Ingatlanjog, adásvételi szerződések
Az ingatlanokkal kapcsolatos joganyag alapvetően magában foglalja az adásvételi szerződések polgári törvénykönyvben lefektetett szabályait, a lakásokra és bérletükre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az építkezésre vonatkozó jogszabályokat, a társasházi tulajdonközösség szabályait és az ingatlan-nyilvántartási eljárás rendjét.
Ingatlan-finanszírozás, lakásvásárlási kölcsönök, adózás
Tekintettel arra, hogy az ingatlanvásárlások finanszírozása többnyire bankhitelből történik, fontos ismerni a finanszírozás gyakorlatát és a bankok követelményeit. Emellett az ügyvéd tájékoztatást ad az állami lakásvásásrlási kedvezményekről, illetve a lakás értékesítésvel kapcsolatos adózási szabályokról, és tulajdon- vagy haszonélvezeti jog megszerzéséhez fűződő illetékszabályokról.
Okiratszerkesztés adásvételi szerződések
Bár manapság elsősorban büntetőjogi képviseletet látok el, ez elmúlt évtizedben nagy gyakorlatot szereztem ingatlan-adásvételi szerződések kapcsán is. Büszkén mondhatom, hogy a nálam kötött adásvételi szerződések közül egy sem vezetett jogvitához vagy pereskedéshez. Mind az eladók, mind a vevők elégedettek voltak a kapott szolgáltatással és természetesen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is rendben megtörtént.
Ha vevőként meg kíván bízni ingatlan-adásvételi szerződés megkötésével, javaslom, hogy emailben vagy telefonon kérjen ajánlatot.
További cikkeim az ingatlanjog- ingatlan adásvétel témában:
Ingatlan adásvételi szerződések követelményei – ügyvédi ellenjegyzés
Az ingatlan-nyilvántartás egyik jelentős elve az okirati elv. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartásba csak a törvényben meghatározott okiratok vagy jogerős hatósági, bírósági határozat alapján van helye a bejegyzésnek.
Az ingatlan-nyilvántartásba csak olyan okirat alapján jegyezhető be a tulajdonjog, amely közokirat (amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság megszabott formában állított ki) vagy olyan magánokirat, amelyet ügyvéd ellenjegyzett. Az ellenjegyzéssel az ügyvéd igazolja, hogy a szerződés alkalmas a célzott joghatás kiváltására.
Az ellenjegyzés akkor fogadható el, ha tartalmazza az ellenjegyző ügyvéd nevét, irodájának székhelyét, aláírását, az ellenjegyzés időpontját, az „ellenjegyzés” kifejezést és az ügyvédi szárazbélyegző lenyomatát. Tovább…
Foglaló vagy előleg?
A foglaló a Ptk. rendszerében szerződést biztosító mellékkötelezettségként jelenik meg: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül lehet adni. Noha a gyakorlatban elsősorban az adásvételi – főleg ingatlan adásvételi – szerződésekben jelenik meg, egyéb szerződésekben is kiköthető.A fentiekből következik, hogy foglaló kizárólag a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg vagy más dolog lehet. Egyrészt, ha az átadás ekkor nem történik meg, a foglaló kikötése sem érvényes. Másrészt szerződés hiányában nem lehet szó foglalóról, és a szerződéskötést megelőzően vagy a szerződéskötést követően átadott pénz vagy más dolog sem minősül foglalónak. Tovább…
Illeték haszonélvezeti jogról történő lemondás esetén
2010. augusztus 16-tól egyenesági rokonok között illetékmentes az ajándékozás. Fontos tudni, hogy ez a szabály alkalmazandó akkor is, ha valaki olyan ingatlan haszonélvezeti jogáról mond le ingyenes, amelynek tulajdonosa egyenesági rokona. Ilyenkor a haszonélvezet megszerzése nem keletkeztet illetékkötelezettséget, mivel illetékjogi szempontból az ügylet ajándékozásnak minősül. Tovább…
Hasznos linkek: