Dr. Bátki Pál attorney — Dr. Bátki Pál ügyvéd

A gazdasági csalás

Ez a büntetőjogi tényállás nem régóta, az új Btk. kodifikációjával került be a jogrendszerbe. Az követi el aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Láthatjuk, hogy a korábbi „klasszikus” csalás egy sajátos formájáról van szó, ami véleményem szerint valamennyire a klasszikus csalás és a hűtlen kezelés „ötvözete” vagy „keresztezése”.

Miért lett önálló bűncselekmény?

Ezt látszik alátámasztani az, hogy jogalkotó a törvény indoklásában azt fejtette ki, hogy azért van szükség arra, hogy a csalástól elkülönült gazdasági csalás tényállása a Btk-ban szerepeljen, mivel több ízben fordult elő az, hogy a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Azonban természetes személy megtévesztésének hiányában a csalás ezen esetekben nem volt megállapítható, holott magát a gazdasági társaságot, illetve annak szerveit tévedésbe ejtették. A hűtlen kezelés törvényi tényállása nem értékeli e cselekmények legfőbb jellegzetességét, azaz a megtévesztő magatartást.

Egy példa…

A fentiek alapján egy klasszikus példája lehet a gazdasági csalásnak ha például egy állami cég (vagy akár magáncég, bár ez ritkább) megrendel és kifizet egy olyan tanulmányt ami el sem készül, és ez eredetileg sem állt az elkövetők szándékában.

Mik a a gazdasági csalás minősített esetei?

A csalás új formája, csakúgy mint a klasszikus csalás értékhatártól, illetve az üzletszerűség és a bűnszövetség megállapíthatóságától függően büntethető. Amennyiben a gazdasági csalást kisebb vagyoni hátrányt okoz a büntetése két évig terjedő szabadságvesztés-büntetés. Ezzel szemben a büntetési tétel akár öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha a bűncselekmény különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.

Mi a vagyoni hátrány?

A gazdasági csalás büntetőjogi eredménye a vagyoni hátrány. A vagyoni hátrány a büntetőjogban szélesebb fogalom, mint a kár. A ténylegesen felmerülő káron kívül magában foglalja az elmaradt vagyoni előnyt is. Ezzel szemben a csalás büntetőjogi eredménye csak a ténylegesen felmerülő kár.