Amióta az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyik jegyzőkönyve békeidőben tilalmazza a halálbüntetést, az Európa Tanács legtöbb tagállamában, így Magyarországon is, a kiszabható legsúlyosabb büntetés az életfogytig tartó szabadságvesztés, helyesebben a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, vagyis a „TÉSZ”
Az életfogytig tartó szabadságvesztés, mint emberi jogi probléma
Az életfogytiglani szabadságvesztés kiszabásának szabályait azonban szigorú feltételek közé szorítja az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga. A fogvatartott számára mind a felülvizsgálat lehetőségének, mind a szabadulás reményének fenn kell állnia.
A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés felülvizsgálat során értékelni kell a fogvatartott magatartását és útját a rehabilitáció felé, illetve a további fogvatartás feltételeinek fennállását is meg kell vizsgálni. A fogvatartottaknak a felülvizsgálat során értékelt szempontokat a szabadságvesztés kezdetétől fogva ismerniük kell annak érdekében, hogy magatartásukat ehhez tudják igazítani.
Mik a konkrét követelmények a strasbourgi bíróság esetjogában az életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatban?
A Bíróság egyértelműen megállapította, hogy a felülvizsgálatra a büntetés kiszabása után legkésőbb 25 évvel sort kell keríteni, ami után rendszeresen le kell folytatni őket. Abban az esetben, ha ezen feltételeknek nem felel meg az adott tagállam szabályozása, az az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkét, tehát a kínzás és embertelen bánásmód tilalmát sértheti.
A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés a magyar jogban
A jelenleg hatályos magyar büntetőjogi és büntetésvégrehajtási törvény-beli szabályozás a EJEB azaz strasbourgi emberi jogi bíróság kötelezően alkalmazandó gyakorlata alakította ki. Mégsem felel meg annak, a magyar TÉSZ még mindig egyezménysértő. A Bancsók és a Magyar ügyekben az emberi jogi bíróság elmarasztalta Magyarországot, ami ellen a magyar jogalkotó úgy védekezett, hogy bevezette a a 40 év szabadságvesztés után kötelezően lefolytatandó köztársasági kegyelmi eljárást. A 40 év azonban nyilvánvalóan nem felel meg a Vinter és mások ügyében 25 éves strasbourgi hüvelykujj-szabálynak. Ezen kívül a köztársasági elnök teljesen szabadon dönthet, amit meg sem kell indokolnia és fellebbezési lehetőség sincs.
Az emberi jogok, az Európai Emberi Jogi Egyezmény és a kiadatás
Az életfogytiglani szabadságvesztésnek kiadatási ügyekben ennek különös jelentősége van, ugyanis amennyiben a kérelmező államban feltételezhető, hogy az Egyezménybe ütköző életfogytig tartó szabadságvesztést szabnának ki a terhelt számára, a kiadatást meg kell tagadni.
Egyrészt azért mert annak teljesítése nemzetközi egyezménybe ütközne, másrészt azért mert a kiadni kért személy kérelmére nemzetközi védelemre is jogosult, azaz még menekültéként, oltalmazottként, illetve jelen esetben – figyelemmel a kiadatási eljárásra legjellemzőbben befogadottként is el kell ismernie Magyarországnak a kiadni kért személyt.
Egy konrkét kiadatási ügyemben például a török életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozó szabályok ütköznének a kínzás tilalmába ahol a szigorított életfogytiglani szabadságvesztés ha más bűncselekmények miatt halmazati büntetésül szabják ki, 36 év után engedné meg a feltételes szabadságvesztés vizsgálatát. A szabadlábra helyezés lehetősége és az ehhez szükséges idő mértéke ráadásul attól is függ, hogy az elítéltet köztörvényes, vagy politikai/terrorizmus jellegű bűncselekmény miatt ítélték el. Ezt a strasbourgi bíróság is kimondta több alkalommal, többek között az Öcalan v. Törökország, Kaytan v. Törökország és a Gurban v. Törökország ügyekben, illetve azt is megállapította, hogy a köztársasági elnöki kegyelem és az amnesztia lehetősége nem biztosít reális esélyt a szabadulásra, ezért nem tudja helyettesíteni az elvárt, legfeljebb 25 év utáni felülvizsgálati és szabadulási mechanizmusokat.
Gyakorlati probléma a börtönökben a tényleges életfogytiglanival
A büntetés-végrehajtási szakemberek például nem emberi jogi szemüvegen keresztül, azaz a remény jogának megvonása miatt ellenzik ezt az intézményt, hanem azért mert a reménytelenné váló fogvatartottal szemben nem marad a büntetés-végrehajtási intézet kezében olyan eszköz, amivel fegyelmezheti az elítéltet.
A tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt férfiak főszabály szerint a Szegedi Fegyház és Börtön (az ún. „Csillag”) fegyházépületének (csillag épület) harmadik emeletén található hosszúidejű speciális rezsimű körleten. Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt nőket Kalocsán helyezik el.
Magyarországon 2021 közepén több mint 70 fogvatartott töltötte tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetését.
Más büntetőjogi cikkeimet itt olvashatja