Emberölés

Emberölésnek minősül a büntetőjogban ha valaki mást megöl. Azaz ez egy egyszerű megfogalmazású, nyitott törvényi tényállás. A nyitott törvényi tényállás azt jelenti, hogy nincs meghatározva, hogy hogyan okozza az elkövető a sértett halálát: emberölésnek az minősül, ha bármilyen módon más halálát okozza.

Milyen gyakori ez a bűncselekmény?

Mielőtt szólnánk az emberölés jogi jellemzőiről vegyünk sorra néhány fontos adatot róla. Magyarországon évente körülbelül száz szándékos emberölés történik. Ezek legnagyobb részben közeli hozzátartozók között történik. Ez csak első ránézésre meglepő, hiszen világos, hogy közeli hozzátartozók között lehet csak olyan érzelmi feszültség ami a másik megöléséhez vezethet.

Emberölés vagy gyilkosság?

Amédiában gyakran használják gyilkosság kifejezést. A gyilkosság már nem szerepel a Btk.-ban, de korábbi törvénykönyvünk (Csemegi-kódex) ismerte a gyilkosság fogalmát, és az előre kitervelt emberölést jelentette.

Az emberölés minősített esetei

Súlyosabban minősül a cselekmény

• előre kitervelten ha
• nyereségvágyból
• más aljas indokból, illetve célból
• különös kegyetlenséggel
• hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kélt személy ellen
• több emberen
• több ember életét veszélyeztetve
• különös visszaesőként
• tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen
• védekezésre képtelen személy sérelmére
• követik el.

Büntetése

Alapesetben öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A fenti minősítő körülmények fennállása esetén a a büntetési tétel tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés.

Elévülése

Az emberölés alapesete 15 év alatt elévül, de a minősített esetekben a büntethetőség soha nem évül el.

Gondatlanságból elkövetett emberölés

Ezt a bűncselekményt nem csak szándékosan, hanem gondatlanul is el lehet követni. Ilyen esetben természetesen a büntetési tétel is alacsonyabb. Egy példa a gondatlan emberölésre ha, ha a szülő az alvó hat éves gyermeket egyedül hagyja és az egy gyufával magára gyújtja a házat.

Az emberölés és a halált okozó testi sértés elhatárolása.

Az emberölés (vagy ennek kísérlete) és a halált (vagy életveszélyt) okozó testi sértés megállapítása között a büntetőjogi ítélkezési gyakorlatban régóta kialakult szempontrendszer segíti a jogalkalmazót. A laikusok számára azonban nehezen átlátható, hogy mi alapján minősül egy személy elleni támadás végül emberölés kísérletének (aminek a büntetési tétele a befejezett emberöléshez hasonlóan alapesetben öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés) vagy halált okozó testi sértésnek. (aminek a büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés)

A különbség: a szándék!

A különbség a kettő között az elkövető szándéka tekintetében áll fenn. Emberölésnek csak az a cselekmény minősül, ahol az elkövető tudata átfogja a sértett halálának bekövetkezését (kísérlet esetében ennek lehetőségét) és erre az akarata is kiterjed (szakszóval: ezt kívánja) vagy legalábbis belenyugszik.

A halált okozó testi sértés esetében azonban az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul, de a halálos eredmény tekintetében csak az elkövető gondatlansága állhat fenn.

Ezzel szemben például az életveszélyt okozó testi sértés esetében az eredményre (tehát a sértett életveszélyes állapotára) kiterjedhet az elkövető szándéka, de a halálos eredményre természetesen nem, hiszen akkor már emberölés kísérletéről beszélnénk.

Összefoglalva tehát az elhatároló szempont az, hogy az elkövető szándéka halál okozására vagy csak testi sértés okozására irányult-e.

Milyen konkrétumok alapján határolható el az emberölés a halált okozó testi sértéstől?

Ennek eldöntéséhez azonban nyilván nem elégedhet meg a jogalkalmazó az elkövető erre vonatkozó nyilatkozatával, hanem a külvilágban megnyilvánuló ún. objektív ismérvek alapján kell állást foglalni.

Ilyen elhatároló szempontok például:

– az elkövetés eszköze. A különösen veszélyes eszközök, mint a lőfegyver, nagy pengehosszúságú kés általában az emberölésre irányuló szándékra engednek következtetni.

– az elkövetéskor használt erőkifejtés mértéke, esetleges megismétlése, folyamatossága, irányítottsága is fontos elhatárolási szempontja az emberölésnek és a halált okozó testi sértésnek. A gyakorlat szerint a kapkodva, hadonászva végrehajtott ütés, szúrás rendszerint a testi sértés okozására irányuló szándékra utal. Lőfegyverrel leadott lövés esetén a legfontosabb szempont, hogy életfontosságú szervekre célzott-e az elkövető,
– ugyanis a sérülés helye és jellege is következtetési alap lehet az elkövető szándékára. (Életfontosságú szervnek, területnek minősül a fej, a szív-, has- és mellüreg és a nyaki területek)

– az elkövető kijelentéseiből szintén lehet szándékára következtetni (azzal, hogy a „megöllek” kifejezés használata nem feltétlenül jelent tényleges ölési szándékot, mert adott esetben ez csak egy indulati kijelentés

– fontos feltárni a fentiek mellett az elkövető személyiségét, valamint a cselekményt kiváltó indítóokot (motívumot), ami a leggyakrabban harag, féltékenység, félelem, szégyen, bosszú stb., Ezekből, vagy éppen ezek hiányából is következtetés vonható le arra, hogy az elkövető szándéka emberölésre vagy csupán testi sértés okozására irányult-e. Fontos leszögezni, hogy a konkrét indítóok hiánya még nem zárja ki automatikusan az emberölés bűntettének megállapítását.

– a fentiek mellett természetesen mérlegelni szükséges az elkövető és a sértett életkorát, fizikumát, önmagukban és egymáshoz viszonyítottan is.

---

Emberölés statisztikái itt

Büntetőjogi cikkeim: itt