Különböző bűncselekmények esetén gyakran találkozunk az üzletszerűség fogalmával.
Mit jelent az üzletszerűség?
Az üzletszerűség fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti értelmező rendelkezés határozza meg. Ennek a magállapítására akkor kerülhet sor, ha az elkövető az azonos vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Azt, hogy milyen bűncselekmények minősülnek hasonló jellegűeknek, a Kúria a 39. BK véleményében pontosan, egy felsorolással rögzíti.
Mi a jelentősége az üzletszerűségnek?
A legtöbb esetben az üzletszerűség az adott bűncselkemény minősítő körülménye. Tehát súlyosabban minősül a bűncselekmény, hogyha megállapítható, hogy azt rendszeres követi el a terhelt, méghozzá azért, hogy ennek révén rendszeres jogellenes haszonhoz jusson. Fontos azonban tudni, hogy a bírói gyakorlat szerint akár egyszeri elkövetés esetén meg lehet állapítani az üzletszerűséget, amennyiben bizonyíthatóan fennáll a rendszeres haszonszerzésre törekvés, de még csak egy bűncselekmény valósult meg.
Milyen bűncselekmények minősülnek súlyosabban üzletszerűség esetén?
Ilyen bűncselekmény nagyon sok van. Csak példálózó jelleggel említem meg a legfontosabbakat:
– kábítószer birtoklása
– kábítószer készítésének elősegítése
– emberkereskedelem
– vesztegetés, vesztegetés elfogadása
– befolyással üzérkedése
– embercsempészés
– lopás
– sikkasztás
– csalás
– orgazdaság
– uzsora-bűncselekmény
– készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés
– költségvetési csalás
Van azonban olyan bűncselekmény is, ahol az üzletszerűség az alaptényállás része. Ilyen a zugírászat.
Bűnhalmazat, bűncselekményegység, folytatólagosság
A bírói gyakorlat szerint az üzletszerűen elkövetett – ugyanolyan vagy hasonló – cselekmények egy eljárásban elbírálása esetében bűnhalmazatot kell megállapítani, feltéve, hogy az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye. Ha viszont az üzletszerű elkövetés az alaptényállás eleme (zugírászat), akkor nem halmazat hanem bűncselekményegység valósul meg, mivel az üzletszerűség a büntetőjogi felelősségre vonás feltétele.
A Btk. 6 § szerint ugyanakkor nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el. A folytatólagosság azonban – szintén a bírói gyakorlat alapján – nem zárja ki az üzletszerűség megállapíthatóságát.
Bírói gyakorlat
Védőként gyakran hivatkozom a BH2005. 165 –ra, mely szerint az üzletszerűség akkor állapítható meg, ha a bűncselekményből származó haszonnak – az elkövető bűnöző életmódjának kialakításában – jelentősége van, a bűncselekményekből rendszeresen szerzett haszon ilyen életvitelt biztosító jellege bizonyított.
Fontos megállapítást tartalmaz ugyanakkor a BH 2015.8.212 számú jogeset, amely szerint az üzletszerű elkövetés megállapíthatósága szempontjából a bűncselekmény rendszerességének és nem annak kell jelentőséget tulajdonítani, hogy az elkövető az egyes bűncselekmények révén milyen mértékű előnyre tesz szert.
Olvassa el más büntetőjogi cikkeimet.