A büntetőjogi felelősség hagyományosan csak magánszemélyeket terhelhetett. Unós csatlakozásunkat követően azonban megnyílt a lehetőség arra, hogy jogi személyekkel, cégekkel szemben is büntetőjogi intézkedéseket kerüljenek alkalmazásra.
Milyen esetekben alkalmazhatók büntetőjogi intézkedések jogi személyekkel szemben?
- Cégekkel szemben akkor alkalmazható büntetőjogi intézkedés, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését célozta vagy eredményezte. (Tipikusan ilyen a költségvetés csalás bűntette)
- További feltétel, hogy a szándékos bűncselekményt az ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, vagy tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna.
- A büntetőjogi intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését eredményezte, és a jogi személy ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője a bűncselekmény elkövetéséről tudott.
Az intézkedés alkalmazásának további feltétele, hogy a bíróságnak az említett bűncselekmény miatt büntetést kell kiszabnia a vádlottal szemben. Az intézkedés alkalmazását nem akadályozza, ha a jogi személy számára vagyoni előnyt eredményező bűncselekmény elkövetője meghalt, vagy kóros elmeállapota miatt nem büntethető.
A törvény alkalmazásában vagyoni előny bármely dolog, vagyoni értékű jog, követelés, kedvezmény, függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e, úgyszintén az is, ha a jogi személy valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül. Előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt érteni kell.
Milyen büntetőjogi intézkedések alkalmazhatóak jogi személlyel szemben?
Egy céggel szemben büntetőjogi intézkedésként az alábbiak alkalmazhatók:
• a jogi személy megszüntetése
• a jogi személy tevékenységének korlátozása
• pénzbírság.
A cég tevékenységének korlátozása és a pénzbírság együtt is alkalmazható.
A cég megszüntetése
A bíróság akkor szünteti meg a jogi személyt megszünteti, ha jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat, és kizárólag bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja. A fenti intézkedés alól kivétel, ha ennek következtében állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne.
A jogi személy, cég tevékenységének korlátozása
A bíróság a jogi személy tevékenységét a egy évtől három évig terjedő időtartamra korlátozhatja, és ezen eltiltási idő alatt a jogi személy nem végezheti a bíróság által meghatározott tevékenységeket. Ez lehet eltiltás közbeszerzési pályázatoktól, koncessziós szerződéstől, nem részesülhet állami, önkormányzati vagy EU-s támogatásban.
Pénzbírság céggel szembeni büntetőjogi intézkedésként
A kiszabható pénzbírság legalább 500.000 Ft legmagasabb értéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa. Ha tehát az ügyvezetőt például 3.400.000.- Ft vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt ítélik el, akkor a céggel szembeni pénzbírság legfeljebb 10.200.000.- Ft lehet.
Ügyvéd részvétele a jogi személy elleni folyó büntetőeljárásban
Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében mindenképp ügyvéd kell, hogy eljárjon. Ha jogi személy nem hatalmaz meg jogi képviselőt, akkor a hatóság kirendel ügyvédet. A terhelt, tehát gyanúsított vagy vádlott védője nem lehet egyúttal a jogi személy jogi képviselője. Ez ebben az eljárásban összeférhetetlenséget jelent.