Ittas állapot: súlyosítja vagy enyhíti a büntetőjogi felelősséget?

Az ittas állapotban történő bűnelkövetés az esetek döntő hányadában súlyosító körülmény. Kiindulásul szolgálhat a Legfelsőbb Bíróság (azóta Kúria) III. számú büntető elvi döntésében kifejtettek szerint a mértéktelen alkoholfogyasztás káros hatása a bűnözés alakulására közismert.

Erre is tekintettel Kúria Büntető Kollégiuma a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló 56. BK véleményében leszögezte, hogy súlyosító körülmény, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében. Különösen nagy az ittas elkövetés nyomatéka a gátlástalanul, a garázda módon végrehajtott élet, testi épség vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében. Az iszákos életmód szintén súlyosító körülmény, ha agresszivitással párosul és az együttélési szabályok sorozatos megszegését eredményezi. A teljes kép azonban sokkal összetettebb.

Önhibából eredő vagy önhibán kívüli ittasság

Az vitathatatlan, hogy az alkoholos állapot tudatzavart jelent. Ez azonban büntetőjogilag eltér a tudatzavarnak más (pl. kóros elmeállapotból fakadó) eseteitől. Méghozzá azért, mert az ittasságnál, részegségnél önhibából ered a tudatzavar, tehát az elkövető ezért büntetőjogilag is felelőssé tehető. Nem áll fenn azonban az önhiba ha az italt fogyasztó nem tudja az az általa fogyasztott ital alkoholt tartalmaz, vagy abban téved, hogy az milyen erősségű.

Közönséges (típusos) és kóros (atipikus vagy patológiás) ittasság

Az önhibán kívüli ittasság esetén kívül még van egy eset, amikor az ittasság a büntetőjogi felelősség hiányához, vagy korlátozásához vezet. A büntetőjog ugyanis megkülönböztet közönséges ittasságot és kóros ittasságot.

A kóros ittasság azt jelenti, hogy az alkoholfogyasztó veleszületett vagy szerzett károsodása folytán az alkoholtűrő képessége megváltozott (intoleráns lett az alkohollal szemben). Ennek következtében kis mennyiségű alkohol fogyasztása előzi meg a részegséget. Erre lehet következtetni érzékcsalódások fellépése esetén, az ittas személy magatartásának énidegensége esetén, inadekvát viselkedés esetén, heves és oktalan indulatkitörések esetén, terminális alvás és emékezetzavarok esetén.

A patológiás részegség megállapítása esetén az elkövető nem büntethető, mivel a cselekményét jogilag az elmeműködés kóros állapotában követte el (Btk. 17). Ennek megfelelően a patológiás részegség megállapítása orvosszakértői kérdés, a szakértő kirendelése nem mellőzhető. Ugyanakkor a szakvélemény a bíróságot nem köti, de köteles azt mérlegelni.

Abortív patológiás részegség

A közönséges és patológiás ittasság között létezik átmenet is. Ezt abortív patológiás részegségnek hívjuk. Ebben az esetben az elkövető korlátozva van abban, hogy a cselekménye következményeit felismerje. Ennek fennállta esetén a büntetés korlátlanul enyhíthető. A patológiás és abortív patológiás részegség megállapíthatósága szempontjából kiemelkedő jelentőségú a Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 15.sz. módszertani levele

Ittas járművezetés

Az ittas járművezetés a fentiektől annyiban különbözik, hogy itt kifejezett büntetőjogi tényállási elem az ittasság. Az ittas járművezetéssel külön cikkben foglalkoztam.

Más büntetőjogi cikkeimet itt olvashatja