Teljes kártérítés elve
A magyar kártérítési jog mind a szándékos, mind a gondatlan károkozás tekintetében a teljes kártérítés elvét követi. Ez alól csak egy-két tényállás képez kivételt (gyakorta a jóhiszemű fél szerződéses kapcsolatokban az elmaradt hasznot nem köteles megtéríteni, felelőssége csak az ún. negatív interessére terjed ki).
Káronszerzés tilalma
A teljes kártérítés mellett fontos fogalom a káronszerzés tilalma, amely szerint a károkozás nem vezethet ahhoz, hogy a károsult ezáltal gazdagodjon, ezért nem kell figyelembe venni azokat a tételeket ami más forrásból (akár biztosítás útján) megtérült, illetve ki kell adni mindazt ami a kártérítést követően még nála maradványértékként jelentkezik (pl. autóroncs).
A kár összetétele
A kár mind köznapi értelemben, mind jogi értelemben komplex fogalom: van vagyoni és nem vagyoni része, a vagyoni része pedig szintén több részből: ténylegesen felmerült kárból, elmaradt haszonból és indokolt költségekből tevődik össze.
Vagyoni kár, elmaradt haszon
A vagyoni rész tekintetében felmerült kár címén jön számításba a pl. egy baleset során a járművek, a ruházat megsemmisülése vagy roncsolódása. Ebben a körben az adott dolog előszereteti értéke nem értékelhető, hanem a dolog forgalmi értéke az irányadó. Indokolt költségnek minősülnek a kár helyreállításhoz kapcsolódó kiegészítő jellegű kiadások (pl. az autóroncs elszállítatásának költségei, vagy egy halálesethez kapcsolódó temetési költségek).
Az elmaradt haszon fogalma alá az az összeg tartozik, amellyel a károsult egyértelműen gyarapodott volna, ha a káresemény nem következik be. Ennek körébe tartozik a munkabér vagy bármilyen jövedelem kiesése. Az „elmaradt haszon” terminus tehát nem a közgazdasági „hasznot” fedi le csupán, bár természetes arra is kiterjedhet (pl. ha egy cég megsérti a másiknak adott kizárólagos terjesztői jogot, akkor ezen a címen tartozik kártérítést fizetni az ebből eredő profit-kiesésért).
Járadék, üzemi baleset
Amennyiben a jövedelem kiesés a károsult vagy hozzátartozói tartását szolgálja, úgy kártérítés címén járadék is megállapítható. Fontos leszögezni, hogy amennyiben egy baleset munkavállalót ér (munkájával összefüggésben), úgy a munkáltatójával szemben az üzemi balesetre vonatkozó munkajogi szabályok szerint léphet fel kártérítési igénnyel, akkor is, ha nem a munkáltató okozta a balesetet.