Magyarországon a gazdasági bűncselekmények a rendszerváltást követően – a gazdasági élet átszerveződése miatt – egyre gyakoribbá váltak.
A mindennapi életben az emberek a gazdasági bűnözést a gazdasági élet szereplőinek olyan jogellenes vagy erkölcstelen magatartásával azonosítják, amelynek következtében azok anyagi előnyre tehetnek szert.
A gazdasági bűnözés kriminológiai fogalma
Kriminológiai értelemben gazdasági bűnözésnek azt a gazdálkodás menetében megvalósuló, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó bűnözési formát kell tekinteni, amely alkalmas arra, hogy az esetleges egyéni érdekek sérelmén túlmenően elsősorban és jellemzően a gazdálkodás rendjét, a gazdálkodási kötelezettségeket, a tisztességes és törvényes gazdálkodás kereteit sértse vagy veszélyeztesse. Történjen ez akár az elkövetés módjára (gyakran a gazdálkodás legális formáinak felhasználásával, és az azokkal való visszaélés révén sérülnek a gazdasági érdekek), akár eredményére tekintettel.
A gazdasági bűnözés büntetőjogi fogalma
Büntetőjogi értelemben a gazdasági bűnözés fogalma alatt az 1978. évi IV. törvény (Btk.) XVII. fejezetében meghatározott bűncselekményeket kell érteni, melyeket a törvény három cím alá sorol. Ezek a következők: gazdálkodással kapcsolatos bűncselekmények- (például: számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, a fogyasztó megtévesztése, piramisjáték szervezése, árdrágítás, pénzmosás), pénz- és bélyeghamisítás- és végül a pénzügyi bűncselekmények (például: költségvetési csalás, jövedékkel visszaélés elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés) kategóriája.
A gazdasági bűncselekmények elhatárolása a vagyon elleni bűncselekményektől
Mint ahogy az előzőekben láthattuk a gazdasági bűncselekményekről szélesebb képet a kriminológiai meghatározás alapján kaphatunk, amely szerint a gazdasági élettel összefüggő vagyon elleni bűncselekmények (emellett a korrupciós bűncselekmények és a környezetszennyezéssel kapcsolatos bűncselekmények) is a gazdasági bűnözés fogalma alá tartoznak. Büntetőjogilag viszont szűkebb a csoportosítás, hiszen a hatályos Btk. a vagyon elleni bűncselekményeket a XVIII. fejezetben – 20 bűncselekmény törvényi tényállásával – önállóan, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekményektől elkülönülten szabályozza.