Miért érdekes ügyvédi téma a titkos adatgyűjtés (titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés)
Régóta tervezem, hogy egy cikkben megosztom a telefon-lehallgatások és egyéb titkos nyomozati tevékenységekkel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket és ügyvédi tapasztalatokat. Ez ugyanis joggal foglalkoztatja az olvasók nagy részét, és a jogszabályok pontos ismeretén nagyon sok múlik egy büntetőügy tárgyalásán. Ha például a nyomozóhatóság megsértette a titkos nyomozati tevékenység szabályait, akkor a rendelkezésre álló lehallgatási anyagot ki kell rekeszteni a bizonyítékok köréből, ami akár teljes felmentéshez is vezethet.
Előrebocsátom, hogy engem ebben nem tudományos cél vezérel, és ennek megfelelően a teljesség és a tudományosság igénye nélkül vetem majd papírra az ezzel kapcsolatos gondolatokat. A gondolatok forrása pedig egyrészt a mindenki által könnyen elérhető jogszabályok és bírói döntések, másrészt a már kevesebbek számára hozzáférhető évtizedes ügyvédi tapasztalat.
Hogy a titkos nyomozati eszközök témájának jelentőségét kellően megvilágosítsam, először is megosztom egy általam rendkívül megbecsült büntető bíró jó pár évvel ezelőtti megjegyzését. E szerint a büntetőeljárás súlypontja egyre korábbi eljárási szakaszokra tevődik. A XX. században azt tapasztaltuk (legalábbis a kontinentális jogrendszerben) hogy a bírósági tárgyalás helyett egyre inkább a nyomozásra helyeződik a hangsúly. Azaz itt történnek a lényeges perdöntő dolgok. Ezzel szemben a XXI század azt hozta, hogy már a nyomozás elrendelése előtti rész válik a legfontosabb szakasszá, mire a nyomozást elrendeli az arra illetékes, a bizonyítékok (telefon-lehallgatások, figyelési jelentések) már rögzítve vannak, rendelkezésre állnak, az ügy szinte eldőlt. Ezt követően mind a nyomozás mind a bírósági tárgyalás szinte formális, az ügy érdeme lényegében arra korlátozódik, hogy a védőügyvéd bűncselekményt,a bűnösséget egyértelműen rögzítő lehallgatási anyag törvényességét próbálja megdönteni.
Ezzel a megjegyzéssel, észrevétellel lehet vitatkozni, de azt valószínűleg egy ügyvéd vagy jogász sem vitatja, hogy a fajsúlyos, komplex, több résztvevős ügyekben már szinte elvétve találunk csak olyat ahol ne lenne lehallgatási jegyzőkönyv, jelentés, de legalább egy mobiltelefon híváslista, az ahhoz kapcsolódó cellapozíciókkal (ez utóbbiak nem titkos információgyűjtés, vagy adatszerzés eredményei, de erről majd később)
Hogy mi okozza a titkos eszközök ilyen mértékű térnyerését a büntetőjogban, erre vonatkozóan több elmélet létezik. Filozófiai jelentőségű, hogy Orwell már 1948-ben tudta előre, hogy a telekommunikáció 1984-ban már azt jelenti, hogy nem csak mi nézzük a TV készüléket, hanem a TV készüleken keresztül a Nagy Testvér néz minket. Gyakorlatiasabb megközelítés ezzel szemben annak a felismerése, hogy a bűnözés is átalakult korunkra, egyre szervezettebb, a bűnelkövetés is egyrészt az számítógépen vagy mobiltelefonon történik (pl: internetes csalás) vagy ha nem is ott történik, akkor is ott szerveződik (pl: terrorizmus vagy áfa-csalás)
Mi a különbség a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés között?
Titkos információgyűjtésnek hívjuk azt a titkos adatgyűjtést, melynek engedélyezésekor és végrehajtásakor még nincs folyamatban büntetőeljárás. Sőt: a titkos adatgyűjtés nem is feltétlen bűnüldözési céllal történik.
Nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést folytathatnak az arra jogosult szervek nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi szervezett bűnözéssel kapcsolatos információk megszerzése, az alkotmányos rend védelme,személyek védelme, állam elleni bűncselekmények felderít külföldi kémtevékenység elhárítása vagy honvédelmi érdekből, vagy C típusú nemzetbiztonsági átvilágítás céljából. Az arra jogosult szerveken itt az pl. az Alkotmányvédelmi Hivatalt, Információs Hivatalt kell érteni, aki tulajdonképpen a megrendelő, de magát a tevékenységet szolgáltatásként a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végzi. Az információgyűjtés lehet telefonlehallgatás, személy követése figyelése, lakás átkutatása, lehallgatása, lakókörnyezetben munkahelyen felvilágosítás kérése.
Ettől elkülönül a terrorizmust elhárító titkos információgyűjtés, mivel ezt a tevékenységet a 2010-ben felállított TEK (Terrorelhárítási Központ) végzi, ami a Rendőrségtől szervezetileg elkülönül, de szintén a belügyminiszter irányítása alá tartozik.
Megbízhatósági vizsgálatnak hívjuk a titkos információgyűjtés azon fajtáját, amikor az NVSZ (Nemzeti Védelmi Szolgálat, korábban: Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata – RSzVSz) emberei csapdát állítanak rendőröknek, NAV-osoknak, BV őröknek, TEK-eseknek, azzal, hogy tesztszerűen megpróbálják őket pl. megvesztegetni, azt tesztelve, hogy az illető egy ilyen helyzetben jogszerűen reagál-e, teljesíti kötelességeit, vagy jogszerűtlenül (szemet huny, elfogadja a vesztegetést)
Minket természetesen a bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási célú titkos információgyűjtés érdekel a legjobban. Mivel fentebb már tisztáztuk, hogy ez a konkrét büntetőeljárás (nyomozás) előtt történik. Emiatt nem is a Be. hanem a Rtv. (rendőrségről szóló törvény) és a NAV tv. (Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény) rendelkezései vonatkoznak rá. Egész addig, amíg az információgyűjtés során bűncselekmény gyanúja fel nem merül, mert ilyen esetben a büntetőeljárást (nyomozást) el kell rendelni. Ez nem azt jelenti, hogy a megfigyelt, lehallgatott személyek értesülnek erről, csupán azt, hogy innentől kezdve ugyanaz a titkos adatgyűjtés titkos adatszerzésnek fog minősülni, s nem a rendőrségről szóló törvény, hanem a büntetőeljárási törvény lesz rá alkalmazandó.
A titkos információgyűjtés során a telefonlehallgatást vagy a lehallgatókészülékek elhelyezését nem a rendőrök vagy ügyészek végzik, hanem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) Ez a szerv 1995-ben vált le a Nemzetbiztonsági Hivatalról, és kizárólag a technikai hátteret biztosítja, mind nemzetbiztonsági, mind bűnüldözési ügyekben. A szolgálat megrendelői a rendőrség, az adóhivatal és az ügyészség.
Bírói kontroll, bírói engedély titkos információgyűjtés esetében (tehát a büntetőeljárás elrendelését megelőzően)
A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés jogi garanciái szempontjából a legjelentősebb elhatárolás, hogy az adott tevékenység bírói engedély nélkül elvégezhető-e, vagy bírói engedélyhez kötött.
Bírói engedély nélkül lehet például informátortól (besúgótól) adatokat szerezni. Ezek az informátorok gyakran maguk is bűnözők, vagy volt bűnözők akiket például börtönbüntetésük alatt lettek beszervezve, és akár fedőállásokban (pl. határátkelő közeli büfés) dolgoznak, az információkért cserébe pedig díjazást, vagy más előnyöket kapnak, törvényesen.
Bírói engedély nélkül épülhet be fedett nyomozó például egy magáncégbe alkalmazottként, így akár egy bűnszervezetbe is beépülhet. (fedőállás) De követhet személyeket, gépkocsikat, szállítmányokat, és ennek során még képet és hangot is rögzíthet. (megfigyelés) Bírói engedély nélkül még telefonlehallgatást is lehet végezni, amennyiben erre a hívásban részt vevő sértett engedélyt ad. Nem kell bírói engedély az álvásárlásokhoz, vagy az elfogáshoz szükséges csapda állításához sem.
Ezzel szemben bírói engedély szükséges magánlakás titokban történő átkutatására és az észleltek technikai eszközzel történő rögzítése, Magánlakásban történtek technikai eszközök segítségével történő megfigyelésre postai küldemény felbontására, telefon-lehallgatásra, vagy más hírközlési eszköz (skype, viber) lehallgatására, SMS-ek, e-mailek titokban történő rögzítésére.
Tehát a telefon-lehallgatására, mellyel kapcsolatban az ügyvédi gyakorlat alapján bátran elmondhatjuk, hogy a leggyakrabban előforduló titkos információgyűjtési módszer, bírói engedély szükséges, már az akár ismeretlen személlyel szemben folyamatban lévő büntetőeljárást megelőzően is.
A bűnüldözési érdekből folytatott titkos információgyűjtésre irányuló bírói engedélyt a nyomozóhatóság a székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke által kijelölt helyi bíróságon terjeszti elő. A megfelelő bíró elnöki kijelölésére azért volt szükség, mert a lehallgatási anyagok nyílttá tételük, tehát bizonyítékként történő felhasználásuk előtt a korábbi szabályozás szerint államtitoknak, jelenleg szigorúan titkosnak minősülnek, tehát titkos adatkezelésre alkalmasnak minősített személy járhat el ilyen ügyben.
Azonban az engedélyező bíró személye is államtitok/szigorúan titkos adat, így magát az engedélyező végzést még a titkosan gyűjtött információ nyílttá tétele esetén sem teszik nyílttá. Ehelyett a törvényszék elnöke igazolja írásban, hogy bizonyíték beszerzését a bíróság megfelelő eljárásban engedélyezte.
Milyen bűncselekmények vonatkozásában van lehetőség titkos információgyűjtésre és titkos adatszerzésre?
Alapvetően azt kell leszögezni, hogy olyan titkos adatgyűjtési eszköz, ami nem kötött bírói engedélyhez, korlátlanul használható bármely Büntető törvénykönyvben meghatározott bűncselekmény felderítése vagy nyomozása során.
A Rendőrségről szóló törvény illetve a büntető-eljárási törvény viszont már korlátozza hogy milyen bűncselekmények felderítése történhet bírói engedély-köteles titkos információgyűjtéssel. E két törvény felsorolási köre nem teljesen fedi egymást, de részletesen ismertetni nem fogom, mivel a korlátozás rendkívül tág mindkét törvény esetében. (példák: minden legalább öt év szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény, üzletszerűség, bűnszövetség esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény, illetve külön felsorolt olyan bűncselekmények amelyek felderítése és bizonyítása nagyon nehéz (emberkereskedelem, hivatali visszaélés, vesztegetés, új pszichoakítv anyaggal visszaélés, kitartottság és sok egyéb…)
Titkos adatszerzés többletkövetelményei
Korábban tisztáztuk, hogy a titkos adatszerzés a titkos adatgyűjtésnek az a formája, amit a hatóság a nyomozás (büntetőeljárás) elrendelését követően végez. A büntetőeljárás elrendelését követően a titkos információgyűjtést titkos adatszerzésként, a Be. szabályai szerint kell folytatni. A titkos adatszerzés szabályozása többlet-garanciát jelent a titkos információgyűjtéshez képest
A nyomozási bíró ügyészi indítványra akkor rendelheti el meghatározott bűncselekmények további felderítésére vagy bizonyítására ha megalapozottan feltehető hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna, míg titkos adatszerzéssel a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető.
A titkos adatszerzés, lehallgatás célszemélye gyanúsított, leendő gyanúsított lehet, de nem akadály ha más bűncselekménnyel kapcsolatba hozható személyt szükségszerűen érint. Speciális szabályok vannak az ügyvédek lehallgatására leveleinek kifürkészésre vonatkozóan (természetesen nem az ügyvédekre általában, hanem a konkrét ügyben eljáró védőügyvédre vonatkozóan.) Lehallgatási tilalom érvényes a gyanúsított hozzátartozói valamint olyan személyek vonatkozásában akik a tanúvallomást vonatkozásában megtagadhatnák.
Ezek a speciális tilalmak akkor érvényesek, ha nem merül fel adat arra vonatkozóan, hogy az ügyvéd, vagy a hozzátartozó nincs benne maga is felelősként a bűncselekmény elkövetésében.
A titkos adatszerzés engedélyezése és végrehajtása
A titkos adatszerzést ügyészi indítványra a nyomozási bíró rendeli el legfeljebb kilencven napra, ami egyszer további kilencven napra meghosszabbítható. Az ügyész jogosult önállóan legfeljebb 72 órára elrendelni a titkos adatszerzést halaszthatatlan esetben, de ezzel egyidejűleg elő kell terjeszteni a bírói engedély iránti kérelmet is. A titkos adatszerzést a legtöbb esetben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hajtja végre, és ennek során a hírközlési szolgáltatók együttműködni kötelesek. A titkos adatszerzés végrehajtásáról jelentést kell készíteni, melyet a nyomozó hatóság vagy ügyészi szerv vezetője ír alá.
Ha a titkos adatszerzés eredményeképp büntetőeljárás indul az ellen a személy ellen aki az azt elrendelő bírói végzésben szerepel, akkor az érintett úgy értesül az eljárásról, hogy a megalapozott gyanút közli vele a nyomozóhatóság. Persze a lehallgatásról, vagy más titkos adatszerzésről lehet hogy csak a nyomozás lezárásakor, iratismertetéskor fog értesül.
Ha viszont nem indul büntetőeljárás, akkor az érintettet az ügyész utólag értesíteni köteles, természetesen az anyag egyidejű megsemmisítése mellett.
Alkotmányos követelmények: célhoz kötöttség
Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy mekkora hatalmat biztosítanak a titkos nyomozati eszközök a bűnüldöző hatóságok számára, és ez a hatalom a technika fejlődésével egyre csak nő. A másik oldalon ez az állampolgárok magánéletéhez, adatainak védelméhez való jogának sérülése vagy veszélyeztetése jelenti. Ugyanakkor az államnak kötelessége biztonságot nyújtani az állampolgárok számára, és ennek során hatékonyan ellátni a bűnüldözési feladatait. Ez tehát egy kényes egyensúly. A titkos nyomozati eszközök alkotmányosságának kérdése hatalmas emberi – illetve alkotmányjogi irodalmat produkált. A magyar Alkotmánybíróság, Legfelsőbb Bíróság (Kúria) is hozott nagy jelentőségű döntéseket a kérdés vizsgálata során, melyek alapvetően határozták meg a későbbi jogalkotást illetve jogalkalmazást.
Ki kell emelnem e körben a 2/2007. (I. 24.) AB határozatot amely megállapította, hogy alkotmányellenes olyan pontatlan, nem kellően világos és körülhatárolt fogalmakhoz kötni titkos adatszerzés jogszerűségét mint ‘nemzetközi bűnüldözés’, a ‘gyermekkorú ellen irányuló’, a ‘szervezett elkövetéssel’, a ‘terror jellegű’, a ‘kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos’, a ‘közbiztonságot súlyosan megzavarja’, a ‘fegyveres elkövetéssel valósul meg’
Ezen túl alkotmányellenesnek ítélte azt is, hogy a „rejtett nyomozás” adatai később az engedéllyel nem érintett másik büntetőeljárásban, az engedélyben megjelölttől különböző (bármely) bűncselekmény esetén, olyan harmadik személyekkel szemben is felhasználhatóvá válik, akikre eredetileg nem volt bírói engedély. Alkotmányellenes ugyanis hogy ezáltal maga a bírói engedély – mint jogintézmény – kiüresedik.
Ennek eredményeképp alakultak a titkos adatszerzés jelenlegi szabályai: A titkos adatszerzés eredménye annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben használható fel, amely miatt és akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte (célhoz kötöttség).
Kivétel ez alól az olyan bűncselekmény bizonyítása, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos adatszerzés e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállna.
Kivétel továbbá: a tárgybeli bűncselekmény más elkövetők tekintetében történő bizonyítása.
Alkotmányos követelmények: a haladéktalanság követelménye
A titkos információgyűjtés eredményének felhasználást tekintve további követelmény az, hogy az információgyűjtés nem jelenthet készletre gyűjtést, hanem az információ megszerzését követően a titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a nyomozást haladéktalanul elrendelte vagy a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett. A haladéktalanság fogalmát részletesen a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma BKv 74. számú véleménye határozza meg.
Ezt az hatalmas gyakorlati jelentőséggel bíró véleményt több szempontból lehetne elemezni. Itt most csak azt emelem ki, hogy nem került pontosan meghatározásra a haladéktalanság fogalma. Azt leszögezte a Legfelsőbb Bíróság, hogy ez semmiképp sem jelent azonnaliságot. Tehát széleskörű bírói (jogászi) mérlegelés tárgya kell legyen ez, mely a konkrét ügyek eltérő jellege, bonyolultsága, az adatmennyiség változó terjedelme miatt változó.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ugyanis a titkos információgyűjtés végrehajtását követően jellemzően hatalmas mennyiségű szűretlen információt ad át a titkos információgyűjtést végző szervnek (amelyik megrendelte a titkos információgyűjtés keretében elvégzett lehallgatást) Az ebben szereplő információk akkor lesznek törvényesen felhasználhatóak egy büntetőeljárásban, ha a felderítést végző nyomozóhatóság nem bonyolódik bele tovább a történeti tényállás feltárásába, hanem feljelentési kötelezettségének eleget tesz, és a továbbiakban az elrendelt nyomozás során titkos adatszerzésként folytatja az eljárást.
Mi szabályozza mobil- és internetszolgáltató cégek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kapcsolatát?
A titkos információgyűjtéshez illetőleg adatszerzéshez szorosan kapcsolódó szabályokat az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben foglalt szabály, mely szerint a távközlési szolgáltatást végzők a titkos információgyűjtésre külön törvényben feljogosított szervekkel (különösen a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal) kötelesek együttműködni és a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazási feltételeit biztosítani. Ennek részletes szabályait a 75/1998. (IV.24.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet szerint hírközlési szolgáltató (pl. internetszolgáltató, telefonszolgáltató lehallgatási szaktechnikai eszközök rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges méretű zárt helységet köteles a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat rendelkezésére bocsátani, méghozzá térítésmentesen. (Igaz térítést köteles fizetni a Szakszolgálat ha 6 m2-nél nagyobb helységre van igénye. Itt a lehallgatást a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat emberei végzik. A hírközlési szolgáltató alkalmazottja a titkos információgyűjtésbe, vagy titkos adatszerzésbe csak halaszthatatlan esetben, vagy különös szakértelmet igénylő esetben folyhatnak bele.
FIGYELEM: Ez a cikk a régi büntetőeljárási törvény hatálya alatt készült és régóta nem frissült!
Egy újabb cikk itt olvasható
További büntetőjogi cikkeim itt olvashatók