Erkölcsi és a bűntettesek nyilvántartása
Az erkölcsi bizonyítványról és kiadásának módjáról a bűnügyi nyilvántartásról és erkölcsi bizonyítványról szóló törvény rendelkezik. Az erkölcsi bizonyítvánnyal sokan találkoznak, gyakori ugyanis hogy hatóságok vagy munkáltatók, esetleg külföldi államok konzuli hatóságai megkövetelik bizonyos eljárások során.
Az erkölcsi bizonyítványnak a megnevezése némiképp félrevezető, amiért sokszor napirenden volt átnevezése is. Ennek oka, hogy lényegében nem a kérelmező erkölcseiről, vagy erkölcsös életviteléről tartalmaz adatokat, erről ugyanis semmilyen hatóságnem kezelhet adatokat , hanem arról hogy az illető szerepel-e a bűntettesek nyilvántartásában.
A bűnügyi nyilvántartás
A bűntettesek nyilvántartása sokkal szűkebb körű, mint maga a bűnügyi nyilvántartás. A bűnügyi nyilvántartás ugyanis az alábbi halmazokból áll:
– bűntettesek nyilvántartása
– kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartsa
– büntetőeljárás alatt állók nyilvántartása
– ujjnyomat és fénykép-nyilvántartás
– DNS profilok nyilvántartás
A bűnügyi nyilvántartás tehát nagyon sok mindenkiről tartalmaz adatot, olyanokról is akik végül nem válnak bűntettessé, azaz jogerősen elítélt személlyé, vagy akár olyanokról is akik ellen nem is folyik eljárás. Ha valaki például gyanúsítottja egy bűncselekménynek, akkor bűnügyi nyilvántartásba ugyan bekerül büntetőeljárás alatt álló személy, de az erkölcsi bizonyítvány szempontjából lényeges bűntettesek nyilvántartásába csak akkor, ha jogerősen elítélik. A bűnügyi nyilvántartás még olyan személyek adatait is tartalmazhatja akiknek bűncselekmény elkövetéséhez soha semmi közük nem volt, ugyanis ebben kell rögzíteni a bűncselekmények helyszínén talált minden ujjlenyomatot is.
Az erkölcsi bizonyítvány jó esetben azt az igazolást tartalmazza a kérelmező számára, hogy a „bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel„. Ilyet igazolást az kaphat aki büntetlen előéletű, vagy büntetett előélet esetén már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
Mentesülés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól
Ha valakit jogerősen elítélnek, az nem jelenti azt, hogy erkölcsi bizonyítványt már többé nem kaphat. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól egy idő után mentesül. A mentesülésnek több módja van. Iyen a törvényi mentesülés, a bírói, illetve a kegyelmi mentesülés. A törvényi mentesülés egy idő után magától (a törvény erejénél fogva) beáll. A mentesülés ideje felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napja, letöltendő szabadságvesztés esetén pedig a büntetés hosszától függ. (Legenyhébb esetben három, legsúlyosabb esetben tíz év)
A bírói mentesítés a fenti időszakot lerövidítheti, illetve a bíró kérelemre dönthet úgy is, hogy felfüggesztett esetén már előre mentesíti az elítéltet. A kegyelmi mentesítés jogát a köztársasági elnök gyakorolja. Kegyelmi jogköréből fakadóan bárkit bármely időpontban mentesíthet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, lehetővé téve hogy erkölcsi bizonyítványt kaphasson.