A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) bizonyos esetekben lehetőséget ad a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására. A büntetés végrehajtásának (megkezdésének) elhalasztását mind a vádlott, mind az ügyvédje (védője) kérvényezheti.

A bíróság a két évnél nem súlyosabb szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.

Ha azonban az elítélt betegsége életét közvetlenül veszélyezteti, a bíróság három hónapnál hosszabb idejű halasztást is engedélyezhet, illetve a korábban engedélyezett halasztást három hónapon túl is meghosszabbíthatja, sőt a két évet meghaladó szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére is halasztást adhat. Egy eseti bírósági döntés ezzel kapcsolatban megállapította: ha az elítéltnek nem áll fenn az életét közvetlenül veszélyeztető szervi megbetegedése, de pszichés állapota – szorongásos, depressziós és pszichés zavara – miatt kialakult öngyilkossági késztetése potenciálisan az életét is veszélyezteti, ez alapul szolgálhat az elhalasztás előbbiek szerinti engedélyezésére.

A bíróság köteles elhalasztani – kérelem nélkül is – a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki a negyedik hónapot meghaladó terhes (legfeljebb a szülés várható idejét követő hatodik hónap végéig), illetve hat hónaposnál fiatalabb gyermekét gondozza – tekintet nélkül a kiszabott szabadságvesztés tartamára.

Ha a halasztás lehetősége az elítélt életét közvetlenül veszélyeztető betegsége, vagy terhessége miatt merül fel, a bíróság igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény alapján állapítja meg az egészségügyi feltételek fennállását, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének – az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó – nyilatkozatát is beszerzi.

A törvényi feltételek esetén sincs helye az elhalasztásnak, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet, illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.

Ha az elhalasztás iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a bíróság a kérelem elbírálását mellőzi. Amennyiben a szabadságvesztés végrehajtása már megkezdődött, akkor az 1979. évi 11. tvr. (Bv. tvr.) alapján a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítására kerülhet sor.