Gyanúsított kihallgatása és jogai a nyomozás során

A nyomozati szakban a gyanúsított eljárási jogai korlátozottabbak (pl. jelenlét a kihallgatásokon, iratbetekintés), mint a bírói szakban, amikor a nyilvános tárgyaláson kiteljesednek a védelem jogai. A gyanúsított jogi helyzetét meghatározza, hogy a nyomozásnak alapvetően a vád megalapozása, a vád közvetítésével a bírósági eljárást és a bizonyítást előkészítő szerepe van. A nyomozásban a tényállást oly mértékben…

Tovább

Elévülés a büntetőjogban I.- a büntethetőség elévülése

Az elévülés intézményének indoka egyrészt az, hogy idővel a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok  elenyésznek, másrészt az, hogy az időmúlás kedvezőtlenül befolyásolja büntetés célját, időszerűségét. Az elévülés a büntetőjogban a bűncselekmény súlyának megfelelően kerül differenciálásra. Főszabály szerint az elévülési idő a büntetési tétel felső határához igazodik, de legalább öt év. (A régi Btk. szerint ez három év…

Tovább

A terhelt jogai

A büntetőeljárásban átfogóan terheltnek nevezik azt akinek felelőssége az eljárás tárgyát képezi. A nyomozás során a gyanúsított, a vádemelést követően a vádlott kifejezést használja a törvény. A terheltnek joga van ahhoz, hogy vallomást tegyen, és ily módon védekezzen az ellene felhozott vádakkal szemben, ugyanakkor dönthet úgy is, hogy megtagadja a vallomástételt, vagy akár külön-külön egyes…

Tovább