Az ügyvédi munkám szerves része

Ügyvédi munkámat megelőzően az Igazságügyi Minisztériumban nemzetközi büntetőjogi területen dolgoztam és többek közt európai elfogatóparancsokal kapcsolatos ügyeket intéztem. Ezért fontosnak tartom, hogy az azóta is az ügyvédi munkám nagy szeletét kitevő európai elfogatóparancsok jogi természetét bemutassam.

Hogyan működik az európai elfogatóparancsok rendszere?

Az európai elfogatóparancs egy uniós tagállam igazságügyi hatóságának megkeresése egy másik uniós tagállamban tartózkodó személy elfogása, valamint átadása érdekében. Ez a megkeresés célozhatja egy még folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatását, de irányulhat arra is, egy már kiszabott jogerős szabadságvesztés‑büntetést végrehajtsanak. Az európai elfogatóparancsok központi elve a bírósági határozatok Európán beüli kölcsönös elismerése.

További megkötés hogy az európai elfogatóparancs olyan bűncselekmények esetén adható ki, aminek a büntetési tétele legalább tizenkét havi szabadságvesztés (a büntetési tétel felső határa). Ha pedig az európai elfogatóparancsot jogerős büntetés szabadságelvonással járó intézkedésnek (pl. elzárás vagy kényszergyógykezelés végrehajtására adták ki, akkor ennek legalább négy hónapnak kell lennie, ekkor jogszerű az európai elfogatóparancs kibocsátása

Miben különbözik a kiadatástól?

A 2004-es bevezetés előtt az államok a fenti célok érdekében kiadatási eljárást folytattak le. Az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos egyik legfontosabb tudnivaló tehát hogy az az EU-s tagállamok között a hagyományos kiadatási eljárás helyére lépett. Nézzük, hogy miben különbözik ez a két jogintézmény:

• Szigorú határidők

Az elfogás helye szerinti (végrehajtó) állam az érintett személy letartóztatását követő legfeljebb 60 napon belül köteles határozatot hozni az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában. Amennyiben a személy hozzájárul az átadáshoz, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni.

A keresett személyt a lehető leghamarabb –legkésőbb a jogerős határozat meghozatalától számított tíz napon belül – át kell adni. Ez tehát jóval hamarabb lezajlik, mint egy kiadatás ami – attól függően, hogy milyen mértékben védekezik a kiadni kért személy – több évig is elhúzódhat.

• Katalogizált bűncselekmények

32 bűncselekmény-kategória esetében már nem szükséges kettős büntethetőség vizsgálata. A hagyományos kiadatás esetén a végrehajtó tagállam bírósága köteles volt vizsgálni, hogy a vádlott cselekménye bűncselekménynek minősül-e a végrehajtó államban. Azaz be kellett minősítenie a cselekményt saját büntetőjoga szerint. Ez a katalogizált bűncselekmények esetében már nem vizsgálható. Az az egyetlen követelmény, hogy a kibocsátó tagállamban a büntetési tétel felső határa legalább 3 évi szabadságvesztés legyen.

A kettős büntetendőség vizsgálatának elhagyása hatalmas jelentőséggel bír például a dizájner drogokkal való kereskedelem esetén. Itt gyakran az egyik szer egy országban kábítószernek vagy új pszichoaktív anyagnak minősül, a másikban pedig nem. De ha a kibocsátó állam bejelöli, hogy katalogizált bűncselekményről van szó, akkor a végrehajtásról döntő bíróság nem vizsgálja, hogy kábítószernek minősül –e az adott szer.

• Politikától való mentesség

Az európai elfogatóparancsok ügyében az igazságügyi hatóságok (bíróságok) önállóan, politikai befolyásolástól mentesen hozzák meg a határozatokat. Ezzel szemben a hagyományos kiadatásnál a végső szót az igazságügy-miniszter mondta ki.

• Saját állampolgárok átadása

A tagállamok többé nem tagadhatják meg saját állampolgáraik átadását, kivéve, ha ők hajtják végre a keresett személyre kiszabott szabadságvesztés-büntetést. 

Átadás Magyarországról más EU tagállamba: mikor tagadható meg a végrehajtás?

Ahogy a fentekből már kiderült, az európai elfogatóparancs a hagyományos kiadatáshoz képest szűkebb védekezési lehetőségeket enged. Az európai elfogatóparancs végrehajtás állampolgársági vagy politikai alapon nem tagadhatja meg. Vannak azonban kötelező és mérlegelhető megtagadási okok.

Az európai elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának kötelező okai:

Meg kell tagadnia a magyar bíróságnak az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha

• az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki,
•  egy tagállamban a terhelt ellen a kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre,
• az elkövető gyermekkor miatt nem büntethető
•  az elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény nem katalogizált bűncselekmény és a magyar büntető törvény  szerint nem minősül bűncselekménynek,
• a terhelt olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakcímmel rendelkezik, és a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság nem nyújt megfelelő jogi garanciát arra, hogy szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés jogerős kiszabása esetén a terhelt kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarország területére
• a végrehajtása súlyosan sértené a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat

• Meg kell tagadni továbbá a végrehajtást, ha a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, és nem járul hozzá az átadásához. (Ebben az esetben az igazságügyért felelős miniszter kezdeményezi a kibocsátó tagállamnál az elítélt szabadságvesztés büntetésének átvételét, tehát annak Magyarországon történő letöltését)

A végrehajtás megtagadása egy gyakorlati példány keresztül

Ehhez a felsoroláshoz, kívánkozik egy gyakorlati példa. Az Index.hu keresett meg, hogy mondjam el a véleményemet arról az ügyről, amiről a Blikk mint minden idők legnagyobb magyarországi áfacsalásaként tudósított. Az európai elfogatóparancs szempontjából azért bír jelentőséggel az ügy, mivel ha a magyar ügyészség vádalku keretében megszüntette a nyomozást, ez – a fentiek szerint – azt jelenti, hogy ebben az ügyében egy esetleges európai elfogatóparancs vagy kiadatás végrehajtását is meg kell tagadni.

Az európai elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának mérlegelhető okai

Nem kötelező, de megtagadható az európai elfogatóparancs végrehajtása, ha

• az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a terhelt ellen Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban,
• a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy az eljárást megszüntette,
• az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a büntetés elévült,
• a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették vagy jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, vagy
• az európai elfogatóparancs olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben Magyarország területén követtek el.

A fentiekkel kapcsolatban még korábban az ATV Híradója kérdezett meg a Hernádi-ügy kapcsán az európai elfogatóparancs végrehajthatóságáról.

A videóból tehát kiderül, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtása is megtagadható, csak sokkal szűkebb körben, mint egy Európai Unión kívüli kiadatási kérelem. A kiadatási kérelem esetén ráadásul az igazságügy- miniszter kezében van a végső döntés, míg az európai elfogatóparancsról a bíróság dönt, és a döntésbe nincs beleszólása a miniszternek.

Az európai elfogatóparancs megtagadása a bírói gyakorlatban

Ahogy fent említettem, a végrehajtást tehát akkor is meg kell tagadni, ha az súlyosan sértené a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat.Egy fontos döntést hozott meg a Kúria az európai elfogatóparancs megtagadhatóságával kapcsolatban:

A 23/2018. számú büntető elvi döntés szerint abból, hogy a külföldi állampolgárságú terhelttel szemben külföldön lefolytatott büntetőeljárás során kényszervallatást alkalmaztak, és ezért a kihallgatást végző rendőrök ellen büntetőeljárás is indult, még nem vonható le az a következtetés, hogy a vele szemben kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása súlyosan sértené a büntetőeljárás során a terheltet megillető nemzetközi szerződésben, vagy az európai uniós aktusban rögzített alapvető jogokat, és ezért annak kibocsátását meg kellene tagadni.

Távollétben történő (in absentia) elítélés

A végrehajtást a bíróság megtagadja, ha azt olyan határozat végrehajtása céljából bocsátották ki, amelyet a terhelt távollétében hoztak. Ez alól kivétel, ha a terhelt tudott a tárgyalásról és arról, hogy az távollétében is lefolytatható, befejezhető.

Szintén kivétel, ha a védelme meghatalmazott védőügyvéd útján megfelelően biztosítva volt, vagy akár olyan kirendelt védőügyvéd útján, akinek a személyét a terhelt nem kifogásolta.

További kivétel ez alól, ha az ügyben hozott határozatot a terheltnek kézbesítették, és az ellen nem élt jogorvoslattal.

Eljárás és határidők az európai elfogatóparanccsal kapcsolatban

Azzal, akivel szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, és Magyarországon őrizetbe veszik 72 órán belül a Fővárosi Törvényszék elé kell állítani, ahol tárgyalást tartanak. Itt a fő kérdés, hogy hozzájárul-e az átadásához vagy sem.

A tárgyaláson kell a bíróságnak dönteni arról, hogy ideiglenes kiadatási letartóztatásba kerül-e a terhelt, vagy ideiglenes átadási bűnügyi felügyeletbe (házi őrizetbe). Bűnügyi felügyelet esetén nyomkövető alkalmazható, de óvadék alkalmazásának nincs helye.

Egyszerűsített átadás

Ha a kiadni kért személy a tárgyaláson hozzájárul átadásához, akkor ezzel beleegyezik az egyszerűsített átadásba. Ebben az esetben a beleegyezés kinyilvánítását követő tíz napon belül jogerős határozatot kell hozni az európai elfogatóparancs végrehajtásáról, azaz az átadásról. Ezt hívjuk egyszerűsített átadásnak.

Ha a terhelt nem járul hozzá

Ebben az esetben más az eljárás menete. Ha a keresett személy ugyanis az átadásába nem egyezik bele, az ideiglenes átadási letartóztatás elrendeléséről a miniszter értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a magyar nyelvű elfogatóparancs haladéktalan megküldése érdekében.

Az ideiglenes átadási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül az európai elfogatóparancs nem érkezik meg.

Hogyha a terhelt nem járul hozzá az átadásához, és így nem egyszerűsített eljárásban zajlik az ügy, úgy a határozatot 60 napon belül kell meghozni.

Ez a határidő kivételesen harminc nappal meghosszabbítható, de a késedelem okáról értesíteni kell a kibocsátó hatóságot. További 30 napos hosszabbítás kivételes esetben, az Eurojust értesítése mellett történhet.

Határozat az európai elfogatóparancsról

Ha az európai elfogatóparancs végrehajtásának és az átadásnak a feltételei fennállnak, a törvényszék elrendeli az átadási letartóztatást és az átadást. Ez ellen van helye fellebbezésnek, de erről nyomban nyilatkozni kell. Fellebbezés esetén az iratokat két napon belül fel kell terjeszteni az Ítélőtáblához. Az Ítélőtábla tárgyaláson kívül, az iratok alapján bírálja el a fellebbezést.

Átadás európai elfogatóparancs alapján Magyarországra

A cikk fenti, első részében azzal foglalkoztam, hogy hogyan zajlik az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárás, ha a egy másik EU tagállam kéri a keresett személyt átadni Magyarországról.

A cikket hamarosan folytatni fogom azzal, hogy mi a helyzet akkor, ha Magyarország kéri az átadást más tagállamtól. Addig is közzéteszek egy felvételt, amikor a Tények híradójának nyilatkozom arról, hogy hogyan fog zajlani a Frankfurtban elfogott, emberöléssel gyanúsított személy eljárása az elfogát követő napokban.

---

Más büntetjogi cikkeim itt olvashatóak