Ügyvédi ellenjegyzés a büntetőjogban (büntető eljárásjogban)

Az ügyvédi ellenjegyzés eddig jellemzően a polgári jog területéhez tartozó ügyvédi eljárásokban (pl. szerződések, főleg ingatlanra vonatkozó szerződések, cégeljárás) kapott jelentős szerepet.

2018 július 1. napján azonban, az új büntető eljárási törvény (Be.) hatálybalépésével az ügyvédi ellenjegyzés megjelent, jelentőséget kapott a büntetőjog (büntető eljárásjog) területén is. A vádlott tárgyaláson történő jelenléte az új büntetőeljárási törvény szabályai szerint már nem kötelesség, hanem jog. A vádlottnak lehetősége van jelen lenni a bírósági tárgyalásokon, azonban – bizonyos feltételekkel – dönthet a távolmaradás mellett is.

A távolmaradás feltételei

A távolmaradás feltételeit a büntetőeljárási törvény 430 §-a szabályozza, melyek az alábbiak:

430. § (1) A vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor lemondhat, ha

a) védővel rendelkezik, és

b) a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával.

(2) A vádlott az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a bíróság előtt szóban, vagy a védője által ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiratban teheti meg.

(3) Ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemond, a jegyzőkönyvből vagy a bírósághoz címzett iratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a vádlott e nyilatkozatát a (4)-(7) bekezdésben foglaltak ismeretében tette meg.

(4) Ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemond, e nyilatkozatának megtételétől, illetve bírósághoz érkezésétől kezdve a bíróság a vádlottnak szóló ügyiratokat – kivéve a tárgyaláson való jelenlétre kötelező végzést és az idézést – a kézbesítési megbízott részére kézbesíti.