A hálapénz az egyik legvitatottabb büntetőjogi téma, mivel a társadalom egészét, a betegek mindennapjait érinti, az egyik legérzékenyebb területen: az emberi egészségen. Valószínűleg nincs olyan beteg és nincs olyan orvos, aki ne ajánlott volna, vagy neki nem ajánlottak volna hálapénzt.
2021. január 1-től módosul a Btk. és egy merész jogalkotói húzással ezen a területen is a zéró tolerancia elve fog érvényesülni. Nézzük, hogy mi és hogyan változik.
Hálapénz vagy a félelem bére?
A hálapénz büntetőjogi megítélése mindig is nagyon ingoványos volt. Mi az, ami hálapénz, és mi az ami már vesztegetésnek minősül? Egyáltalán helyes-e egyáltalán a hálapénz kifejezés, és nem csak eufemizálva nevezzük azt, amit hívhatnánk egyszerűen a félelem bérének, ahogyan orvosi források is fogalmaznak.
A hálapénz fogalma a bírói gyakorlatban
A hálapénz fogalmának meghatározásában eddig nagy segítségére volt egy Kúriai jogeset. Ez definiálta hálapénzt, egyszersmind elhatárolta a vesztegetés bűntettétől. A Kúria értelmezés szerint hálapénz az a juttatás, amelyet az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően a beteg vagy hozzátartozója hálája, köszönete jeléül a szolgáltatásban közreműködő egészségügyi dolgozónak nyújt.
Ebből következik, hogy az előre – az egészségügyi ellátás, gyógykezelés megkezdése előtt – adott előny nem hálapénz, és az sem, amelyet a beteg nem saját elhatározásából, nem önként szolgáltat.
A kért és ennek eredményeként kapott juttatás tehát nem sorolható a hálapénz kategóriájába. Kérés alatt értendő minden olyan magatartás – így a célozgatás, a szokásokra történő figyelemfelhívás stb. -, amely az önkéntességet, s ennek folytán a juttatás hálapénz jellegét kizárja.
Hálapénz vagy vesztegetés?
Ennek alapján akár egy táblázatot is felállíthatnánk arra vonatkozóan, hogy mi minősül hálapénznek és mi vesztegetésnek
| Előre adva | Utólag adva | |
| Önkéntesen | Vesztegetés | Hálapénz |
| Nem önkéntesen | Vesztegetés | Vesztegetés |
Hogy mi minősül önkéntesnek a hálapénz vonatkozásában és mi nem, erre vonatkozóan is eligazított a kúriai elvi döntés. Ez kimondta, hogy önkéntes az, amit a beteg kérés nélkül juttat az orvosnak. Ezzel szemben nem önkéntes juttatás az, ami az orvos kérésére kerül átadásra.
Hálapénz 2021. január 1-ét követően
A hálapénz büntetőjogi megítélését azonban sarokpontjaiból fordítja ki orvosi bérek emeléséről és a hálapénz tilalmáról szóló törvényt. Ez ugyanis 2021. január 1-i hatállyal módosítja a Büntető Törvénykönyvet is, és a vesztegetést egy új tényállással egészíti ki.
A veszegetés fogalma
A vesztegetés tényállása úgy szól, hogy aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
A jogtalan előny fogalmának kiterjesztése
A vesztegetés alkalmazása során pedig 2020. január 1-től jogtalan előnynek minősül az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerinti jogtalan előny.
Tehát az egészségügyi szolgáltatás nyújtásért se azt megelőzően se az alatt, de innentől kezdve azt követően se, semmilyen pénzbeli, sem természetbeni ellenszolgáltatást vagy egyéb előnyt tilos kérni vagy elfogadni. Függetlenül attól, hogy az ellenszolgáltatás felajánlása a beteg részéről önkéntes vagy nem önkéntes.
A páciens kriminalizálása
Az igazi fordulatnak azonban leginkább azt hívhatjuk, hogy a Büntető Törvénykönyv kriminalizálja a hálapénzt felajánló beteget is. Innentől kezdve egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, az aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér vétség miatt.
Megbízhatósági vizsgálat
Büntetőjogászok tudják, hogy a konszenzuális bűncselekményeket a legnehezebb felderíteni. Konszenzuális bűncselekmény az, ahol az összes résztvevő érdeke ugyanaz, és nincs sértett, aki feljelentést tenne. Tipikusan ilyen a vesztegetés, ahol a bűnüldözés terén igazi áttörést elérni csak leplezett eszközökkel,lehet.
Gondoljunk csak bele abba, hogy vajon mennyire reális az, hogy rendőrségi feljelentést tesz bármelyik orvos vagy nővér a beteg ellen, azzal, hogy azt hálapénzt ajánlott fel, még akkor is, ha azt nem fogadja el.
Ezt belátta a jogalkotó is, és sokakat megdöbbentő húzásként kiterjesztette a megbízhatósági vizsgálatok körét az egészségügyre is. A Nemzeti Védelmi Szolgálaton belül már fel is állították azt a főosztályt, amely március elseje után ellenőrizheti az egészségügyi alkalmazottakat. Az Egészségügyi Szolgáltatók Védelmi Főosztály fókuszában a hálapénz lesz.
A vizsgálat során a valóságban is előforduló élethelyzetek mesterséges kialakításával azt ellenőrizzük, hogy az érintett eleget tesz-e jogszabályban előírt hivatali kötelezettségének, a jogszerű, befolyásmentes feladatellátás követelményének. Ez a gyakorlatban a Nemzeti Védelmi Szolgálat részéről lefolytatott ál-orvosi ellátások igénylését jelenti, hasonlóan a már jól ismert adóhatósági álvásárlásokhoz. De míg az adóellenőrök párban járnak, az egészségügyi dolgozókat ellenőrző NVSZ-es munkatársak feltehetőleg egyedül, hasonlatosan egy tipikus orvosi vizithez. A megbízhatósági vizsgálatot pedig titkosszolgálati eszközzel rögzíthetik.
Garanciák a megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatban
A megbízhatósági vizsgálat lefolytatására az ügyész jóváhagyásával kerülhet sor, ugyanazon személlyel kapcsolatban naptári évenként legfeljebb 3 alkalommal. Amennyiben a vizsgálat során bűncselekmény, tehát vesztegetés elfogadásának gyanúja merül fel, haladéktalanul feljelentést teszünk a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál, vagy ügyésznél, ellenkező esetben a vizsgálat során beszerzett adatokat a törvényi előírásnak megfelelően meg kell semmisíteni.
Fontos tudni, hogy megbízhatósági vizsgálat lefolytatására kerül sor, és az negatív eredménnyel jár, azaz a vizsgált személy megbízhatónak minősül, akkor utólag írásban kap erről értesítést.
Ügyfeleim kérdései: vesztegetés feljelentésére vonatkozó kötelezettség
A közelmúltban a hálapénz és vesztegetés témában számos kérdéssel fordultak hozzám orvosok. A kérdések például arra irányultak, hogy fel kell jelenteni a pácienst vagy a nővért ha vesztegetés (kísérletét) észleli az orvos. A válasz természetesen az, hogy nem. Erről szó sincs, az orvosnak ilyen esetben nincsen feljelentési kötelezettsége sem a páciens sem az asszisztens vonatkozásában. Feljelentési kötelezettsége általában csak a hivatalos személyeknek van. Az orvos szerencsére nem minősül annak. Az más kérdés – lényagében nem ide tartozik – hogy bűncselekmény gyanúját bántalmazás nyomainak vizsgálatakor az orvosnak valóban jelentési kötelezettsége van, de itt ugye nem a pácienst kell feljelenteni, hanem az ő védelmében kell jelenteni az esetet.