Bűnügyi jogsegély

A Hír Tv Híradójának megkeresésére tájékoztatást adtam bűnügyi jogsegélyek jogi hátteréről és gyakorlatáról. A kérdések a bűnügyi jogsegélyek fajtáira és azok lefolytatásaira irányultak, és a téma aktualitását a MOL Zrt.-vel kapcsolatos horvát büntetőeljárás adta, illetve az a hír ami szerint a horvát ügyészség jogsegélykérelmet terjesztett elő a magyar Legfőbb Ügyész felé.

Válaszomban kitértem rá, hogy ebben az esetben nem büntetőeljárás átadásáról van szó, hanem szűk értelemben vett jogsegélyről. Azaz a büntetőeljárás Horvátországban marad, a magyar hatóságok egyes konkrét eljárási cselekményeket végeznek el, amik pontosan körül vannak írva a jogsegélykérelemben. Ilyen lehet például házkutatás (ami persze irodára is vonatkozhat), iratok lefoglalása, számítógépek tartalmának átvizsgálása, rögzítése, azok lefoglalása és átadása.

A Legfőbb Ügyésznek dönteni kell, hogy a jogsegélykérelem nem sérti-e Magyarország felségjogait, vagy közrendjét.

Kiadatás és európai elfogatóparancs magyar állampolgárok esetén

Szóba került, hogy a kiadatási jog szerint Magyarország főszabályként nem adja ki saját állampolgárait. De ez EU-s tagállamok irányában már nem érvényesül. Az EU tagállamai európai elfogatóparancsot jogosultak kiadni, és ennek teljesítését nem lehet megtagadni saját állampolgár esetén sem.

Emlékezetes például, hogy az 1990-es marosvásárhelyi zavargások során felelősségre vont és emiatt Romániából Magyarországra menekült magyarok kiadatását a magyar fél megtagadhatta arra hivatkozva, hogy a kiadni kért személyek időközben megszerezték a magyar állampolgárságot.

Románia EU csatlakozásával azonban gyakran ugyanezen kérelmeket már európai elfogatóparancs formájában terjesztette elő, aminek teljesítése európai elfogatóparancs-kerethatározat értelmében kötelező. Sajnos az európai elfogatóparancsok alapjául szolgáló cselekmények kevéssé hiteles módon, elfogultan voltak bűncselekménynek minősítve. Ennek szóvá tétele azonban csak legfeljebb diplomácia úton lehetséges, mivel az európai büntetőjog alapja az államok és hatósági határozatok kölcsönös elismerésének elve.