Egyezség: a magyar „vádalku”

Egyezség a bünösség elismeréséről vagy vádalku?

A magyar büntetőeljárásban egyre nagyobb teret nyer az egyezség, amit a köznyelv gyakran vádalkunak hív. Ki fogok térni rá, hogy miben különbözik az egyezség és a vádalku. Ugyanakkor a különbségek ellenére az ügyfelekkel való kommunikáció során indokolható a vádalku kifejezés hasznlata is. Ugyanis a két intézménynek a lényege, célja, azaz a gyanúsított és az ügyészség közös érdekek mentén való együttműködése és alkuja – nagyon is átfedi egymást, és véleményem szerint az egyezség és vádalku több tekintetben hasonlítanak egymásra a lényeget illetően, mint amennyiben eltérnek egymástól.

Az ügyvéd megváltozott feladatai az egyezség megjelenése óta

Mielőtt kitérnék az egyezség, vagy általában a konszenzusos büntetőeljárások legalapvetőbb szabályaira, rendhagyó módon azzal kezdem, hogy miért fontos ez a kérdés kiemelten védügyvédi vagy akár sértetti jogi képviselői oldalról.

A büntetőeljárásbeli együttműködési formáknak a megjelenése a védőügyvédi munkát sokkal összetettebbé tette, mivel az ügyvédeknek is ki kellett lépni a korábbi passzív „mindent tagadunk” pozícióból. Ez elsősorban védelmi védőügyvédi lehetőségeket, ugyanakkor hibalehetőségeket is teremt.

Az is tagadhatatlan, hogy ügyvédeknek kezelni kell azt a konfliktust is, hogy a korábban túlnyomórészt ugyanazon az érdekpóluson lévő gyanúsítottak vagy vádlottak potenciális ellenfelekké lettek, ami finoman fogalmazva árnyaltabbá tette a korábbi „betyárbecsületen” és kollegialitáson alapuló együttműködést.

Az ügyvédeknek a váalkuhoz hasonló együttműködés formákkal tagadhatatlanul újabb feladatuk, és jóval nagyobb felelősségük lett abban, az ügyfelüket lelkiismeretesen tájékoztassák az új védekezési (vagy akár sértetti igényérvényesítési) lehetőségről. Ezen túlmenően a védőügyvédnek is mérlegelnie kell, hogy érdemes-e az ügyben bármilyen együttműkodési formát kezdeményezni az ügyész irányában, valamint hogy az együttműködés vagy egyezség megkötése során is a gyanúsított számára lehető legelőnyösebb eredményt érjen el.

Az egyezség kockázatainak mérlegelése

Mivel az együttműköés kezdeményezésének vagy akár az egyezségnek (akár az alapügyben akár további ügyekben) kockázatai is vannak, azaz nem csak jól, hanem rosszul is járhat az ügyfél, az ügyvéd feladata lett nem csak az együttműködési lehetőségekről való tájékoztatás, hanem az elérhető eredmények és kockázatok közös mérlegelése is.

A kockázatokrólés lehetséges mellékhatásokról (például bizonyítékszolgáltatás saját magunk ellen vagy bűntársak bosszújának kivívása) érthetően és a konkrét helyzetre alkalmazhatóan kell felvilágosítani az ügyfelet. Fontos hangsúlyozni, hogy ha ez megtörtént, akkor a döntést – sokszor a döntések sorozatát – mindig az ügyfél hozza meg.

Együttműködési lehetőségek a magyar büntetőeljárásban

Az idők során egyre több büntetőeljárásban rögzített együttműködési forma alalkult ki az ellentétes póluson álló szereplők között. Ezek célja az eljárás egyszerűsítése, gyorsítása és hatékonyabbá tétele. Összefoglalóan ezeket megállapodásra épülő eljárásoknak vagy konzenzuszos eljárásoknak lehet nevezni. Ilyenek az

• ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezése,
• egyezség,
• közvetítői eljárás,
• „mértékes indítvány”
• büntetőeljárás megszüntetése az együttműködő gyanúsítottal szemben

Ezek semelyike nem vádalku, az ezzel foglalkozó jogtudósok és elméleti szakemberek mind hangsúlyozzák, hogy ezek mind nagymértékben különböznek az amerikai vádalkutól, én viszont inkább azt hangsúlyoznám, hogy ezek mind valamilyen elemükben igenis alkut (ha nem is vádalkut) tartalmaznak, olyan értelemben, hogy a gyanúsított, vádlott lemond valamilyen jogáról, vagy vállal valamilyen kötelezettséget, cserébe azért, hogy kedvezőbb helyzetbe, elbírálás alá kerülön a büntetőeljárás során.

Miben különbözik a magyar egyezség a büntetőeljárásban és a vádalku?

Nézzük tehát, hogy mi is az a két szempont ami miatt nem hívjatjuk vádalkunak az egyezséget. Az angolszász vádalkutól az egyezség abbank különbözik, hogy:

• A magyar rendszerben a terhelt nem alkudhat a bűncselekmény minősítéséről.
• Az egyezség elsősorban a bűnösség beismerésére és a büntetés mértékére irányul.

A bűnösség beismeréséről szóló egyezség föbb szabályai:

A különböző terhelti együttműködési lehetőségek közt most kifejezetten egyezségkötésel foglalkozom.

Az ügyésszel való egyezségkötés mindig a vádemelés előtt történik. Az egyezségre vonatkozó eljárás bármely ügyben és bűncselekmény esetén alkalmazható, de csak felderített tényállás mellett. Ez azért fontos, mert az egyezség jelenlegi formája előtt és mellett is voltak hasonló jogintézmények (például lemondás a tárgyalásról) de azokat nem minden, hanem csak enyhébb tárgyi súlyú (enyhébb büntetési tétellel fenyegetett) bűncselekmények esetén lehetett alkalmazni.

Az, hogy az egyezséget csak felderített tényállás esetén lehet alkalmazni a gyakorlatban azt jelenti, hogy péládul kábítószer-kereskedelem esetén – ahol több vádlottas ügyekben egyébként elég gyakori az egyezség alkalmazása – csak akkor hozható döntés és köthető meg az egyezség, ha az igazságügyi vegyész-szakértő már meghatározta a tiszta hatóanyag-tartalmat, mert előtte a felek nem ismerik, hogy jogilag mi az alku tárgya.

A terhelt bűnösségre kiterjedő beismerő vallomása szükséges az egyezséghez. Azonban a tényállás és a bűncselekmény jogi minősítése nem képezheti alku tárgyát, az egyezség elsősorban a büntetéskiszabásra és járulékos kérdésekre vonatkozik. Ezért hangsúlyozzák jogelméleti szempontból, hogy az egyezség nem vádalku.

Az egyezségkötés szakaszai

Az egyezségkötés három szakaszra osztható:

• a kezdeményezésre,
• az egyeztetésekre és
• az egyezség megkötésére.

A kezdeményezés formális követelmények nélkül történik, az ügyészség vezetőjének hatáskörébe tartozik az egyezség lehetőségének eldöntése. Az egyzség során védőügyvéd részvétele, szükség esetén bevonása kötelező. Ennek indokait már említettem, amikor a védügyvédi feladatok és felelősség változásaival kapcsolatban tettem néhány megjegyzést a cikk elején.

Az egyeztetések szabályai az egyezségkötés során

Az egyeztetések informálisak, de vannak természetesen írott szabályok amik az ügyészre nézve kötelezők. Ezek szerint az egyezségkötés során a lényeges elemeket, a védőügyvéddel való konzultációkat az ügyészség számára belső felhasználásra rögzíteni kell, és az ügyészségi házi iratok részeként kell kezelni

Az ügyész és a védő közötti kommunikáció

A védő és az ügyészség közötti egyeztetésről formai kérdéseiről a 2023. (VI. 30.) LÜ h. körlevél tartalmaz fontos rendelkezéseket. A körlevél célja, hogy elősegítse a terhelti együttműködést, és ennek érdekében lehetőséget biztosítson a védő és az ügyészség közötti hatékony de biztonságos és transzparens egyeztetést.

Az egyeztetések formai kérdései értelemszerűen azért nagyon fontosak, hogy az egyezségkötés során se a korrupció, se annak látszata fel se merülhessen.

A egyezségről szóló szabályok fő pontjai

• Az egyeztetésre a nyomozati szakaszban van lehetőség. Vádemelés után az ügyész és a védő a bírósági eljárásban ügyfelek, a kommunikáció a tárgyaláson történik.
• A védő egyeztetés iránti igényét az ügyészség vezetője vagy helyettese fogadja, formátlanul (azaz akár telefonon is) A kapcsolatfelvétel adatait rögzíteni kell. Az ügyészség vezetője tájékoztatja a megkeresőt a visszahívásról vagy válaszadásról.
• Ha a személyes egyeztetés nem indokolt, vagy idő előtti a megkeresés, a védőt erről tájékoztatni kell.
• Ha sor kerül az egyeztetésre, akkor az az ügyészség hivatali helyiségében történik, az ügyészség vezetője vagy kijelölt ügyész részvételével, és célszerű, ha több ügyész is jelen van.
• Az ügyésznek feljegyzést kell készítenie a szóbeli egyeztetésről, amelyet az ügyészség házi iratai között kell kezelni. Ha nem a vezető ügyész folytatta az egyeztetést, a feljegyzést be kell mutatni a vezető ügyésznek.
• Az egyeztetést úgy kell lefolytatni, hogy ne merülhessen fel az elfogult ügyintézés vagy az ügyészség szervezeti integritását sértő eljárás, korrupció látszata sem.

Az egyezség formája

Az egyezségkötést megelőzi egy az iratoktól elkülönítetten kezelt beismerő vallomás, amiben rözgítésre kerül, hogy ezt kifejezetten az egyezség megkötése érdekében tette a gyanúsított. Ez csak akkor használható fel bizonyítékként, ha az egyezség a későbbiekben megkötésre kerül.

Az egyezségről egy külön jegyzőkönyv készül, aminek tartalmaznia kell a bűncselekmény leírását, minősítését, a terhelt bűnösségre vonatkozó nyilatkozatát, valamint a büntetés vagy intézkedés meghatározását. Ezt követően kerül ismételten kihallgatásra a gyanúsított „nyílt” jegyzőkönyben, ami már nyilvános a büntetőeljárás többi, iratok megismerésére jogosult szereplője számára (gyanúsítottok, védőik)

Ugyan nem jogszabály de az egyzséget a legfőbb ügyész 9/2018. (VI. 29.) utasítása szerint kötelező folyamatos kép- és hangfelvétel rögzítésre alkalmas helyiségben jegyzőkönyvbe foglalni. Ennek oka nyilvánvalóan az egyezség önkéntességével, korrektségével kapcsolatos alaptalan támadások elhárítása.

Az egyezség jegyzőkönyvezése

Az egyezség során a bűnösség egyszerű beismerése nem elégséges A terheltet ugyanis vallomástételi kötelezettség terheli, tehát a tényállás történeti tényeire, bűntársai cselekvőségére nyilatkoznia kell. Ha a vallomását előzetesen elkülönítetten kezelt jegyzőkönyvben már megtette, akkor azt az egyezségkötéskor értelemszerűen nem kell újra elmondania, de nyilatkoztatni kell a terheltet, hogy az abban foglaltakat fenntartja-e, esetleg akarja-e kiegészíteni.

A védőügyvéd részvétele az egyezségkötés során

A fenti információk ismeretében nem meglepő, hogy egyezség esetén, azaz az egyezség megkötésére irányuló eljárásban a védőügyvéd részvétele kötelező, még akkor is ha a bűncselekmény nem olyan büntetési tétellel fenyegett ami miatt kötelező lenne védőügyvéd eljárása, vagy nem olyan gyanúsítottról van szó (fiatalkorú, magyar nyelvet nem ismerő stb.)

Az egyezség során kinyert adatok és bizonyítékok felhasználása

Fontos szabály , hogy ha valamilyen okból kifolyólag az ügyészség és a terhelt végül nem kötött egyezséget, a kezdeményezés, valamint az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratok nem használhatók fel bizonyítékként, illetve bizonyítási eszközként.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy az egyezkedés során közölt információk bűnügyi adatként felhasználhatók! Tehát ha kiderül a nyomozóhatóság és az ügyészség számára, az egyezségre irányuló eljárás során, hogy hol vannak fegyverek, kábíótszer holttest elrejtve, de az egyezség nem kerül megkötésre, azt nyilván fel fogják használni más eljárásban, vagy akár ebben. Az információt kitörölni a fejükből nem lehetséges és így nyilván nem is kötelező a törvény szerint. De maga a gyanúsítotti vallomás amiben ezek közölve lettek nem használható fel bizonyítékként egy bírósági eljárásban.

Az egyezség előnyei

Az egyezség elméletileg minden résztvevőnek kínál valamiféle előnyt:

• az igazságszolgáltatás rendszere mentesül egy hosszadalmas, rendkívül költséges és bizonytalan kimenetelű eljárás lefolytatása alól;
• a terhelt előnyösebb büntetést kap, mint arra az általános szabályok szerint lehetőség lenne;
• a sértett – az ügyészség jól képviseli az ő érdekeit is – hatékony jóvátételben részesülhet,
• olyan személyek büntetőjogi felelőssége is megállapítható akik az egyezséget kötő terhelt vallomása és az általa szolgáltatott bizonyítékok nélkül nem kerülnének a hatóság látókörébe, vagy a bűnösségük nem lenne bizonyítható.

Az egyezség kockázatai vagy veszélyei a gyanúsított számára

Az egyezség előnyei mellet szót kell ejteni annak kockácatairól is.

Egy személyes (azaz kevésbé szakmai) megjegyzés, hogy védőügyvédként tagadhatatlanul érzek valamilyen immorálisat abban, hogy szoros és értékes emberi (baráti vagy akár rokoni) kapcsolatokkal rendelkező bűntársak egymás rovására próbálnak meg kimászi a bajból.

Természetesen nem vitatom, hogy ez végsősoron hasznos a társadalomnak , illetve törvény adta joga minden gyanúsítottnak hogy éljen ezzel a lehetőséggel ha saját magát (és ez által akár családját) menteni, mentesíteni akarja a hosszú börtönévek ártalmai alól. Ettől függetlenül az általános társadalmi erkölcsnek része nem csak a törvények tisztelete, de a „betyárbecsület” is, amit ez az intézmény tagadhatatlanul kikezd.

Ezen a megjegyzésen túlmenően szólni kell az egyezség tényleges kockázatairól a gyanúsított tekintetében.

Ismét hangsúlyozom, hogy az egyezség kezdeményezésével a gyanúsított bizonyítékokat szolgáltat saját maga és gyakran mások ellen is. Ez bizonyítékként csak akkor lesz felhasználható, ha az egyezség közös megegyezéssel létre is jön. Ha viszont nem jön létre, attól még az információ a hatóságoknál marad, azzal, hogy azt közvetlenül nem használhatják fel bizonyítékként.

Abból kiindulva viszont közvetetten tudnak további bizonyítást lefolytatni, akár az egyezséget felajánló gyanúsítottal szemben is, ebben az ügyben vagy más ügyben.

Ezzel kapcsolatban a jogalkalmazási gyakorlat az, hogy a gyanúsított által szolgáltott bűnügyi ismeret vagy információ továbbítása felhasználása nem sérti a büntetőeljárási törvény rendelkezéseit akkor sem ha az egyezség nem jön létre (azaz az egyezség megkötésével nem lesz bizonyíték a gyanúsított által adott információból) Az egyezségkötés folyamatában a bűnügyi ismeretet vagy információt a terhelt az egyezség megalapozása érdekében ugyanis a saját kockázatára közli.

Az ügyész szempontjai az egyezségkötés során

Az ügyészség részéről az egyezségi gyakorlat és az egyezséghez vezető eljárás is egyre részletesebben szabályozottá válik. Ennek az az indoka, hogy az ügyészség is hatékonyan, és átláthatóan, kiszámíthatóan tudjon élni ezzel az eljárási lehetőséggel.

Jelenleg egy legfőbb ügyészi körlevélben kerültek rögzítésre azok a szempontok amiket az ügyészségnek szem előtt kell tartania az egyezség mérlegelése és megkötése során:

Az ügyészség szempontjai szerint az egyezségkötés alapvető célja a büntetőeljárás egyszerűsítése és gyorsítása, és a sértett számára nyújtandó a vagyoni reparációt és nem vagyoni jóvátételt.

A bűnösség beismeréséről bármely ügyben és bármely bűncselekményre nézve akkor köthető egyezség a terhelttel, ha ez előmozdítja az állami büntetőigény érvényesülését az alábbiak valameilyikével: :

• a terhelt az egyezség révén az ügy vagy más bűnügy felderítéséhez és bizonyításához hozzájárulva jelentős mértékben együttműködik a büntetőügyben eljáró hatóságokkal,
• a terhelt a kárt, vagyoni hátrányt részben vagy egészben megtéríti, illetve vagyoni jóvátételt teljesít, ide értve a meghatározott célra történő anyagi juttatás teljesítését is,
• az egyezség megkönnyíti a büntetőbíróság előtti bizonyítást,
• az egyezség lerövidíti a büntetőeljárás tartamát.

Érdemes tisztázni, hogy „meghatározott célra történő anyagi juttatáson” mit ért az ügyészség, mivel volt már olyan ügyem, ahol egy ügyvéd kollega értetlenül állt ez előtt, valami jogelleneset vagy gyanúsat sejtve, hogy az ügyész „pénzt követel egy alapítvány számára”. Ez majdnem meghiusította az egyezséget. Valójában nicsen akadálya hogy egy sértett nélküli ügyben az ügyészség előrja például, hogy a gyanúsított egy közérdekért működő, közhasznú alapítvány számára fizessen anyagi juttatást, vissza adva mintegy a társadalomnak valamit, akiktől ő a bűncselekmény elkövetésével valamit elvett. Ilyen helyzet állhat elő, ha például a cselekménynek nincs konkrét sértettje, vagy az elhunyt és nincs hozzátartozója.

Az egyezség keretén belül elírható az is, hogy a köz számára munkát végezzen, vagy vállalja, hogy pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésben vegyen részt.

Mikor tekinthető az együttműködés jelentős nek az ügyészi álláspont szerint az egyezség szempontjából?

A fenti felsorolásban szerepel, hogy az egyik indoka az egyezségkötésnek ügyészi oldalról, ha a terhelt az egyezség révén az ügy vagy más bűnügy felderítéséhez és bizonyításához hozzájárulva jelentős mértékben együttműködik a büntetőügyben eljáró hatóságokkal,

Azzal kapcsolatban, hogy mikor tekinthető „jelentősnek” a terhelt együttműködése, az ügyészségi álláspont az, hogy ha

• az egyezség eredményeként az általa szolgáltatott információ, bizonyító tény, bizonyítási eszköz a hatóságok által addig fel nem tárt bűncselekményt fed fel,
• addig nem azonosított elkövető kilétének a felderítésére, bűncselekményből származó vagyon felkutatására vagy
• a már azonosított, gyanúval terhelt másik elkövetővel szemben a bűncselekmény bizonyítására, illetve
• jelentős mértékű vagyoni reparáció, jóvátétel teljesítésére vezet.

Milyen ügyében kell kiemelten vizsgálni az egyezség akalmazását az ügyészi álláspont szerint?

Az egyezség alkalmazása kiemelten vizsgálandó a korrupciós bűncselekmények és a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények felderítése és bizonyítása, az eljárás elhúzódásának megelőzése, valamint a vagyoni hátrány megtérítése érdekében.

Mikor időszerű az egyezség mérlegelése az eljárás során az ügyészség részéről?

Mivel az egyezség során mérlegelni kell hogy melyik szereplő mit miért áldoz be, ezért értelemszerű az ügyészségnek az az álláspontja, hogy az egyezség megkötésére irányuló folyamat felderített tényállás esetén indulhat meg. A tényállás akkor tekinthető felderítettnek, ha a nyomozás adatai alapján ismert, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekményben az egyezség megkötésében érdekelt terhelt részt vett.

Ugyanakkor az egyezségkötési folyamat megkezdéséhez nem szükséges, hogy a felderített tényállás bizonyításához valamennyi bizonyítási eszköz rendelkezésre álljon, az egyezség megkötésének pedig nem feltétele, hogy a tényállás az egyezség megkötésében érdekelt terhelt vallomása nélkül is bizonyítható legyen.

Az egyezség bírósági jóváhagyása 

Jól látható hogy az egyezségkötés során az ügyészség és a gyanúsított valamint a védő a kulcsszereplő. Az egyezség megkötését követően a bíróság csupán törvényben meghatározott szempontokat vizsgálhat. A bíróság egyrészt vizsgálja hogy

A bíróság előkészítő ülésen bírálja el az egyezséget, és lényegében törvényességi kontrollt gyakorol. A bíróság jóváhagyja az egyezséget, ha az megfelel a törvényi előírásoknak, a vádlott megértette annak következményeit, és a beismerése önkéntes. A bíróság az egyezség jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha az nem felel meg a törvényi feltételeknek.

Saját praxisomból elevenítem fel azt a tanulságos történetet, amikor a bíróság az egyezség jóváhagyása során felhívta az egyezséget kötő vádlottat, az ügyfelem bűntársát, hogy nyilatkozzon a vádról, mire az közölte, hogy ő nem készült vallomással, mindent fenntart. A bíró közölte, hogy természtesen a vádlott megtagadhatja a vallomást.

De neki, mint bírónak meg kell győződnie a beismerésének önkéntességéről továbbá valamilyen szinten a beszámíthatóságáról is, hogy érti -e az egyezség következményeit. Erre a vádlott mondott pár szót, nyilván készületlenül az vádról amiben lényegében tévedésre hivatkozva tagadta a bűnösségét. A bíróság ezt követően nem tudta jóváhagyni az egyezséget.

Tehát az egyezséget jóváhagyó előkészítő ülésre is kell készülni, és a védőügyvédnek megfelelően fel kell készítenie az ügyfelét.

Az egyezség és a járulékos kérdések

Az egyezség része lehet a bűnügyi költség egészének vagy egy részének viselése alóli mentesítés is (ez például kábítószeres illetve gazdasági ügyekben is több millló vagy több tízmillió forint is lehet. Illetve az ügyészséggel kötött egyezség tárgya lehet a sértett magánfél által szabályosan előterjesztett és megalapozottnak tűnő polgári jogi igény kielégítése (azon belül módja és ideje) is.

---

További fontos információk: Néhány gondolat a büntetőjogi egyezségről (in Ügyészek Lapja) Gondolatok a bűnösség beismeréséről szóló egyezségről (Bárándy G. – Dávid F. in büntetőjogi Szemle)

További cikkeim itt olvashatók