Az ügyvédi munka során gyakran tapasztalom, hogy két fontos büntetőjogi fogalom, az elfogatóparancs és a személykörözés fogalmai keverednek egymással. A két jogintézményben hasonlatos az, hogy az érintett személy mindkettő alapján bekerülhet a körözési rendszerbe.
Miben különbözik a rendőrségi körözés és az elfogatóparancs?
A körözés önmagában ugyanakkor csak arra irányul, hogy a keresett személyt a hatóság azonosítsa és tartózkodási helyét felkutassa. A körözését lehet elrendelni eltűnt személyeknek, ismeretlen holtestnek, vagy eltűnt dolognak. Ha rendőség vagy bíróság nem tud kihallgatni valakit tanúként mert nem tudja megidézni, ismeretlen helyen tartózkodik, akkor még a tanú a körözését is el lehet rendelni, adatai bekerülnek a körözési nyilvántartásba.
A Körözési nyilvántartásról szóló törvény határozza meg, hogy a körözési eljárást a rendőrség folytatja le, és ennek keretében adatgyűjtést folytat le. Ez azt jelenti, hogy minden rendelkezésre álló hivatalos forrásból információt próbál szerezni a körözött személy hollétével kapcsolatban. Megnézhetik akár a társadalombiztosítási nyilvántartásban, hogy ki a körözött személy körzeti orvosa, mikor járt nála. Megkeresheti a rendőrség a telefon vagy internetszolgáltatókat, hogy van-e előfizetése, és ma már természetes, hogy facebookon, instagramon is utána néznek az illetőnek.
Más hatóságok részvétele a körözési eljárásban
Fontos tudni, hogy ha bármely hatóság tagja olyan körözött személyről szerez tudomást, akinek a körözését elrendelték, erről a rendőrséget értesíteni köteles.
A bűnügyi nyilvántartó szerv, a lakcím nyilvántartó hatóság, kormányhivatal, az útlevélhatóság és a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv eljárásuk során kötelesek ellenőrizni, hogy a hozzájuk forduló ügyfél szerepel-e a körözött személyek nyilvántartásában. Amennyiben az ügyfél körözés alatt ál, úgy erről haladéktalanul értesítenie kell a rendőrséget. Ügyvédi tapasztalatom szerint ilyen esetben a rendőrség rendkívül gyorsan, még azalatt odaérkezik a hatóság ügyfélteréhez, hogy az ügyintézés befejeződne.
Körözések a police.hu-n
A közérdekből nyilvános körözések nyilvántartását a rendőrség honlapján közzétételre kerülnek. Azonban a szóhasználatból is kiderül, hogy nem minden körözött személy találja meg magát a police.hu-n, csak akkor, ha a rendőrség a körözést közérdekűnek ítéli.
Elfogatóparancs
Az elfogatóparancs ezzel szemben már magában foglalja, hogy a keresett személyt megtalálása esetén meghatározott időn belül az adott rendőrség, ügyészség, vagy bíróság elé kell állítani. Elfogatóparancsot már csak a büntetőügy gyanúsítottja, vádlottja vagy elítélt személy ellen lehet kibocsátani.
A fentiekből következik, hogy aki ellen csupán körözés van kiadva, de elfogatóparancs nincs kibocsátva, annak őrizetbe vételére nincs jogalap. Ha a hatóság pusztán körözés alapján őrizetbe vesz valakit, aki ellen nincs kiadva elfogatóparancs, az személyi szabadságának jogalap nélküli megsértését jelenti, ami a hatóság fegyelmi és kártérítési és büntetőjogi felelősségét egyaránt felveti.
Belföldi, európai és nemzetközi elfogatóparancs
Az elfogatóparancs lehet csak Magyarországra kiterjedő, ezt hívják belföldi elfogatóparancsnak. Ennél tágabb hatóköre van az európai elfogatóparancsnak, amit a Schengeni Információs rendszerben rögzítenek. A legtágabb hatóköre pedig a nemzetközi elfogatóparancs, ami alapján keresett személy az INTERPOL körözési rendszerébe is bekerül.
Európai vagy nemzetközi elfogatóparancs kibocsátására folyamban lévő büntetőeljárás vagy a jogerős szabadságvesztés büntetés végrehajtása céljából kerülhet sor, akkor, ha a terhelt kiadatásának feltételi fennállnak. Európai vagy nemzetközi elfogatóparancs kibocsátására csak a bíróság jogosult.
Elfogatóparancs és elévülés
A belföldi, európai és nemzetközi elfogatóparancsok eltérő módon befolyásolják a cselekmény elévülését. Az irodám ebben a kérdésben jelentős szakértelemmel rendelkezik, ilyen kérdés esetén érdemes konzultációt kérnie.
Kiadatással és európai elfogatóparanccsal kapcsolatos cikkeim