Az internetes agresszió egy új bűncselekmény a magyar Btk-ban. Az új büntetőjogi tényállás 2025. január 1-én lépett hatályba az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának törvényjavaslatota alapján, ami az internetes agresszió visszaszorításáról szól. Ez a törvény nem csak új bűncselekményt határoz meg, hanem a sajtótermékek is kötelesek tenni azért, hogy megelőzzék a jogellenes tartalmak kiszűrését.
Miről szól ez a cikk?
Új bűncselekmény: internetes agresszió
A büntetőtörvénykönyv új, 332/A §-a tehát 2025. január 1-től az alábbiak szerint rendelkezik
332/A. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos
a) halált okozó, vagy
b) különös kegyetlenséggel elkövetett
büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el, feltéve, hogy a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas.
Az internetes agresszió büntethetőségének indokai
Az új §-sal kapcsolatos kommentár (és természetesen hatósági, bírósági gyakorlat) egyelőre nem érhető el, ezért a javaslat indokolása ilyenkor különösen fontos a jogértelmezés szempontjából.
E szerint az interneten megszaporodtak az olyan félelemkeltő, gyűlölködő megnyilvánulások, kommentek, amelyek sértik az érintett személyek emberi méltóságát, nélkülözik a kölcsönös tiszteletet.
Az internet „arctalansága”, mint veszélyforrás
Különösen a digitális világ „arctalansága” enged teret az akár más halálát is kívánó hozzászólásoknak, és ez teszi szükségessé a jogellenes és káros tartalmak elleni hatékony fellépést, különösen a közösségi és online platformok, médiafelületek tekintetében.
Az internetes „arctalansága” kapcsán írtak miatt csak az interneten közzétett tartalmak valósíthatnak meg bűncselekményt, egy nyilvános, személyes jelenléttel zajló gyűlésen, fórumon nem.
Számít-e az internetes agresszió esetén hogy a sértettet hogyan érinti a bejegyzés?
Az új bűncselekmény lényege, hogy a legsúlyosabb, a közösségi együttélés szabályaival összeegyeztethetetlen kommunikáció esetén az érintett személyek és a közösség sérelmétől, valamint a sértett szubjektív érzéseitől függetlenül megvalósul a bűncselekmény. Ez a bűncselekmény azonban csak akkor valósul meg, ha a megnyilvánulás nagy nyilvánosság előtt, elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történik.
El lehet-e követni like-olással az internetes agresszió vétségét?
A törvényjavaslat értelmében a kifejezés használata és közzététele bűncselekménynek minősül. A saját gondolat megfogalmazása és egy másik forrásból származó tartalom megosztása is ebbe a kategóriába tartozik. Azonban önmagában az egyetértés kifejezése, például egy „lájk” nem minősül a törvény által tiltott használatnak vagy közzétételnek.
Zárt facebook vagy messenger csoportbank elkövethető-e az internetes agresszió?
A büntető törvénykönyv értelmezése szerint a nagy nyilvánosság akkor állapítható meg, ha a cselekmény elkövetésekor nagyobb létszámú személy – akiknek a létszáma elsőre nem állapítható meg – tudomást szerezhet a közlésről. Ebből arra lehet következtetni, hogy zárt csoportokban nem követhető el a cselekmény.
Mikor nem büntethető valaki internetes agresszió miatt?
A törvény büntethetőséget kizáró okot is meghatároz. Nem büntethető az a személy, aki a törvényben meghatározott cselekményt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos vagy művészeti célból, illetve a történelem vagy a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el, feltéve, hogy a cselekmény nem alkalmas félelemkeltésre.
A véleménynyilvánítás szabadságá és az internetes agresszió
A törvény indoklása ugyan külön kitér rá, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a gyűlöletkeltő, erőszakos vagy félelemkeltő megnyilvánulásokra. Hozzá kell tenni, hogy ez vitatott, ugyanis vannak olyan nézetek, álláspontok, amely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága sokkal tágabban értelmezendő, és a büntetőjog által megfogalmazott korlátozások, bűncselekmény-típusok nem igazolhatók (például rágalmazás, becsületsértés, gyűlölet-beszéd) E felfogás szerint a büntetőjog ultima ratio jellege (végső, utolsó érv, amikor más semmi nem használ) miatt elsősorban polgári jogi vagy sajtójogi szabályok útján kell fellépni az ilyen jellegű magatartások ellen.
A sajtótermékek felelőssége
A törvény nem csak a büntető törvénykönyv módosításáról szól. A törvény értelmében a sajtótermékek kötelesek lesznek moderálási szabályzatot alkotni és hatékony megoldásokat alkalmazni a jogellenes vagy káros tartalmú hozzászólások kiszűrésére. A szabályzatok megfelelőségét és a megoldások hatékonyságát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala ellenőrzi majd.
A Médiatanács 2025.02.28. napján közzé is tette ajánlását a szabályzatok tartalmára és a hatékony megoldások követelményeire vonatkozóan. Ez hangsúlyozza, hogy a média szolgáltatóknak hatékony szabályzatokat kell alkalmazniuk a jogellenes online hozzászólások kezelésére, amelyek összhangban vannak a jogszabályokkal, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára és a személyiségi jogokra. Elvárás, hogy a szolgáltatók gyorsan reagáljanak a bejelentésekre, átláthatóan tájékoztassák a felhasználókat. A szabályzat tehchnológia-semleges, azaz mind szoftveres mind humán moderátoros szűrést lehetővé tehet, úgy hogy a sajtótermék együttműködve a hatóságokkal, úgy lépjen fel a jogellenes tartalmakkal szemben, mindezt úgy, hogy a szabad online diskurzus is biztosítva legyen.
Összességébén megállapítható, hogy túl sok konkrétumot ez a dokumentum nem tartalmaz arra vonatkozóan hogy hogyan kell megteremteni ezt a kényes egyensúlyt, illetve hogy hogyan is kell kinéznie egy ilyen szabályzatnak, de reméljük hogy tisztul majd a kép a jövőben.
Más büntetőjogi cikkeimet itt olvashatja.
Egy közszereplő kijelentése kapcsán a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos cikket, melyben szakértőként szólaltam meg itt olvashatja.