A „gyógyszerhamisítás” a Büntető Törvénykönyvben 2019. január 1-től önálló büntetőjogi tényállás. Ez az elnevezés azonban megtévesztő, mivel nem csak a klasszikus gyógyszerhamisítás minősül bűncselekménynek. Akár az illegális eredetű gyógyszer bizonyos mennyiség …
Idézést kapott egy nyomozóhatóságtól (rendőrségtől, NAV bűnügyi nyomozó szervétől, vagy nyomozó ügyészségtől), hogy fáradjon be tanúként, vallomást tenni? Ilyenkor sokak fejében megszólal egy vészcsengő. Felmerül az aggasztó gondolat, hogy tanúként …
Gyanúsított jogai a nyomozás során A nyomozati szakban a gyanúsított eljárási jogai korlátozottabbak (pl. jelenlét a kihallgatásokon, iratbetekintés), mint a bírói szakban, a nyilvános tárgyaláson. A gyanúsított jogi helyzetét meghatározza, …
Az elévülés intézményének indoka egyrészt az, hogy idővel a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok elenyésznek, másrészt az, hogy az időmúlás kedvezőtlenül befolyásolja büntetés célját, időszerűségét. Az elévülés a büntetőjogban a bűncselekmény súlyának …
A terhelt: gyanúsított vagy vádlott jogai A terhelti jogok ismerete az ami a büntetőjogi védekezés alapját képezik. Kit nevezünk terheltnek? A büntetőeljárásban átfogóan terheltnek nevezik azt akinek felelőssége az eljárás …
Keressen bátran.