A hűtlen kezelés a korrupcióval, mint a világon minden országban ismert jelenséggel kapcsolódik össze. Itt természetesen nem csak a politikai korrupciót, hanem a gazdasági korrupciót kell érteni. A hűtlen kezelés ugyanis nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy valaki szándékosan nem „jó gazda módjára” gondoskodik a rábízott vagyonnal. Nem csak, hogy nem gyarapítja, hanem még szándékosan csökkenti is az vagyon értékét. Erre pedig általában jogtalan anyagi előny vezeti.
Hűtlen kezelés és politika
A hűtlen kezelés ugyanis nem csak büntetőjogi tényállás, hanem akár politikai „leszámolások” eszköze is lehet. A hűtlen kezelés célkeresztjébe kerülhetnek olyan személyek akiket egy esetleges új rezsim politikailag vagy gazdasági vezetőként kíván elszámoltatni.
Egy híres ügyben, a Posta-székház értékesítése miatt ügyben, egy évtizedig kellett várni a felmentő ítéletre. A felmentő ítéletk kapcsán az ítélőtábla bírája azt fejtette ki, hogy a büntetőjognak stratégiai, gazdasági döntéseket évekkel később a jövedelmezőség szempontjából vizsgálni. Idővel ugyanis szinte minden ilyen döntésről kiderül, hogy lehetett volna még jobb, így pedig előbb-utóbb minden gazdasági vezető börtönben végezné.
Nem lehet tehát feladata a büntetőjognak az, hogy pusztán egy utóbb nem tökéletesnek bizonyult üzleti döntést hűtlen kezelés címszó alatt üldözzön (ez a kérdés tulajdonképpen a megengedhető kockázatról szól, amire lejjebb még kitérek)
Hűtlen kezelés fogalma
Hűtlen kezelést akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és az ebből adódó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. Ennek a bűncselekménynek az elkövetési magatartása a vagyonkezelői kötelezettségek megszegése.
A vagyonkezelő feladata.
- a rábízott vagyon állagának megóvása,
- a kárveszély elhárítását,
- a rábízott vagyon gyarapítását.
Tehát a vagyonkezelői kötelezettség nem csak megóvást, hanem gyarapítást is magában foglal. A vagyoni hátrány ezért nem csak a felmerült kárt, hanem az elmaradt hasznot is magában foglalja.
Hűtlen kezelés és hanyag kezelés kérdése
Az igaz, hogy a hűtlen kezelés szándékos, a hanyag kezelés gondatlan bűncselekmény. De a hanyag kezelés nem hűtlen kezelés gondatlan alakzata! Egyrészt más az elkövetői kör. A hanyag kezelés bűncselekményének elkövetője (tettese) az, akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg. Tehát nem csak a vagyonkezelő (ügyvezető, igazgatósági tag, munkavállaló stb.) hanem például a felügyelőbizottság tagjai önálló tettesei lehetnek a hanyag kezelésnek.
Ugyanakkor a hűtlen kezelés megállapításához az szükséges, hogy a vagyonkezelési kötelezettség törvényen alapuljon, mind pedig a kezelői, felügyelői jogállásra nézve. Tehát a munkavállaló nem lehet önálló tettese a hanyag kezelésnek, mivel ha van vagyonkezelési kötelezettsége, akkor ha azt csak munkaszerződése, írja elő.
Ki követheti el?
Hűtlen kezelést csak az követhet el akit idegen vagyon kezelésével megbíznak, valamilyen szerződésel (pl.megbízási vagy munkaszerződéssel) vagy jogszabály folytán köteles rá (gondoljunk akár egy felszámolóra vagy gondokra)
A Kúria 13/2015. számú büntető elvi határozata szerint hűtlen kezelés felbujtója vagy bűnsegéde olyan kívülálló személy is lehet, akinek nincs vagyonkezelői kötelezettsége, a vagyonkezelői megbízatás csak a tettesi elkövetői alakzat nélkülözhetetlen feltétele
Hogyan?
A kötelezettségszegés mind tevéssel, mind mulasztással megvalósulhat. Tevéssel valósul meg, ha az elkövető kötelezettsége a legkedvezőbb ajánlatot tevőtől történő vásárlás, ő azonban nem ettől, hanem más személytől veszi meg az adott dolgot, és ezzel az adott cégnek vagyoni hátrányt okoz.
Mulasztással valósul meg a cselekmény, ha a cég vagyonának kezelőjeként felismeri a meghatározott időpontban fennálló fizetési kötelezettségét, azonban ennek nem tesz eleget, és ennek következtében vagyoni hátrány keletkezik a tulajdonosnál.
A vagyoni hátrány
A vagyoni hátrány nemcsak a vagyonban okozott kárt, hanem az elmaradt vagyoni előnyt is magában foglalja. Az elmaradt vagyoni előny az a vagyongyarapodás, mely akkor következett volna be, ha a vagyonkezelő a rá vonatkozó szerződés vagy jogszabály alapján kötelezően előírtak szerint járt volna el. Ezek között büntetőjogilag értékelhető okozati összefüggésnek kell fennállnia.
Csak szándékosan
A hűtlen kezelés csak szándékos kötelességszegéssel valósítható meg. Az elkövetőnek tehát át kell látnia az adott helyzetben őt terhelő kezelői kötelezettségeit és azt is, hogy ezek megszegése eredményeként a sértettnél, annak vagyonában vagyoni hátrány keletkezik.
A büntetés korlátlan enyhítés lehetősége
Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a vádemelésig beismer, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette. Ezért nagyon fontos elhivatott és tapasztalt büntetőjogász szakvéleménye, hogy eldöntse, érdemes -e ezt a lehetőséget kihasználni.
Megengedhető kockázat kérdése a hűtlen kezeléssel kapcsolatban
A gazdasági tevékenység folytatásának szükséges velejárója a kockázatvállalás, amelynek mértékét a vagyonkezelői megbízás behatárolhatja. Büntetőjogi felelősséget az ennek keretein túllépő – komoly vagyonvesztéssel járó – kockázat vállalása vonhat maga után. Az EBH 2015.B.3. sz. elvi határozatban a Kúria kifejtette, hogy amennyiben a megbízás a vagyonnal való teljes gazdálkodásra kiterjed, a szokásost meghaladó kockázatvállalás esetében sem állapítható meg a kötelességszegés, ha a vagyonkezelő a kockázatvállalással a megbízó számára kedvezőbb vagyoni helyzetet szándékozik teremteni, s az ehhez szükséges körülményeket kellő körültekintéssel vette figyelembe.
Hűtlen kezelés testületi (önkormányzati, vagy bizottsági) döntések esetén
Az EBH 2019.B.15. számú eseti döntés egy nagyon izgalmas kérdésben hozott eligazítást a jogalkalmazó számára. E szerint az önkormányzat testületi működése során döntéseit természetes személy tagjainak szavazata által hozza meg. A testület tagjai a testületi döntést létrehozó szavazataikért egyéni felelősséggel tartoznak, mely felelősségük a testületi döntésben nem oldódik fel, nem enyészik el.
Az az önkormányzati képviselő, aki az önkormányzati vagyon pályáztatás nélküli elidegenítése kérdésében igennel szavaz, belenyugszik az áron aluli értékesítés folytán beálló vagyonvesztés lehetőségébe. Ez nem gondatlanságnak, hanem eshetőleges szándéknak minősül.
Hűtlen kezelés és más bűncselekmények
A bírói gyakorlat szerint ha a használat kizárásával, megőrzésre bízzák a személygépkocsit az elkövetőre, és ő ezt a tilalom ellenére használja nem hűtlen kezelés, hanem sikkasztás valósul meg. Más eset ugyanakkor haa azonban a gépkocsit meghatározott útvonalon, meghatározott feladat ellátása érdekében bízzák rá, és ő ettől eltérően más útvonal, illetve más tevékenység végzése érdekében is használja. Ekkor a hűtlen kezelés állapítható meg.
Ez a bűncselekmény sok tekintetben hasonlít a gazdasági csalásra. Ez utóbbi esetében nagyon hangsúlyos elem az elkövetési magatartás megtévesztő jellege. A gazdasági csalásról részletesen ebben a cikkben olvashat
Nagyon fontos hogy ha a hűtlen kezelést igyekszik az elkövető megtévesztő magatartással leplezni, akkor a csalással való halmazata látszólagos.
Ezzel szemben a hanyag kezelés felderítésének leplezése vagy akár még gondatlan bűncselekmény szintjét sem elérő munkavállalói kártérítési felelősség felderítésének megtévesztéssel, leplezéssel történő meghiúsítása már állhat. Ennek indokait a a 29. sz. kúriai Bkv. véleményben találjuk
A hűtlen kezelés és a hanyag kezelés bírói elhatárolásáról itt olvashat
