Felszámolási eljárás vagy fmh?

A felszámolási eljárás alapvetően nem a követelések behajtására szolgál, azonban a gazdasági életben a hitelezők gyakran élnek ezzel az eszközzel, hogy hozzájussanak követelésükhöz.

Az ügyvédi gyakorlatban is azt tapasztalom, hogy gondos előkészítés és mérlegelés esetén sokkal hatékonyabb lehet, mint egy több évig elhúzódó, perré alakuló fizetési meghagyásos eljárás (fmh). Tudni kell azonban, hogy megvan a kockázata annak, ha a hitelező ezt az utat választja.

Kockázatok felszámolási eljárás esetén

Amennyiben ugyanis az adós valóban fizetésképtelen, esetleg már semmi gazdasági érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a cégét fenntartsa, könnyen előfordulhat, hogy a hitelező feleslegesen veri magát soha meg nem térülő költségekbe.

Általában elmondható, hogy egy notórius adós is kész habozás nélkül kifizetni a felszámolási eljárás során tőle követelt összeget, ha például korábban olyan hitelt vett fel, ami esetében azonnal felmondási eseménynek számít a felszámolási eljárás megindulása. Hasonló a helyzet, ha esetleg egy pályázaton vesz részt, és a felszámolási eljárással elveszítheti a pályázati összeg folyósítását.

Amennyiben azonban a hitelező a jogszabályoknak megfelelő felszámolási kérelmet ad be, és az adós a felszámolási eljárásról szóló bírósági értesítés ellenére nem fizeti meg a tartozást 30 napon belül, úgy a bíróság elrendeli a felszámolást.

A felszámolás elrendelésével lecsökken annak valószínűsége, hogy az üzleti partner hitelező a pénzéhez jusson, mivel a törvény a hitelezői rangsorban előrébb kezeli  az adóhatóságot, és a jelzáloggal biztosított banki követeléseket.

A felszámolás költségei

Ebben az esetben a hitelező hiába fizette meg a felszámolási eljárás elején befizetendő 50.000.- Ft illetéket, és 25.000.- Ft cégközlönyben történő közzététel költségét.

Amennyiben  viszont az adós a felszámolást elkerülése érdekében  a bírósági értesítést követően megfizeti a tartozást (és erre legfeljebb 30 napja van), úgy ezek költségek visszaigényelhetők.

Felszámolási eljárás kezdeményezése

A felszámolási eljárásnak szigorú menete van. Elsősorban egy fizetési felszólításra van szükség. Ennek tartalmát, és kézbesítési formáját azonban a Csődtörvény pontosan körülhatárolja, és a legkisebb hiányosság azt eredményezi, hogy a felszámolási kérelmet elutasítja a bíróság. A törvény előírásoknak megfelelő felszólítólevél esetén is csak akkor kezdeményezhető a felszámolás, ha az adós a követelést nem vitatja. Vita esetén ugyanis a hitelező polgári perben érvényesítheti követelését .

Nem vitatott követelés esetén felszámolási kérelemmel kezdeményezhető az eljárás, erre az adós cég székhelye szerinti bíróság az illetékes. A felszámolási kérelemről a bíróság értesíti az adóst, aki számára – megfelelő előkészítés esetén – két választás marad: vagy kifizeti a tartozást 30 napon belül, vagy átadja a cég ügyvezetését és iratait a bíróság által kirendelt felszámolónak.