Hűtlen kezelés
A hűtlen kezelés a korrupcióval, mint a világon minden országban ismert jelenséggel kapcsolódik össze. Itt természetesen nem csak a politikai korrupciót, hanem a gazdasági korrupciót kell érteni. A hűtlen kezelés ugyanis nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy valaki szándékosan nem „jó gazda módjára” gondoskodik a rábízott vagyonnal. Nem csak, hogy nem gyarapítja, hanem még szándékosan csökkenti is az vagyon értékét. Erre pedig általában jogtalan anyagi előny vezeti.
Hűtlen kezelés és politika
A hűtlen kezelés ugyanis nem csak büntetőjogi tényállás, hanem akár politikai „leszámolások” eszköze is lehet. A hűtlen kezelés célkeresztjébe kerülhetnek olyan személyek akiket egy esetleges új rezsim politikailag vagy gazdasági vezetőként kíván elszámoltatni.
Egy híres ügyben, a Posta-székház értékesítése miatt ügyben, egy évtizedig kellett várni a felmentő ítéletre. A felmentő ítéletk kapcsán az ítélőtábla bírája azt fejtette ki, hogy a büntetőjognak stratégiai, gazdasági döntéseket évekkel később a jövedelmezőség szempontjából vizsgálni. Idővel ugyanis szinte minden ilyen döntésről kiderül, hogy lehetett volna még jobb, így pedig előbb-utóbb minden gazdasági vezető börtönben végezné.
Nem lehet tehát feladata a büntetőjognak az, hogy pusztán egy utóbb nem tökéletesnek bizonyult üzleti döntést hűtlen kezelés címszó alatt üldözzön
Hűtlen kezelés fogalma
Hűtlen kezelést akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és az ebből adódó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. Ennek a bűncselekménynek az elkövetési magatartása a vagyonkezelői kötelezettségek megszegése.
A vagyonkezelő feladata.
- a rábízott vagyon állagának megóvása,
- a kárveszély elhárítását,
- a rábízott vagyon gyarapítását.
Tehát a vagyonkezelői kötelezettség nem csak megóvást, hanem gyarapítást is magában foglal. A vagyoni hátrány ezért nem csak a felmerült kárt, hanem az elmaradt hasznot is magában foglalja.
Ki követheti el?
Hűtlen kezelést csak az követhet el akit idegen vagyon kezelésével megbíznak, valamilyen szerződésel (pl.megbízási vagy munkaszerződéssel) vagy jogszabály folytán köteles rá (gondoljunk akár egy felszámolóra vagy gondokra)
A Kúria 13/2015. számú büntető elvi határozata szerint hűtlen kezelés felbujtója vagy bűnsegéde olyan kívülálló személy is lehet, akinek nincs vagyonkezelői kötelezettsége, a vagyonkezelői megbízatás csak a tettesi elkövetői alakzat nélkülözhetetlen feltétele
Hogyan?
A kötelezettségszegés mind tevéssel, mind mulasztással megvalósulhat. Tevéssel valósul meg, ha az elkövető kötelezettsége a legkedvezőbb ajánlatot tevőtől történő vásárlás, ő azonban nem ettől, hanem más személytől veszi meg az adott dolgot, és ezzel az adott cégnek vagyoni hátrányt okoz.
Mulasztással valósul meg a cselekmény, ha a cég vagyonának kezelőjeként felismeri a meghatározott időpontban fennálló fizetési kötelezettségét, azonban ennek nem tesz eleget, és ennek következtében vagyoni hátrány keletkezik a tulajdonosnál.
A vagyoni hátrány
A vagyoni hátrány nemcsak a vagyonban okozott kárt, hanem az elmaradt vagyoni előnyt is magában foglalja. Az elmaradt vagyoni előny az a vagyongyarapodás, mely akkor következett volna be, ha a vagyonkezelő a rá vonatkozó szerződés vagy jogszabály alapján kötelezően előírtak szerint járt volna el. Ezek között büntetőjogilag értékelhető okozati összefüggésnek kell fennállnia.
Csak szándékosan
A hűtlen kezelés csak szándékos kötelességszegéssel valósítható meg. Az elkövetőnek tehát át kell látnia az adott helyzetben őt terhelő kezelői kötelezettségeit és azt is, hogy ezek megszegése eredményeként a sértettnél, annak vagyonában vagyoni hátrány keletkezik.
A büntetés korlátlan enyhítés lehetősége
Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a vádemelésig beismer, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette. Ezért nagyon fontos elhivatott és tapasztalt büntetőjogász szakvéleménye, hogy eldöntse, érdemes -e ezt a lehetőséget kihasználni.
Hűtlen kezelés és más bűncselekmények
A bírói gyakorlat szerint ha a használat kizárásával, megőrzésre bízzák a személygépkocsit az elkövetőre, és ő ezt a tilalom ellenére használja nem hűtlen kezelés, hanem sikkasztás valósul meg. Más eset ugyanakkor haa azonban a gépkocsit meghatározott útvonalon, meghatározott feladat ellátása érdekében bízzák rá, és ő ettől eltérően más útvonal, illetve más tevékenység végzése érdekében is használja. Ekkor a hűtlen kezelés állapítható meg.
Ez a bűncselekmény sok tekintetben hasonlít a gazdasági csalásra. Ez utóbbi esetében nagyon hangsúlyos elem az elkövetési magatartás megtévesztő jellege. A gazdasági csalásról részletesen ebben a cikkben olvashat
A hűtlen kezelés és a hanyag kezelés bírói elhatárolásáról itt olvashat