A katonákkal szemben sokkal szigorúbb követelményeket állít a büntető törvénykönyv. A katonai büntetőjog olyan magatartásokat is büntetni rendel, amely a polgári életben nem eredményez büntető úton történő felelősségre vonást.
De a katona és a büntetőjog szempontjából katonának minősülő személyek speciális helyzete miatt a jogalkotó külön szabályrendszert kívánt felállítani a katonai bűncselekmények vonatkozásában, melyek a civil állampolgári kötelezettségekhez képest szigorúbb rendelkezéseket tartalmaznak.
A katonai bűncselekmények
A büntető törvénykönyv XLV. fejezetében kerültek felsorolásra a katonai bűncselekmények. Ez a katonai büntetőjog különös része. Olyan bűncselekmények amit csak a Btk. fogalma szerinti katona követhet el. Ilyen
- a szökés,
- az önkényes eltávozás,
- a kibúvás a szolgálat alól, a szolgálat megtagadása,
- a kötelességszegés szolgálatban, a szolgálati feladat alóli kibúvás,
- a jelentési kötelezettség megszegése,
- a szolgálati visszaélés,
- a zendülés, a zendülés megakadályozásának elmulasztása,
- a parancs iránti engedetlenség,
- az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak,
- az elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erőszak,
- a szolgálati tekintély megsértése,
- a bujtogatás,
- az alárendelt megsértése,
- az elöljárói hatalommal visszaélés,
- az elöljárói gondoskodás elmulasztása,
- az elöljárói intézkedés elmulasztása,
- az ellenőrzés elmulasztása,
- a készenlét fokozásának veszélyeztetése, a harci szellem bomlasztása
Ki minősül katonának a büntetőjog szempontjából?
A Büntető Törvénykönyv szerint katona alatt a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját kell érteni. Ők azok, akik katonai bűncselekményt tettesként elkövethetnek. De katonai bűncselekmény miatt részesként (felbujtóként vagy bűnsegédként) polgári személy, civil is felelősségre vonható. (Például civil katonával együtt bántalmazza a katona elöljáróját)
A katonai büntetőjog általános része
A Btk. XII. fejezetében van meghatározva a katonákra vonatkozó eltérő büntethetőséget kizáró és megszüntető ok, továbbá egyes büntetésekhez kapcsolódó rendelkezések, úgymint:
- a szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában,
- az összbüntetés,
- a közérdekű munka alkalmazásának kizárása,
- a katonai mellékbüntetések (lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése, a rendfokozatban visszavetés, a várakozási idő meghosszabbítása)
- a mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól
Katonai büntetőeljárás
A katonákra nem csak eltérő büntetőjogi rendelkezések, de eltérő büntető eljárási rendelkezések is vonatkoznak. Katonai büntetőeljárásnak a következő esetekben van helye:
- a katona által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény (lásd Btk. XLV. Fejezet),
- a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény,
- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény,
- a szövetséges fegyveres erő tagja által belföldön, valamint e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye
Katonai ügyben eljáró bíróság és a katonai ügyész
A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben első fokon a kijelölt törvényszék katonai tanácsa jár el. A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben másodfokon a Főváros Ítélőtábla katonai tanácsa jár el. A katonai büntetőeljárásban első fokon és másodfokon hivatásos bíróként katonai bíró, első fokon ülnökként katonai ülnök jár el.
A katonai nyomozó hatóság
Ha a nyomozást nem a katonai ügyész végzi, nyomozó hatóságként az illetékes parancsnok (vezető) jár el.
A bűncselekmény elbírálása fegyelmi eljárásban
Katonai büntetőeljárásban lehetőség van az eljárás nem büntetőeljárási, hanem ennél egyszerűbb formában történő, illetve büntetőjogi szankció helyett fegyelmi fenyítéssel való lezárására. A katonai ügyész a feljelentést elutasítja, illetőleg a nyomozást megszünteti, és az iratokat a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnoknak megküldi, ha a katonai vétség miatt a büntetés célja fegyelmi fenyítéssel is elérhető.
Tehát a fegyelmi eljárásra utalás csak a kisebb súlyú, katonai vétségek esetén jöhet szóba. Ha a katonai nyomozó hatóságnál van az ügy és lehetőséget lát a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálására, az iratokat felterjeszti az illetékes katonai ügyészhez, aki hetvenkét órán belül határoz.
Érdekes tanulmány a katonai büntetőjogról, katonai bűncselekményekről