-án jelentették be, hogy meghiúsítottak egy Evo Morales bolíviai elnök ellen tervezett merényletet. A rendőrségi akció során felszámolt állítólagos terrorista csoportnak magyar tagjai is voltak, köztük a magyar-horvát-bolíviai Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpád – mindketten meghaltak, rajtuk kívül elfogták a 29 éves Tóásó Elődöt. A bolíviai nyomozók szerint azonban az ügy kulcsfigurája egy Révész Tibor nevű magyar férfi, akiről részleteket itt olvashat
