Posts Tagged ‘rágalmazás’

A rágalmazás és a becsületsértés

Rágalmazás

A rágalmazás tényállása az ember jóhírnevének, társadalmi megbecsülésének büntetőjogi védelmét teremti meg. A rágalmazás vétségét az követi el, aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Minősítő körülmény, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el. Ezen esetekben a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés.

Tény: a múltban lejátszódott, vagy a jelenben folyamatban levő bármilyen esemény, történés (az utóbbi fogalom körébe tartozik az ember tudatállapota, tudattartama is). A bírálat, a kritika és a véleménynyilvánítás nem esik a tényállítás fogalma alá, így ezek nem alkalmasak rágalmazás megállapítására. A tényállítás tehát személyes tapasztalaton, meggyőződésen alapuló (vagy ilyen látszatot keltő) közlés arról, hogy a múltban létezett vagy a jelenben létezik valamilyen esemény vagy történés. A tény híresztelése a más által tett tényállítás továbbadása, míg a tényre közvetlenül utaló kifejezés használata azt jelenti, hogy az elkövető  a valóságnak olyan jellemzőjét emeli ki, amelyből logikailag meghatározott tényre (eseményre, történésre) lehet következtetni.

A tényállításnak, a tény híresztelésének vagy a tényre közvetlenül utaló kifejezés használatának a sértettől különböző, más személy előtt kell történnie (tehát nem valósul meg rágalmazás, ha csak sértett szerez tudomást a becsület csorbítására alkalmas közlésről).

Becsületsértés

A becsületsértés elsősorban az emberi méltóságot sértő, gyalázkodó cselekményekkel szemben biztosít büntetőjogi oltalmat. A becsületsértés vétségét az valósítja meg, aki a rágalmazás esetén kívül mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, és/vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. A bűncselekményt egy évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a jogalkotó.

A becsületsértés a rágalmazáshoz képest kisegítő törvényi tényállás: ha az elkövetési magatartás a rágalmazás törvényi tényállásának keretei közé illik, akkor a becsületsértés nem állapítható meg.

A becsületsértés megvalósul olyan emberi méltóságot sértő kifejezések használatával is, amelyekből nem lehet közvetlenül valamely tényre következtetni (pl. a sértett testi tulajdonságaival, szellemi képességeivel kapcsolatos sértő kifejezések). A becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény is megszégyenítő, lealázó jellegű a sértettre nézve, de nem minősül kifejezés használatának (pl. a sértett mozdulatainak emberi méltóságot sértő utánzása). A becsületsértést tettlegesen is el lehet követni (olyan becsületcsorbító cselekménnyel, amely a sértett testének érintésével jár, de nem okoz testi sérülést, és nem szexuális indíttatású, pl. a sértett pofonvágása).

Amennyiben az elkövető mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, de az nem minősül rágalmazásnak, és nem áll összefüggésben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével, illetve nem nagy nyilvánosság előtt történik, akkor a becsületsértés szabálysértési alakzata valósul meg.

Közös vonások

A rágalmazásnak és a becsületsértésnek sértettje lehet nemcsak természetes személy, hanem jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is, mivel a jogi személyeknek és a jogi személyiség nélküli személyösszességeknek is lehet társadalmi megbecsültségük, amiket ezen bűncselekmények sérthetnek.

A büntetőjogi védelem mindenkit megillet, életvitelétől, tulajdonságaitól függetlenül, de a közéleti szereplőknek nagyobb mértékben kell elviselniük a kritikai megnyilvánulásokat.

Mindkét bűncselekmény elkövethető szóban, írásban, sőt akár rajzos, képes ábrázolással is.

Nagy nyilvánosság előtt történik az elkövetés, ha nagyobb, vagy előre meg nem határozható számú személy előtt valósul meg, vagy a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz vagy sokszorosítás útján történik.

A rágalmazás és a becsületsértés elkövetője nem büntethető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valóságát bebizonyítja. A valóság bizonyításának azonban csak akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta (tehát közérdek vagy jogos magánérdek bizonyítottsága hiányában akár való tény állítása, híresztelése stb. is bűncselekmény lehet).

Rágalmazás és becsületsértés miatt csak magánindítvány alapján indulhat büntetőeljárás, és a vádat a sértett, mint magánvádló képviseli.