Büntetések és intézkedések a magyar büntetőjogban

A magyar büntetőjog a bűncselekmények elkövetőivel szemben két fő szankciótípust alkalmaz: büntetéseket és intézkedéseket. Mindkettő joghátrányt jelent, de céljuk, jogkövetkezményeik és alkalmazásuk módja eltérő.


Milyen büntetésre számíthatok ha magyarországon elítélnek?

A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott joghátrány, amelynek célja a társadalom védelme, az elkövető felelősségre vonása és a speciális-prevenciós hatás.
A Btk. kétféle büntetést ismer: főbüntetések és mellékbüntetések.

Főbüntetések a magyar büntetőjogban

  • Szabadságvesztés
    • Időtartam: határozott ideig: minimum 3 hónap, maximum 20 év.
    • Kivétel: különös esetben életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.
  • Elzárás
    • Időtartam: 1 naptól 90 napig.
  • Közérdekű munka
    • Időtartam: minimum 48 óra, maximum 300 óra.
  • Pénzbüntetés
    • Mérték: 30 – 540 napi tétel.
    • Napi tétel összege: 1000 – 500 000 Ft.
    • Így a pénzbüntetés teljes összege 30 000 Ft-tól akár 270 millió Ft-ig terjedhet.
  • Kiutasítás
    • Időtartam: 1 év – 10 év, illetve végleges.

Mellékbüntetések a magyar büntetőjogban

  • Közügyektől eltiltás
    • Időtartam: 1 év – 10 év.
  • Foglalkozástól eltiltás
    • Időtartam: 1 év – 10 év.
  • Járművezetéstől eltiltás
    • Időtartam: 1 év – 10 év.

Az intézkedések rendszere

Az intézkedések sajátossága, hogy akkor is alkalmazhatók, ha az elkövető nem büntethető (pl. kóros elmeállapot vagy gyermekkor miatt).

A Btk. által szabályozott intézkedések:

  • Megrovás – nincs időtartamhoz kötve, a legenyhébb szankció.
  • Próbára bocsátás – 1 év – 5 év próbaidőre rendelhető el.
  • Jóvátételi munka – 6 – 24 hónapig terjedhet.
  • Pártfogó felügyelet – 1 év – 5 év.
  • Elkobzás – az adott tárgyra vagy eszközre vonatkozik, időtartama nincs.
  • Vagyonelkobzás – a jogtalanul szerzett vagyonra vonatkozik, időtartamhoz nem kötött.
  • Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele – tartós intézkedés.
  • Kényszergyógykezelés – határozatlan ideig tart, amíg az elkövető veszélyessége fennáll.

A büntetések és intézkedések közötti fő különbségek

  • A büntetés bűncselekményhez kötődik, az intézkedés akkor is alkalmazható, ha az elkövető nem büntethető.
  • A büntetés rendszerint büntetett előéletet eredményez, az intézkedés soha.
  • A büntetés célja az elrettentés és megtorlás, az intézkedés célja inkább a nevelés, helyreállítás és megelőzés.

Érdekesség: milyen büntetések és intézkedések voltak a régi magyar büntetőjogban?

 A Csemegi kódexben, ami az első büntető törvénykönyvük volt még létezett halálbüntetés, államfogház, becsületfosztás, mígy a szocialista büntetőjogban is létezett halálbüntetés intézkedésként szerepelt a rendőri felügyelet (REF) . Összefoglalva:

A Csemegi-kódex idején sokkal differenciáltabb szabadságvesztési formák voltak (fogház, börtön, fegyház, államfogház), és létezett halálbüntetés, becsületfosztás, kitiltás.

A szocialista jog fenntartotta a halálbüntetést, de beemelt sajátos szankciókat is (pl. közveszélyes munkakerülés miatti büntetés, rendőri felügyelet).

❓ Mi a különbség a büntetés és az intézkedés között?

A büntetés mindig bűncselekményhez kapcsolódik, és rendszerint büntetett előéletet eredményez. Az intézkedés viszont akkor is alkalmazható, ha az elkövető nem büntethető (például gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt), és soha nem jár büntetett előélettel.

❓ Melyek a főbüntetések a hatályos Btk. szerint?

szabadságvesztés (3 hónaptól 20 évig, kivételes esetben életfogytig),
elzárás (1 naptól 90 napig),
közérdekű munka (48–300 óra),
pénzbüntetés (30–540 napi tétel, napi tétel: 1000–500 000 Ft),
kiutasítás (1–10 év vagy végleges)

❓ Melyek a mellékbüntetések?

közügyektől eltiltás (1–10 év),
foglalkozástól eltiltás (1–10 év),
járművezetéstől eltiltás (1–10 év).

❓ Mit jelent a szabadságvesztés büntetés?

A szabadságvesztés a legsúlyosabb büntetés. Minimum 3 hónap, maximum 20 év lehet, kivételesen életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

❓ Mi az a pénzbüntetés, és mennyi lehet az összege?

A pénzbüntetés napi tételekben kerül meghatározásra: minimum 30, maximum 540 napi tétel. Egy napi tétel összege 1000–500 000 Ft lehet, így a pénzbüntetés teljes összege 30 000 Ft-tól akár 270 millió Ft-ig terjedhet.

❓ Milyen intézkedések léteznek a hatályos Btk. szerint?

megrovás,
próbára bocsátás (1–5 év próbaidő),
jóvátételi munka (6–24 hónap),
pártfogó felügyelet (1–5 év),
elkobzás,
vagyonelkobzás,
elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
kényszergyógykezelés.

❓ Milyen időtartamú lehet a próbára bocsátás?

A próbára bocsátás 1–5 év időtartamra rendelhető el. Ez idő alatt a bíróság figyeli, hogy az elkövető betartja-e a jogszabályokat és a feltételeket, értesítésre kerül a jogszabályok illetve a feltételek megsértése esetén.

❓ Mi az a kényszergyógykezelés?

A kényszergyógykezelés egy határozatlan ideig tartó intézkedés, amelyet olyan elkövetővel szemben alkalmaznak, aki kóros elmeállapota miatt nem büntethető, de veszélyes a társadalomra. A kezelés addig tart, amíg a veszélyesség fennáll.

Amennyiben büntetőjogi ügyben jogi segítségre van szüksége, forduljon bizalommal irodámhoz. Büntetőjogi ügyvédként készséggel állok rendelkezésére.

További cikkeimet itt olvashatja

dr. Bátki Pál ügyvéd

dr. Bátki Pál – védőügyvéd, büntetőjogász
Több mint 18 éve foglalkozom büntetőjoggal. Ügyeim között egyaránt szerepelnek országosan ismert büntetőügyek és kevésbé látványos, de az érintettek számára fontos eljárások. Szakmai szempontból nincs különbség kis és nagy ügy között.
Rendszeresen szerepelek a médiában, szakmai konferenciákon, podcastokban büntetőjogi szakértőként, és részt veszek az ügyvédjelöltek gyakorlati képzésében.
Több nagykövetség ajánlásával látok el védelmet külföldi állampolgárok számára is, és részt veszek Magyarországot érintő nemzetközi emberi jogi jelentések elkészítésében.
Angolul folyékonyan, franciául társalgási szinten beszélek, rendelkezem nemzetközi büntetőjogi tapasztalattal.
📞 Kapcsolatfelvétel

Kérdése van?

Keressen bátran.