ügyvéd körözés elfogatóparancs

Visszavont európai elfogatóparancs és feltételes ügyészi felfüggesztés

Európai elfogatóparancs mint hideg zuhany Sikerrel zárult az az ügy, melyben egy külföldi, de európai országban élő magyar ügyfelem keresett fel az alábbi problémával: Itthoni, korábban sikeres, de 2011-ben tönkrement vállalkozásukat maguk mögött hagyták, az otthonukul és cég székhelyeként is működő ingatlanukat eladták és külföldön találtak munkát, sőt egy idő után ugyanazt a vállalkozói tevékenységet…

Tovább
legalization and apostille

Legalization and Apostille

Legalization or Apostille? Should you use a document issued by foreign countries and/or authorities in Hungary? The documents (such as birth certificates, marriage certificates etc.) shall be apostilled or legalized. Apostille The Apostille Convention is an international treaty drafted by the Hague Conference. It specifies the modalities through which a document issued in one of the…

Tovább
tartózkodási kártya ügyvéd

Tartózkodási kártya

Harmadik országbeli családtag tartózkodási kártyája Ki szerezhet tartózkodási kártyát? Magyarországon tartózkodási kártyát a magyar  állampolgárt kísérő vagy a magyar állampolgárhoz csatlakozó családtag kaphat. Családtagnak minősül többek között: a házastárs, 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazó, a magyar állampolgár regisztrált élettársa, felmenő. Mikor kell benyújtani a kérelmet? A tartózkodási kártya iránti kérelmet legkésőbb a…

Tovább
személyes adat ügyvéd

Személyes adattal visszaélés

Személyes adattal visszaélés a Btk.-ban 219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő…

Tovább
házi őrizet ügyvéd

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet módosítása, megszüntetése

Amennyiben a büntetőbíróság egy gyanúsított letartóztatását, távoltartását, vagy bűnügyi felügyeletét rendelte el, azt meghatározott időközönként hivatalból felül kell, hogy vizsgálja. Közismert, hogy a letartóztatást a bíróság bármikor megszüntetheti, illetve a vádemelés előtt az ügyészség is megszüntetheti azt. Ebben azonban nem cikkben nem a letartóztatással, hanem az enyhébb kényszerintézkesek, mint a távoltartás és a bűnügyi felügyelet…

Tovább
közlekedési bűncselemény ügyvéd

A közúti veszélyeztetés bűntette és a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

Közlekedési bűncselekmények A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény és közúti veszélyeztetés bűntette a Btk. (Büntető törvénykönyv) XXII. fejezetében, a közlekedési bűncselekmények között kerültek szabályozásra, az alábbiak szerint. Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény 232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő…

Tovább
tartási kötelezettség elmulasztása ügyvéd

Tartási kötelezettség elmulasztása

A Btk. -bel szabályozás A Büntető törvénykönyv az alábbiak szerint szabályozza a tartási kötelezettség elmulasztásának vétségét: 212. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, és ezzel…

Tovább

A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése

85. § (1) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. (1a) A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk.…

Tovább

A súlyos egészségromlást okozó testi sértés bűntettének egy példája

A testi sértés bűntette Testi sértéssel bűntettével már sok korábbi cikkben foglalkoztam, ez alkalommal ennek egy minősített esetével a maradandó fogyatékosságot , illetve súlyos egészségromlást okozó testi sértéssel foglalkozom, egy bírói döntés kapcsán. A maradandó fogyatékosság és a súlyos egészségromlás A testi sértés, a maradandó fogyatékosság és a súlyos egészségromlás mint testi sértés eredményeinek értelmezése…

Tovább
kábitószer ügyvéd

A kábítószer-kereskedelem. A kábítószer birtoklása.

Kábítószer-kereskedelem 176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a…

Tovább

A csalás, a gazdasági csalás és az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás

Csalás 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen,…

Tovább
szexuális erőszak ügyvéd

Szexuális kényszerítés, Szexuális erőszak, Szexuális visszaélés

A szexuális önrendelkezési jogot sértő bűncselekményeket a Btk. az alábbiak szerint szabályozza Szexuális kényszerítés 196. § (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális kényszerítést a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b)…

Tovább

Gyermekprostitúció, Gyermekpornográfia, Szeméremsértés

A büntetőjogi szabályozás Gyermekprostitúció kihasználása 203. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt. (3) Aki részben vagy egészben tizennyolcadik életévét be nem töltött, prostitúciót folytató…

Tovább

Btk.: Emberölés, gondatlanságból elkövetett emberölés

Emberölés, gondatlanságból elkövetett emberölés, emberölés előkészülete,  az emberölés, illetve annak elhatárolása a testi sértés megfelelő alakzataitól. A Btk.-beli szabályozás: 160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el,…

Tovább
birósági tárgyalás ügyvéd

Büntetőjog: ügyvédi ellenjegyzés

Ügyvédi ellenjegyzés a büntetőjogban (büntető eljárásjogban) Az ügyvédi ellenjegyzés eddig jellemzően a polgári jog területéhez tartozó ügyvédi eljárásokban (pl. szerződések, főleg ingatlanra vonatkozó szerződések, cégeljárás) kapott jelentős szerepet. 2018 július 1. napján azonban, az új büntető eljárási törvény (Be.) hatálybalépésével az ügyvédi ellenjegyzés megjelent, jelentőséget kapott a büntetőjog (büntető eljárásjog) területén is. A vádlott tárgyaláson…

Tovább

Büntetőjog:Hamis vád II.

Hamis gyanúkeltés A hamis gyanúkeltés azt az esetet takarja, mikor valaki más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. A „koholt bizonyítékok” alatt a már létező bizonyítási eszközök meghamisítása vagy korábban nem létező, új, hamis bizonyítékok létrehozása értendő. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a tanúvallomás is bizonyíték, azonban ennek „koholása” nem a hamis vád…

Tovább
hamis vád ügyvéd

Büntetőjog: a hamis vád bűntette I.

  Hamis vád a Büntető Törvénykönyvben  A Büntető Törvénykönyvünk (Btk.) az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények közt helyezte el a hamis vád tényállását. A jogirodalom ennek két fajtáját különbözteti meg. Első fajtája a „tulajdonképpeni hamis vád”: ezt az követi el, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol. Másik formája a hamis gyanúkeltés, ami akkor valósul meg,…

Tovább

Testi sértés a büntetőjogban II.

A testi sértés minősített esetei: aljas indok, védekezésre képtelen sértett stb. Súlyosabban minősül a könnyű testi sértés (három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő), ha azt 1) aljas indokból vagy célból követik el, 2) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen (így pl. ittas állapotú, vagy eszméletlen) személy sérelmére követik el, 3) vagy a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál…

Tovább
testi sértés büntetőjog ügyvéd

Testi sértés a büntetőjogban I.

Testi sértés a Btk.-ban A Büntető Törvénykönyvben (Btk.) a testi sértés bűncselekményét az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények fejezetében, kiemelt fontosságára és gyakori előfordulására tekintettel tekintettel helyezte el a jogalkotó. A Btk. szövege szerint aki más testi épségét, egészségét sérti, az testi sértést követ el – amennyiben az okozott sérülés vagy…

Tovább

Védőügyvédként a pilisszentiváni emberölésről

Büntetőjogász ügyvédként a TV2 kérdésére nyilatkoztam a pilisszentiváni emberölés kapcsán, arról, hogy vajon vádalku eredményeképpen jutott hozzá a nyomozóhatóság a holttest fellelésére vonatkozó adatra. Hasonló bejegyzések: Informális vádalku? Vádalku és európai elfogatóparancs? Interjú a csepeli hajléktalan gyilkosság ügyében az ATV Startban Büntetőeljárás – a polgári jogi igény és a súlyosítási tilalom – egy védőügyvéd dilemmája

Tovább
bíróság

A terhelt távolléte a tárgyalásról az új Be. alapján

A terhelt távolléte a tárgyalásról az új Be. alapján Kötelező az ügyvéd jelenléte Előző büntetőeljárási törvényünk lehetőséget biztosított arra, hogy a bíróság a vádlottat tájékoztathassa arról, hogy a tárgyalás a távollétében megtartható, és vele szemben az eljárás befejezhető, ha előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. Ez a bíróság oldaláról lehetőség volt, nem…

Tovább

Írország megtagadta egy lengyel állampolgár átadását Lengyelországnak

Az Ír Legfelsőbb Bíróság egy európai elfogatóparancs kapcsán adott hangot lengyel jogállamisággal szembeni kételyeinek. 2018. június 1-jén az Európai Unió Bírósága előtt meghallgatásra került sor egy ír jogesettel kapcsolatban, melynek lényege a következő volt: az Ír Legfelsőbb Bíróság bírája megtagadta egy lengyel állampolgár letartóztatott kiadatását arra hivatkozva, hogy az elmúlt 2 évben Lengyelországban annyi és…

Tovább
nyomkövető ügyvéd

Büntetőeljárás – kényszerintézkedések

Az új büntetőeljárási törvény (Be.) legfontosabb újításai a kényszerintézkedéseket is érintik. Egyrészt az új törvény a korábbitól más megnevezéssel, más tartalommal szabályoz egyes, már korábban is létező jogintézményeket – így a bűnügyi felügyelet lett az összefoglaló elnevezése a házi őrizetnek ill. a lakhelyelhagyási tilalomnak; a letartóztatás fogalma váltja fel az előzetes letartóztatást; a korábban ideiglenes…

Tovább
vádalku ügyvéd

Egyezség a bűnösség beismeréséről

Vádalku? Az angol és amerikai krimikből is ismerősen hangozhat a vádalku intézménye. Ez tulajdonképpen a terhelt és a vádhatóság megállapodása: megegyeznek abban, hogy az ügyész bizonyos cselekmények tekintetében ejti a vádat, míg mások tekintetében az fennmarad; megállapodnak egy kölcsönösen elfogadható büntetésben. A vádalku alapvetően pergazdaságossági szempontokat szolgál, hiszen igénybevétele esetén nincs szükség a hosszadalmas és…

Tovább
ügyvédi nyilatkozat

Ügyvédi nyilatkozat a TV2-nek a tettenérésről

A Tények arról kérdezett, hogy egy mentős elleni támadás során jogszerű -e , hogy a mentős kollegák lefogják a támadót és értesítik a rendőrséget. Igen, mivel a tetten ért személyt bárki elfoghatja és a rendőröknek átadhatja. Ez nem kirívó esetben nem lesz jogszerűtlen, akkor sem, ha később az bizonyosodik be, hogy nem történt bűncselekmény. Hasonló…

Tovább
büntetős ügyvéd

Lefoglalták az autómat – az ügyvéd tanácsa

Az RTL Fókusz arról kérdezett, hogy mit lehet tenni akkor ha, a a jóhiszeműen vásárolt autót lefoglalja a rendőrség, mivel kiderült hogy az körözés alatt áll, mivel azzal kapcsolatban valamilyen bűncselekmény történt (lopás, vagy lízinggel kapcsolatos csalás stb.) A büntetőeljárás szabályai szerint a lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a bűncselekmény elkövetésekor a…

Tovább

A hűtlen kezelésről – bűncselekmény vagy jogcím a leszámoláshoz? I. rész

Hűtlen kezelés és korrupció avagy hűtlen kezelés és a politika A hűtlen kezelés bűntette egy nehéz téma. Nem szakmailag (értsd: büntetőjogilag) nehéz, hanem jogon kívüli, azon túli dolgok miatt. A hűtlen kezelés ugyanis a korrupcióval, mint a világon minden országban ismert jelenséggel kapcsolódik össze. Azt ugyanis nyilván nem vitatja senki hogy korrupció még a legfejlettebb demokráciákban…

Tovább

Gyanúsított kihallgatása és jogai a nyomozás során

A nyomozati szakban a gyanúsított eljárási jogai korlátozottabbak (pl. jelenlét a kihallgatásokon, iratbetekintés), mint a bírói szakban, amikor a nyilvános tárgyaláson kiteljesednek a védelem jogai. A gyanúsított jogi helyzetét meghatározza, hogy a nyomozásnak alapvetően a vád megalapozása, a vád közvetítésével a bírósági eljárást és a bizonyítást előkészítő szerepe van. A nyomozásban a tényállást oly mértékben…

Tovább
prison hungary lawyer

Prisons in Hungary

According to legal definitions the Hungarian Prison Service is an armed law enforcement agency that carries out measures and sentences of imprisonment and criminal procedure enforcement measures and also executes confinements of fine defaulters. The Prison Service is subordinated to the Ministry of Interior. The Minister of Interior is responsible for the Prison Service and…

Tovább
előzetes letartoztatás ügyvéd

A letartóztatás az új büntetőeljárási törvényben

Az új büntetőeljárási törvényben az előzetes letartóztatás „letartóztatás” elnevezéssel szerepel, szabályozása a régebbi törvényhez képest nem változott meg alapvetően. A jogszabály rögzíti, hogy csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban van helye a terhelttel szemben személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésnek, akkor, ha a terheltet a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítják, vagy vele szemben vádat emeltek, és a…

Tovább
kábitószer ügyvéd

Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények

Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szigorúan bünteti a kábítószernek minősülő különböző anyagokkal történő visszaéléseket. A kábítószereknek számos típusa is ismert: ópium, ópiumszármazékok, kokain, hasis, hallucinogének, a pszichotróp anyagok (nyugtatók, altatók és egyéb gyógyszerek) stb. Fontos, hogy kábítószernek csak kifejezetten azon anyagok, szerek számítanak, amelyek jogilag is…

Tovább
bátki védőügyvéd ügyvéd

A védőügyvéd szerepe és a hatékony védelem egy AB határozat tükrében

Az új büntetőeljárási törvény és a védelem joga A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (új Be., vagy új büntetőeljárási törvény) 2018. július 1-jén lép hatályba. Az új Be-t természetesen nagy szakmai és társadalmi érdeklődés övezi. Ez az a törvény ugyanis ami közvetlenül határozza meg mind a terheltek (gyanúsítottak, vádlottak és elítéltek) mind pedig a védők, a…

Tovább
bűnügy, ügyvéd

Bűnügyi nyilvántartás – meddig tartják nyilván az adatokat?

Gyakori kérdésként merül fel a büntetőjogi ügyvédi konzultáció során ügyfelek részéről, hogy korábban kiszabott büntetésüket, vagy a bíróság által kiszabott büntetőjogi intézkedést meddig tartja nyilván a bűnügyi nyilvántartó hatóság. Ez a kérdés azért is fontos, mind az ügyfél, mind pedig a védőügyvéd számára, mert ha későbbi ügyükben a büntetőbíróság ítéletet hoz, akkor természetesen az ítélethozatal előtt…

Tovább

Közúti baleset okozása büntetőjogi (ügyvédi) szemszögből

A közúti baleset okozása és a büntetőjog A fejlődő közlekedés, a forgalom sűrűségének növekedése folytán a közlekedés szabályainak megszegése számos emberi életet veszélybe sodorhat vagy ki is olthat. Ebből kifolyólag a jogalkotó szükségesnek tartott pönalizálni egyes magatartásokat, amelyek súlyos következményekhez vezethetnek – ezek közül napjaink egyik legnagyobb relevanciával bíró és leggyakrabban előforduló bűncselekménye a közúti…

Tovább

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

Az RTL Klub Fókusz műsorának munkatársai a 2017. szeptemberében történt körhinta – baleset kapcsán kerestek meg azzal a kérdéssel, hogy egy ilyen baleset ügyében hogyan indul meg, a büntetőeljárás. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés fogalma A témáról tudni kell, hogy a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés büntetőjogi tényállása szerint büntetendő az, aki foglalkozási szabály megszegésével más…

Tovább

A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló 2012/13/EU irányelv átültetése a magyar jogba

Az Európai Unió Tanácsa 2009. november 30-án állásfoglalást fogadott el a büntetőeljárásban a gyanúsítottak vagy a vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről. Az ütemtervnek megfelelően elfogadott első intézkedés a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010/64/EU irányelv volt, ezután pedig a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012/13/EU irányelv került…

Tovább

Az európai elfogatóparancs és a belföldi elfogatóparancs viszonya (EU Bíróság C-241/15. ítélete)

Az Európai Unió Bíróságának C-241/15. sz. ügyben hozott ítélete az európai elfogatóparancs érvényességi kellékeivel, a belföldi elfogatóparancs (vagy hagyományos elfogatóparancs) és a nemzetközi elfogatóparancs viszonyával kapcsolatban tartalmaz fontos, a magyar jogi szabályozást különösen érintő megállapításokat. Az ügy háttere A Bírósághoz a romániai Curtea de Apel Cluj nyújtott be előzetes döntéshozatali kérelmet az európai elfogatóparancsról és…

Tovább

Pre-trial detention of EU national in Hungary- constitutional limitations of Criminal Law

Recently F.’s case raised questions regarding the constitutional guarantees of a fair criminal procedure. F was national of another EU country and he was accused by Hungarian police of the misdemeanor of theft by way of pickpocketing. According to the indictment, F. Q. reached into the coat of a customer in a café to find…

Tovább

Előzetes letartóztatás megszüntetésével kapcsolatos siker

A büntetőeljárás garanciáival kapcsolatos alapvető alkotmányjogi kérdéseket vetett fel F. Q. csehországi lakos esete, akit egyrészt szabálysértési értékre, zsebtolvajlás útján elkövetett lopás vétségének kísérletével, másrészt kisebb értékre, zsebtolvajlás újtán elkövetett lopás bűntettével vádoltak. Q. a vád szerint egy budapesti kávézóban egy fogyasztó vendég székének háttámlájára akasztott kabátba belenyúlt, hogy értékek után kutasson, de mivel nem…

Tovább

A pénzmosás szándékos és gondatlan alakzatai

A pénzmosást bűnkapcsolati tényállásként szabályozza a Büntető Törvénykönyv. Járulékos jellegű – mindig megelőzi ugyanis egy előzetes bűncselekmény, amelyből megszerzett jövedelmet a pénzmosással legális vagyonként próbálnak feltüntetni. A Btk. 399. § alapján megkülönböztethetjük a bűncselekmény szándékos (dinamikus, statikus változatát és a saját pénz mosását), illetve a pénzmosás gondatlan alakzatát. Az (1) bekezdés szerinti tényállásban szabályozza a…

Tovább

Felmentő szabálysértési határozat prostitúcióval kapcsolatos ügyben

Büntetőjogi szempontból érdekes kérdéseket vetett fel egy indiai állampolgár ügye, akinek képviseletét szabálysértési eljárásban láttam el. Az ő felelősségét szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalmának megsértése miatt indult szabálysértési eljárásban állapították meg. Az ügy tényállása szerint egy járőrszolgálatot teljesítő rendőr egy ötödik kerületi épületben tartott ellenőrzést bejelentés alapján, ahova prostituáltak jártak a kuncsaftjaikkal. Odabent intézkedés alá…

Tovább

Büntetőeljárás átadása -átvétele Malina Hedvig ügyében

A szlovák közszolgálati rádió magyar nyelvű műsora keresett meg Malina Hedvig elleni büntetőeljárás Magyarországra történő átadása kapcsán. Az interjú itt hallható Hasonló bejegyzések: Büntetés végrehajtásának átvétele – a külföldi bíróság ítéletének összeegyeztetése a magyar büntetőjoggal Büntetőeljárás – a polgári jogi igény és a súlyosítási tilalom – egy védőügyvéd dilemmája Interjú a csepeli hajléktalan gyilkosság ügyében…

Tovább

Szakmai siker: harmadfokon is felmentéssel záruló büntetőügy

Közel nyolc évig tartott az a büntetőügy, amiben a II. rendű vádlott védelmét láttam el. Az ügy egy krimibe illő gyilkossági ügy volt, aminek a részleteit az ügyvédi titoktartási kötelezettségem miatt nem fedhetem fel. Az ügy azonban a Kúria előtt zárult le, és szakmai jelentőségénél fogva megjelent a fontosabb kúriai döntéseket leközlő lapban. (Régen “Bírósági…

Tovább

Telefonlehallgatás a büntetőeljárásban (és előtte…)

Miért érdekes ügyvédi téma a titkos adatgyűjtés (titkos információgyűjtés, titkos  adatszerzés) Régóta tervezem, hogy egy cikkben megosztom a telefon-lehallgatások és egyéb titkos nyomozati tevékenységekkel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket és ügyvédi tapasztalatokat. Ez ugyanis joggal foglalkoztatja az olvasók nagy részét, és a jogszabályok pontos ismeretén nagyon sok múlik egy büntetőügy tárgyalásán. Ha például a nyomozóhatóság megsértette a…

Tovább

Családegyesítés külföldi házastárssal

Családegyesítésnek nevezi az idegenrendészeti (migrációs) jog azt, ha magyar állampolgár külföldön köt házasságot, és ennek alapján kérelmezik a harmadik országbeli házastárs magyarországi tartózkodási kártyájának kiadását. Mivel ennek intézése sem tartozik a legegyszerűbb idegenrendészeti eljárások közé, így gyakran előfordul, hogy a felek ügyvédi képviselettel járnak el. Házasság hazai anyakönyvezése Az eljárás során elsősorban a házasság hazai…

Tovább

A reintegrációs őrizet

Mit jelent a reintegrációs őrizet? Mi a különbsége a reintegrációs őrizet és a házi őrizet között? A reintegrációs őrizet egy új, 2015-ben bevezetetett fokozat a szabadságvesztés-büntetés és a feltételes szabadságra bocsátás között. Lényege, hogy a büntetés-végrehajtási bíró kijelöl egy lakást, vagy kertes házat, amit az elítélt a feltételes szabadságra bocsátásáig csak munkavégzési vagy gyógykezelési célból…

Tovább

EU bíróság szabadságvesztést és pénzbüntetést kiszabó ítélete

Külföldi (EU-s) bíróság szabadságvesztést és pénzbüntetést kiszabó ítéletének Magyarországi elismerése A Debreceni Ítélőtábla egy 2015-ben hozott elvi jelentőséggel bíró határozata szerint, ha Magyarországon olyan külföldi ítélet elismerése iránt folyik eljárás, amelyben a külföldi bíróság szabadságvesztés mellett pénzbüntetést is kiszabott, akkor a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel bír az eljárás lefolytatására alapján. Ez a szabály az Európai…

Tovább

Designer drugs, research chemicals in Extradition Law (Hungary)

Designer drugs and legislation in Hungary and Europe In the past decades both legislation, law enforcement and also the press witnessed the phenomenon of the emerging of a grey market of designer drugs, or research chemicals. These chemicals are functional or structural analogues of controlled and illegal substances usually designed or prepared in clandestine laboratories.…

Tovább

Tartózkodási engedély meghívólevél alapján

A meghívólevél a bevándorlási (migrációs) jogban olyan okiratot jelent, ami alapján a külföldi (harmadik országbeli állampolgár látogatás céljából Magyarországon tartózkodási engedélyt kap legfeljebb 365 napra. A meghívólevél lényege a hatósági hozzájárulás, így tulajdonképpen nevével ellentétben nem egy egyszerű meghívásról van szó, sokkal inkább egy hatósági engedélyről, aminek az alapját képezi csak a meghívás. Ezt nevezik…

Tovább

Az európai elfogatóparancs visszavonása

Az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának oka megszűnt. Sajnos jó pár éve a törvény úgy rendelkezik, hogy folyamatban lévő büntetőeljárás esetén az európai elfogatóparancs nem vonható vissza, csak akkor ha a terhelt Magyarországon elfogásra került, vagy elhunyt. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy olyan körülmény, mint például a keresett személy lakcímének…

Tovább

Why is it impossible in Hungary to apply light forms of coercive measures in extraditions?

Present regulation of arrest for extradition One may be surprised that current Hungarian laws arrest for extradition is the only possibility for a person sought by extradition. It means that there are no alternatives of being arrested in prison while awaiting judgment in his extradition case. Nevertheless, Hungary applies a wide range of so called ‘alternative coercive measures’ such as house arrest, home curfew and…

Tovább

Migrációs jogi és idegenrendészeti ügyvéd Magyarországon

A bevándorlási és idegenrendészeti jog egy összetett jogterület, mivel maga a migráció is egy komplex jelenség. A bevándorlási jog személyi hatálya lefedi a befektetőket, a a családegyesítőket, az idénymunkásokat, a multinacionális cégek munkavállalóit, a menekülteket és az illegális migránsokat is. A migrációs jog szabályozza azt a hosszú eljárást ami a vízumkérelemtől a tartózkodási engedélyen és…

Tovább

Immigration lawyer in Hungary

Immigration is complex territory of Hungarian law as immigratin itself is also a multi-faceted phenomenon. The personal scope of immigration covers investors, family unificators, temporal workers, employees of global firms and also refugees. Immigration law regulates the long process from visas to naturalasitation through residence permits and settlement permits. Immigration law is expressing the strategy…

Tovább

Az emberölés és a halát okozó testi sértés elhatárolása

A különbség: a szándék Az emberölés (vagy ennek kísérlete) és a halált (vagy életveszélyt) okozó testi sértés megállapítása között a büntetőjogi ítélkezési gyakorlatban régóta kialakult szempontrendszer segíti a jogalkalmazót. A laikusok számára azonban nehezen átlátható, hogy mi alapján minősül egy személy elleni támadás végül emberölés kísérletének (aminek a büntetési tétele a befejezett emberöléshez hasonlóan alapesetben…

Tovább

Kábítószerrel kapcsolatos büntetőjogi változások – ügyvédi szemmel

Az új Btk. (hatálybalépés 2013. július 1.) jelentősen szigorította a kábítószerrel kapcsolatos büntetőjogot, és szűkebbre vonta a védekezési lehetőségeket. Az új Btk. már nem kezeli privilegizált esetként a kábítószer-függő személy által elkövetett bűncselekményeket, és ezzel összefüggésben természetesen nem kezeli minősített körülményként a kábítószer-függő személy felhasználását a kábítószer-kereskedelem során. Ezzel, csak úgy mint a kábítószerrel kapcsolatos…

Tovább

Próbaidő alatt elkövetett bűncselekményért felfüggesztett szabadságvesztés?

A 2014-ben hatályba lépett “új” Btk. változást hozott a fenti kérdésben. Korábban egyértelmű volt a szabály, hogy próbaidő alatt elkövetett bűncselekményért kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának felfüggesztése kizárt. Azaz “felfüggesztett” szabadságvesztést kiszabni nem lehet, az jogszabálysértő, az esetleges szabadságvesztés-büntetés mindképp letöltendő. Azonban az új Btk. már úgy rendelkezik, hogy ha a bűnügyi nyilvántartásból már törlésre került a felfüggesztett…

Tovább

Lawyers in Hungary

Regulation on Attorneys at Law In Hungary lawyers providing legal representation for their clients are called attorneys. The basic legal source about the activity of attorneys and the attorney-client relationships is the Act XI of 1998 on Attorneys at Law. Activities of Attorneys at Law in Hungary There are some services which may be provided…

Tovább

Elévülés a büntetőjogban I.- a büntethetőség elévülése

Az elévülés intézményének indoka egyrészt az, hogy idővel a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok  elenyésznek, másrészt az, hogy az időmúlás kedvezőtlenül befolyásolja büntetés célját, időszerűségét. Az elévülés a büntetőjogban a bűncselekmény súlyának megfelelően kerül differenciálásra. Főszabály szerint az elévülési idő a büntetési tétel felső határához igazodik, de legalább öt év. (A régi Btk. szerint ez három év…

Tovább

Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása elleni ügyészi fellebbezés

Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában a vádirat benyújtásáig a nyomozási bíró dönt. A meghosszabbítás nyomozási bíró akkor tart ülést, ha az előzetes letartóztatási iránti indítványban az ügyész új körülményre hivatkozik, egyébként pedig ha előzetes letartóztatás elrendelésétől számított hat hónapot meghaladó meghosszabbítás kérdésében kell dönteni. Ha a nyomozási bíró az előzetes letartóztatás meghosszabbítását nem rendeli el,…

Tovább

A büntetés végrehajthatóságának elévülése

Megszakítja –e az elévülési időt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése? Egy 2006-os Legfelsőbb Bírósági jogegységi határozat arra a kérdésre ad választ, hogy amennyiben az elítéltet felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, és utóbb a próbaidő alatt elkövetett újabb bűncselekmény miatt ismét szabadságvesztésre ítélik , valamint elrendelik a korábban felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, ez a második (adott esetben még nem jogerős)…

Tovább

Büntetőjog: társadalomra veszélyességben való tévedés – elektromos cigaretta

Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy a társadalomra nem veszélyes és erre a feltevésre alapos oka van. Így rendelkezik a Btk. 20 § (2) bekezdése.  Ezt a büntethetőséget kizáró körülményt társadalomra veszélyességben való tévedésnek hívja a büntetőjogi dogmatika. A társadalomra való veszélyességben való tévedés kapcsán ki kell emelni, hogy…

Tovább

Házi őrizet: a nyomkövető karperec

Nyomkövető karperec Magyarországon 2013 májusában került bevezetésre a nyomkövető karperec az előzetes letartóztatás kiváltására szolgáló enyhébb kényszerintézkedés, a házi őrizet végrehajtásának ellenőrzésére. A hírekben az olvasható, hogy jelenleg (2013 októberében) 42 ilyen karperec van használatban. A jelenlegi szabályok szerint a nyomkövető karperec feltételéhez a terhelt hozzájárulása szükséges. Nyilván egyébként érdemes megadni az erre vonatkozó hozzájárulást,…

Tovább

Európai elfogatóparancs – megtagadható -e a végrehajtás?

Az ATV Híradója kérdezett meg a MOL ügy kapcsán az európai elfogatóparancs végrehajthatóságáról. Az európai elfogatóparancs végrehajthatása is megtagadható, csak sokkal szűkebb körben mint egy kiadatási kérelem. A kiadatási kérelem esetén ráadásul az igazságügy- miniszter kezében van a végső döntés, míg az európai elfogatóparancsról a bíróság dönt, és a döntésbe nincs beleszólása a miniszternek. Hasonló…

Tovább

Közlekedési büntetőjog: lehet-e a KRESZ általános veszélyeztetési tilalmára büntetőjogi felelősséget alapozni?

A KRESZ 3 § (1) bek. c.) pontja szerint mindenki köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. Ez a KRESZ bevezető rendelkezései között található szabály különös jelentőséggel bírt és bír a közlekedési büntetőjogi ítélkezésben. Ez ugyanis egy általánosan megfogalmazott szabály, szemben a KRESZ szabályok többségét…

Tovább

Büntetőeljárás – a polgári jogi igény és a súlyosítási tilalom – egy védőügyvéd dilemmája

Egy konkrét ügyem kapcsán szembesültem egy büntető eljárásjogi dilemmával: vajon a súlyosítási tilalomba ütközik-e ha az elsőfokú büntetőbíróság a polgári jogi igényt nem ítéli meg (akár azért mert elutasítja, más törvényes útra tereli, vagy be nem nyújottnak tekinti) az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul veszi, csak a vádlott és védőügyvédje fellebbez, és a másodfokú bíróság…

Tovább

Legal possibilities to fight against the execution of European Arrest Warrants in Hungary

This article is to provide basic information about the execution of European Arrest Warrants (EAW) in Hungary . For the sake of easy understanding the legal provisions are a slightly  simplified so it must be stressed that in order to get  adequate and precise advise you should consult a counsel or the original text of the relevant act. It is a…

Tovább

Az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása

Ismeretes, hogy az európai elfogatóparancs a hagyományos kiadatáshoz képest szűkebb védekezési lehetőségeket enged meg. Az európai elfogatóparancs végrehajtását a magyar hatóság állampolgársági vagy politikai alapon nem tagadhatja meg. Azonban meg kell tagadnia a magyar bíróságnak az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha – a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető, – az elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény nem…

Tovább

Határidők az európai elfogatóparanccsal kapcsolatban

Azzal akivel szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, és Magyarországon őrizetbe veszik 72 órán belül a Fővárosi Törvényszék elé kell állítani. Ha a kiadni kért személy tárgaláson beleegyezik az egyszerűsített átadásba, úgy a beleegyezés kinyilvánítását követő tíz napon belül jogerős határozatot kell hozni az átadásról. Amennyiben az egyszerűsített eljárásba a keresett személy nem egyezik bele, úgy a…

Tovább

Ahol az új büntető törvénykönyv enyhítést hoz: a feles kedvezmény

A feles kedvezmény „Feles kedvezménynek” nevezte el köznyelv a Btk. pár éve hatályba lépett új intézményét, ami szerint különös méltánylást érdemlő esetben az elítélt a szabadságvesztés-büntetés fele részérének kitöltése után feltételesen szabadlábra helyezhető volt. A feltételes szabadlábra helyezés feltétele természetesen a „jó magaviselet”, amit szabatosan megfogalmazva az elítéltnek a büntetés-végrehajtás alatti kifogástalan magatartását, és a…

Tovább

Elzárás a büntetőjogban. Jó vagy rossz?

A 2013. július 1-én hatályba lépő új Btk. egy új büntetési nemet hozott be a büntetőjogba, az elzárást. Ez a büntetés nem teljesen új, mivel az ehhez hasonló szankció a szabálysértési jogban már létezett. Az elzárással kapcsolatban megoszlik a büntetőjogászok álláspontja, van aki a bíró büntetéskiszabási, cselekvési lehetőségének üdvözlendő kiszélesedését, és vannak akik felesleges szigorítást…

Tovább

Büntetőjog – mi a különbség a büntetés és az intézkedés között?

Hagyományosan a büntetőjogi szankciókat két csoportba sorolhatjuk: vannak büntetések és intézkedések. Mivel mindkettő szankció, értelemszerűen közös bennük, hogy joghátrányt foglalnak magukban. A jelenleg hatályos Btk. szerint fő büntetések: a) a szabadságvesztés, b) az elzárás, c) a közérdekű munka, d) a pénzbüntetés, e) a foglalkozástól eltiltás, f) a járművezetéstől eltiltás, g) a kitiltás, h) a sportrendezvények…

Tovább

Az új Btk. által hozott változások: a büntető törvény hatálya

A büntetőjoggal kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen körülmények és ki által elkövetett cselekmény tartozik a Büntető Törvénykönyv hatálya alá. Ezt a kérdést szakkifejezéssel a büntető törvény hatályának hívjuk. Ebben a kérdésben változást hoz a 2013. júliusában hatályba lépett új Btk. (Büntető Törvénykönyv). Eddig ugyanis a Btk. hatálya csak a belföldön bárki (magyar…

Tovább

Új Btk. – bűncselekményi értékhatár változások

Az új Büntető Törvénykönyv (Btk.,2012. évi C. törvény) 2013. július 1-én lépett hatályba. Azonban a törvény alkalmazására sok esetben csak később fog sor kerülni, mivel fő szabályként a cselekmény elkövetésekor hatályos szabályok alapján kell elbírálni. Ez alól a szabály alól kivétel, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem…

Tovább

Alkotmányjogi panasz – kötelező ügyvédi képviselet

Alkotmányjogi panasz benyújtására elsősorban akkor van lehetőség, ha az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított jogát a bírósági döntéshozatal során sértették meg. Azonban az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt csak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdés felmerülte esetén fogadja be és bírálja el. A fenti szabályok az ún. “valódi alkotmányjogi panaszra” igazak, amit…

Tovább

Készpénzre vonatkozó szabályok az EU-ban, határátlépés esetén

Gyakran merül fel ügyfeleim részéről a kérdés, hogy a hatályos jogszabályok szerint mennyi készpénzzel lehet utazni, illetve átlépni országhatárokat. Ez egy olyan téma ami Schengeni határok megnyitása után egyre több embert érint, és a vonatkozó szabályok megszegésének magas a kockázata. Érdemes tehát tisztában lenni az alapvető szabályokkal. EU határain belül Az EU-n belüli mozgásra vonatkozóan…

Tovább

Eljárás a vádlott távollétében – a Kúria jogegységi határozatban foglalkozott a kérdéssel

Ha a vádlott tartózkodási helye a vádemelést követően ismeretlenné válik, és a elfogatóparancs nem vezetett eredményre, akkor az eljárás a távollétében akkor folytatható, ha erre az ügyész indítványt tesz. Ha az ügyész ezt nem indítványozza, vagy nem nyilatkozik, a bíróság köteles az eljárást felfüggesztetni. A jogegységi határozat lényege azonban az hogy ha az ügyész nem…

Tovább

Gazdasági társaságok kötelező társasági szerződés módosítása 2013. február 1-ig

A 2012 március 1-i, gazdasági társaságokra vonatkozó törvénymódosítás előírta, hogy a soron következő társasági szerződés módosítás során – igazolni kell teljes bizonyító erejű magánokiratban a székhely, telephely, fióktelep használat jogcímét – a társasági szerződésben és a cégjegyzékben is fel kell tüntetni a cég telephelyeit és fióktelepeit, akkor ha azok eddig csak adóhatóságnál voltak bejelentve, –…

Tovább

Hol kell letölteni a külföldi állampolgárra Magyarországon kiszabott büntetést?

A Híradó Eva Rezesova által több ember halálát okozó közúti baleset kapcsán arról kérdezett, hogy egy esetleges börtönbüntetést hol kell letölteni. A kérdést az Európa Tanács keretében megkötött többoldalú nemzetközi egyezmény, az elítéltek átszállításáról szóló Strasbourg-i egyezmény szabályozza.   Hasonló bejegyzések: Nemzetközi jog Büntetés végrehajtásának átvétele – a külföldi bíróság ítéletének összeegyeztetése a magyar büntetőjoggal

Tovább

Büntetés végrehajtásának átvétele – a külföldi bíróság ítéletének összeegyeztetése a magyar büntetőjoggal

A nemzetközi büntetőjog egyik leggyakoribb eljárása – a kiadatás mellett – a büntetés végrehajtásának átadása- átvétele. Itt arról van szó, hogy egy külföldön elítélt személyt az ítélkező állam végrehajtásra visszaad annak az országnak, ahol az az illető honos. Például egy Ausztriában elítélt magyar állampolgárt a jogerős elítélést követően Ausztria átad Magyarországnak, annak érdekében, hogy az…

Tovább

Hungarian Criminal Law and Criminal Procedure

General information Hungary’s legal system has been heavily influenced by Romano-Germanic law (continental law) therefore an important characteristic of criminal law is the comprehensive codification and the dominance of statutes as the sources of law. It can be distinguished from common law systems’ judge-made decisional law that gives primacy to prior court decisions: a previous…

Tovább

A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze II.

A tényálláshoz kötöttség Alapvetően az elsőfokú büntetőbíróság feladata a bizonyítási eljárás lefolytatása (tanúk kihallgatása, helyszíni szemle lefolytatása, okiratok értékelése, igazságügyi szakértők meghallgatása stb.), és fő szabály szerint a másodfokú büntetőbíróságot az első fok által megállapított tényállás köti, azaz alapján bírálja el a fellebbezést. E miatt a szabály miatt kulcsfontosságú annak ismerete, hogy mi minősül ténykérdésnek…

Tovább

A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze

A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze A fellebbviteli eljárás szabályaival minden büntetős ügyvédnek készségszinten kell bánnia, ugyanis a büntetőügyek nagy része másodfokon dől el. Ezen kívül – az ügyvédi etikából fakadóan is – a védőügyvédnek minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia ügyfele érdekeinek, helyzetének előmozdítására. Az ügyvéd és ügyfele számára tehát a fellebbezés lehetősége…

Tovább

A fellebbezés kockázata büntetőügyekben – vagyonelkobzás és társai

A súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban azt jelenti, hogy azt jelenti, az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére az ügyész fellebbezést jelentett be. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a másodfokú bíróság a  bizonyítást vesz fel, és annak…

Tovább

Európai elfogatóparancs – a kiadatás és jogsegély új formája

Európai elfogatóparancs és védőügyvédi munka Mivel ügyvédi munkámat megelőzően az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban európai többek közt elfogatóparancsok intézésével foglalkoztam, fontosnak tartom, hogy egy pár mondattal érintsem ezt a területet, amely gyakran még a büntetőjoggal egyébként aktívan foglalkozó ügyvédek számára sem ismert a részletekben. Európai elfogatóparancs és kiadatás Az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos legfontosabb tudnivaló hogy…

Tovább

Szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztása – ügyvéd válaszol

A TV2 Damu Roland ítélethozatalát követő rosszullétét követően keresett meg azzal a kérdéssel, hogy milyen esetekben lehet a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztását kérni jogerős büntetés esetén. A témáról korábban már részletesen írtam itt, ezért ebben a cikkben csak azt emelem ki ismét, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztásánál a bíróság mérlegeli hogy két évnél hosszabb vagy…

Tovább

Gazdasági büntetőjog – gazdasági bűncselekmények

Magyarországon a gazdasági bűncselekmények a rendszerváltást követően – a gazdasági élet átszerveződése miatt – egyre gyakoribbá váltak. A mindennapi életben az emberek a gazdasági bűnözést a gazdasági élet szereplőinek olyan jogellenes vagy erkölcstelen magatartásával azonosítják, amelynek következtében azok anyagi előnyre tehetnek szert. A gazdasági bűnözés kriminológiai fogalma Kriminológiai értelemben gazdasági bűnözésnek azt a gazdálkodás menetében…

Tovább

Csődbűncselekmény

A csődbűncselekmény tényállása a gazdasági büntetőjog, gazdasági bűncselekmények körébe tartozik. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1979. évi IV. törvény (Btk.) 290.§-ban foglalt csődbűncselekmény törvényi tényállását az követi el, aki a csődeljárás vagy felszámolási eljárás során, a tartozása fedezetéül szolgáló vagyonát kimenti a hitelezői igények érvényesítése alól. A csődbűncselekmény elnevezése a korábbi szabályozásban csődbűntett volt. A csődbűncselekmény…

Tovább

Ingatlan adásvételi szerződések követelményei – ügyvédi ellenjegyzés

Az ingatlan-nyilvántartás egyik jelentős elve az okirati elv. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartásba csak a törvényben meghatározott okiratok vagy jogerős hatósági, bírósági határozat alapján van helye a bejegyzésnek. Okiratok Az ingatlan-nyilvántartásba csak olyan okirat alapján jegyezhető be a tulajdonjog, amely közokirat (amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság megszabott formában állított ki) vagy olyan magánokirat,…

Tovább

A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése

A magyar büntetés kiszabási gyakorlatban alkalmazott legsúlyosabb büntetés a szabadság elvonása. Nem minden esetben kell viszont valamely büntetés-végrehajtási intézetben letölteni a kiszabott időt, mert a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) lehetőséget ad a szabadságvesztés részbeni vagy teljes felfüggesztésére is. Általános szabályok Ha a kiszabott szabadságmegvonás a 2 évet nem haladja meg és…

Tovább

Informális vádalku? Vádalku és európai elfogatóparancs?

Az Index.hu keresett meg, hogy mondjam el a véleményemet arról az ügyről, amiről a Blikk mint minden idők legnagyobb magyarországi áfacsalásaként tudósított. Az Index.hu cikkét itt olvashatja: http://index.hu/belfold/2012/03/07/becsapta_a_gyanusitottat_az_ugyeszseg/ A sajtóban megjelent történetről kevés hiteles információ volt, annyit lehetett tudni, hogy egy áfacsalással gyanúsított férfi előzetes letartóztatását az ügyészség megszüntette, azonban szabadulása után három perccel kommandósok őrizetbe…

Tovább

Kiemelt jelentőségű ügyek – új kategória a büntetőeljárásban

Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 2011. július 13-tól jelentős újításokat vezetett be a büntetőeljárásról szóló törvénybe (Be.). A változtatások illeszkednek ahhoz a tendenciához, amely a 2011. márciusi „büntetőeljárási gyorsítócsomaggal” kezdődött és, amely a garanciális rendelkezéseket több esetben feláldozza a büntetőeljárás hatékonyságának és gyorsaságnak oltárán. A…

Tovább

Ismét módosultak a sajtó-helyreigazítás szabályai

Visszatérés a korábbi szabályozás felé 2011. augusztus 3-tól újabb változás történt a sajtó-helyreigazítási per Polgári Perrendtartásban (Pp.) lefektetett szabályaiban. A módosulás eredményeként a lehetséges alperesek köre – a 2011. előtti szabályozáshoz visszatérve – kiegészült a sajtótermék szerkesztőségével, a korábbi „médiatartalom-szolgáltató” pedig „médiaszolgáltatóra” változott. Továbbra is önállóan perbe vonható kategóriát képez a hírügynökség. A módosításra vélhetően…

Tovább

Elfogatóparancs és körözés

Az ügyvédi munka során gyakran tapasztalom, hogy két fontos büntetőjogi fogalom, az elfogatóparancs és a személykörözés fogalmai keverednek egymással. A két jogintézményben hasonlatos az, hogy az érintett személy mindkettő alapján bekerülhet a körözési rendszerbe. A körözés önmagában ugyanakkor csak arra irányul, hogy a keresett személyt a hatóság azonosítsa és tartózkodási helyét felkutassa. Az elfogatóparancs ezzel…

Tovább

A fiatalkorúak mentesülése a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól

A fiatalkorúak mentesülése a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól A hatályos büntetőjogi szabályozás szerint nincs külön, a fiatalkorúakra vonatkozó törvényünk. A  rájuk vonatkozó speciális szabályokat a Btk. 107-121. §-ai foglalják össze. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól több módon is lehet mentesülni. A Btk. 121. §-a a törvény általi mentesülést, illetve a bírósághoz benyújtott kérelem…

Tovább

Interjú a csepeli hajléktalan gyilkosság ügyében az ATV Startban

Meghívást kaptam az ATV reggeli műsorába, ahol Farkasházy Réka műsorvezető a csepeli hajléktalangyilkosság büntetőjogi vonatkozásairól kérdezett. Arról, hogy lehetséges-e egy ilyen ügyben vádalkut kötni, illetve tehetnek -e valamit a hatóságok az uzsora-bűncselekmények ellen. Az üggyel kapcsolatban elmondtam, hogy a törvény kizárja, hogy a hatóság vádalkut, helyesebben nyomozati alkut kössön olyan gyanúsítottal, akinek a terhére emberélet…

Tovább

Adócsalás büntetőjogi megítélése és önellenőrzés

A jelenleg (2011-ben) hatályos Btk. szerint az adócsalás, illetve a munkáltatással összefüggő adócsalás kapcsán bizonyos esetekben büntethetőséget megszüntető, tehát a büntetőjogi felelősség alól mentesítő ok az, ha az adótartozás a vádirat benyújtásáig befizetésre kerül. A Btk. 310. § és 310/A. §-ai szerint az adótartozás befizetése a kisebb értékre elkövetett adócsalás esetén jelenthet büntetőjogi mentesülést. Ezzel…

Tovább

Tárgyalás mellőzésével hozott határozat a büntetőjogban

A büntetőjogban, büntetőügyekben egyre erősebb követelmény, hogy az ügydöntő határozatok minél gyorsabban megszülessenek, és jogerőre emelkedjenek. A büntetőjog dogmatikájában ezt a büntetés “időszerőségének” nevezik. Természetesen ha valakit  felmentenek, akkor is fontos, hogy erre minél hamarabb kerüljön sor. A büntető-eljárásjogban a tárgyalás mellőzése egy olyan intézmény, amellyel bizonyos ügyeket gyorsan le lehet zárni, és nem kell…

Tovább

A vesztegetés büntetőjogi megítélése

A vesztegetés a közélet tisztasága elleni bűncselekmények közé tartozik. Mivel olyan cselekményről van szó, ahol a résztvevők között teljes egyetértés és érdekegység van, így a vesztegetés hagyományosan nehezen felderíthető, magas látenciájú bűncselekmény. A vesztegetések felderítését ugyanakkor segíti, hogy büntetlenséget kap az a fél aki a vesztegetést feltárja, azelőtt, hogy az a hatóság tudomására jutna. (Ezt…

Tovább

Jogsegély és kiadatás büntetőügyekben

Bűnügyi jogsegély A Hír Tv Híradójának megkeresésére tájékoztatást adtam bűnügyi jogsegélyek jogi hátteréről és gyakorlatáról. A kérdések a bűnügyi jogsegélyek fajtáira és azok lefolytatásaira irányultak, és a téma aktualitását a MOL Zrt.-vel kapcsolatos horvát büntetőeljárás adta, illetve az a hír ami szerint a horvát ügyészség jogsegélykérelmet terjesztett elő a magyar Legfőbb Ügyész felé. Válaszomban kitértem…

Tovább

Védőügyvéd és helyettes védő – büntetőjogi szabályok változása 3.

A 2011. március 1-vel hatályba lépő büntetőeljárási gyorsítócsomag legvitatottabb új rendelkezése a védőügyvéd helyettesítésére, helyettes védőre vonatkozó rendelkezései. A törvény-módosítás nem titkolja, hogy egyes ügyvédek rosszhiszemű, eljárást elhúzására irányuló pervitelét kívánja szankcionálni. Az ügyvédi kamara számtalan helyen, okosan és de sajnos végül csak kis részben eredményesen tudta felhívni a figyelmet arra, hogy nem támasztható alá…

Tovább

Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése – költségkedvezmények

A bűncselekmények áldozatai, sértettjei kártérítést követelhetnek az elkövetőtől. Ehhez a kártérítési igényükhöz, a perlés költségeihez a jogalkotó költségkedvezményeket biztosít. A kedvezmény mértéke, köre attól függ, hogy olyan bűncselekményről van-e szó, amellyel az elkövető a sértett  személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt, vagy egyéb bűncselekményről (esetleg szabálysértésről) A személy életében, testi épségében vagy egészségében…

Tovább

A tanú nyomozati vallomásának felolvasása – büntetőjogi szabályok változása 2.

Ebben a cikkben a büntetőeljárási törvény 2011. március 1-én hatályba lépő – a büntető tárgyalások gyorsítását célzó – változásaival foglalkozom tovább. A törvény módosítása lehetőséget teremt arra, hogy az ügyész már a vádiratban jelezze, mely tanúk azok akiknek a személyes megjelenése nem indokolt a tárgyaláson. A módosítás nem forradalmi, eddig lehetőség volt rá, kivételes esetben,…

Tovább

Bírósági tárgyalás vádlott nélkül – új szabályok a büntetőjogban 1.

A büntetőeljárási “gyorsítócsomag” 2011. március 1-vel vel sok fontos változás lépett hatályba a büntetőeljárási törvényben. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezek kedvezőek lennének a jogállamiságra nézve, azt viszont le lehet szögezni, hogy a változások mind a terheltek, mind védőügyvédjeik jogait és védekezési lehetőségeit korlátozzák. A változások jogalkotói indoka az eljárás gyorsítása volt. Számtalan megalapozott kritika fogalmazódott…

Tovább

Sajtó-helyreigazítás

Alapvető szabályok 2011. január 1-től módosultak a sajtó-helyreigazítás szabályai: korábban a Ptk. rendelkezett a kérdésről, azonban szabályozása – némi változtatással – átkerült a „Médiaalkotmánynak” becézett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvénybe. Az új törvény legfontosabb újítása az, hogy kiterjeszti a helyreigazítás alkalmazási körét az internetes médiatartalmakra is. Ha valakiről…

Tovább

“Lopják a weblapomat!”Miben segíthet az ügyvéd?

Internetes jogsértések Már-már közhellyé vált az a megállapítás, hogy az internetben rejlő technikai lehetőségek nem csak az életmódot és a gazdaságot formálják át gyökerestül, de a új formákat hoznak a jogsértések, sőt a bűnözés területén is. Egy-egy példát említve: teljesen új formában és hatalmas mérteket öltve jelenik meg a gyermek-pornográfia, az internetes csalások (a ‘cyber-crime’),…

Tovább

Inheritance Law and legacies in Hungary – representation by Hungarian lawyer

We often represent heirs from all around the world who have inherited real estate or bank accounts left behind by a testator of Hungarian nationality.The legal representation usually consists of simply making the declarations necessary in the succession procedure. According to Hungarian Inheritance Law succession procedure is conducted by the competent  civil law notary. Notaries act on behalf the Court of First…

Tovább

A rágalmazás és a becsületsértés

Rágalmazás A rágalmazás tényállása az ember jóhírnevének, társadalmi megbecsülésének büntetőjogi védelmét teremti meg. A rágalmazás vétségét az követi el, aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Minősítő körülmény, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság…

Tovább

A pénzbüntetés a büntetőjogban

A pénzbüntetés, mint a legenyhébb büntetési nem, kiszabása napjainkban egyre gyakoribb, mivel egyénre szabottan, jövedelmi-vagyoni viszonyokra tekintettel relatíve igazságosan, börtönártalmaktól mentesen alkalmazható. A pénzbüntetésnek egyik hátránya ugyanakkor, hogy amennyiben az elítélt nem rendelkezik megfelelő vagyonnal vagy jövedelemmel, úgy a büntetés a család,  közeli hozzátartozók a szankció a család többi tagjára is kihatással lehet. A napi…

Tovább

Kegyelem a büntetőjogban

A kegyelem a büntetőjogban a méltányosság megnyilvánulása, és büntethetőséget megszüntető okként, a büntetés végrehajtását kizáró okként, illetve a büntetett előéletből fakadó hátrányok alóli mentesítés kapcsán jelenik meg. A büntetőeljárás szakaszait tekintve tehát a kegyelemnek három típusa van: az eljárási, a végrehajtási és a mentesítési kegyelem. Az érintettek körét illetően az Alkotmány az Országgyűlés által gyakorolható…

Tovább

A kóros elmeállapot, mint büntethetőséget kizáró körülmény

A Btk. rendszerében a kóros elmeállapot egyrészt a büntethetőséget kizáró okok egyike, másrészt a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét teremti meg. A bűncselekmény megvalósulásának egyik feltétele a bűnösség, amelyhez szükséges az elkövető beszámítási képessége is. A beszámítási képességnek két eleme van: a felismerési képesség a magatartás lehetséges következményeinek előrelátását jelenti, míg az akarati képesség az akarat…

Tovább

Szabadságvesztés büntetések összbüntetésbe foglalása

Az összbüntetésbe foglalás célja az, hogy az elkövetőnek kedvezményt biztosítson arra az esetre, ha több különböző eljárásban szabadságvesztés büntetésre ítélik. Az összbüntetésre foglalásra akkor van lehetőség, ha a bűncselekmények elkövetése az első (legkorábban meghozott) ítélet jogerőre emelkedése történt. A Btk. olyan szabadságvesztés büntetések összbüntetésre foglalására ad lehetőséget, amelyeket az elítélt még nem töltött ki. A…

Tovább

Foglaló vagy előleg – mi a különbség?

Foglaló A foglaló a Ptk. rendszerében szerződést biztosító mellékkötelezettségként jelenik meg: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül lehet adni. Noha a gyakorlatban elsősorban az adásvételi – főleg ingatlan adásvételi – szerződésekben jelenik meg, egyéb szerződésekben is kiköthető. A fentiekből következik, hogy foglaló kizárólag a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg vagy más dolog lehet. Egyrészt, ha az…

Tovább

A kábítószerrel való visszaélés, különös tekintettel a fiatalkorúakra

A kábítószer: olyan tudatmódosító szer, amelynek a központi idegrendszerre gyakorolt hatása átmeneti vagy tartós élettani, viselkedésbeli elváltozást eredményez, valamint melynek tartását, előállítását, forgalmazását, fogyasztását a törvény büntetni rendeli. Általánosságban: A kábítószerrel való visszaélés kétféle elkövetői magatartással valósulhat meg: fogyasztó és/vagy terjesztő. A fogyasztói típusú magatartások csoportjába a megszerez, tart, előállít fogalmakat  sorolja a Btk., míg…

Tovább

A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása

A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) bizonyos esetekben lehetőséget ad a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására. A büntetés végrehajtásának (megkezdésének) elhalasztását mind a vádlott, mind az ügyvédje (védője) kérvényezheti. A bíróság a két évnél nem súlyosabb szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire…

Tovább

A távoltartás

A távoltartást a jogalkotó 2006-ban iktatta be a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendszerébe, majd a hatékonyabb fellépés érdekében a 2009. évi LXII. törvénnyel megteremtette a távoltartás büntetőeljáráson kívüli, ekként bírói döntés nélküli elrendelésének lehetőségét is. A korábbi magyar jogban ezen jogintézménynek nincs előzménye, az Egyesült Államokból és Nyugat-Európából „importáltuk”, ahol évtizedek óta…

Tovább

Csődeljárás

Napjaink felgyorsult gazdasági változásai hatására gyakran előfordul, hogy egy gazdasági társaság valamilyen jogviszonyból eredő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget esedékességkor. Az ilyen fizetésképtelenség orvoslására áll az adósok rendelkezésére a csődeljárás lehetősége. Ez az eljárás indulhat az adós kérelmére is, ilyenkor tehát öncsődről beszélünk. Az eljárások többsége öncsőd miatt indul. A csődeljárás lényege, hogy az adós…

Tovább

Nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye büntethető-e a magyar büntetőjog szerint?

A Fókusz 2011. februárjában a Tóásó ügyben keresett meg azzal a kérdéssel, hogy a magyar büntetőjog szerint felelősségre vonható-e nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye miatt. Az kérdés apropója az volt, hogy a Tóásó ügyben olyan bizonyíték került elő, mely szerint egy bolív kormány ügynök pénzt adott egy tanúnak cserébe terhelő vallomásáért. Tóásó bolív ügyvédje…

Tovább

A védőügyvéd és a jogi képviselő

Védőügyvédnek hívjuk a büntetőügyekben eljáró ügyvédeket. Ez a szóhasználat a büntetőeljárási törvényből következik, ez a törvény használja a „védő” kifejezést. Ez a szóhasználat nem véletlen, az ügyvéd ugyanis a büntetőeljárásban egészen másfajta tevékenységet lát el, mint egy polgári perben, vagy egy közigazgatási eljárásban, ahol az ügyvéd a fél „jogi képviselője” A „jogi képviselő” ugyanis lényegében…

Tovább

A társasházi törvény változásai – jelzálog bejegyzés

A társasházak anyagi működését gyakran lehetetleníti el nemfizető tulajdonostársak közös költség hátraléka. A közös képviselők kötelessége, hogy a hátralékos tulajdonostársaktól hátralékukat behajtsa, illetve hogy biztosítsa ennek későbbi behajthatóságát. A közös költség biztosításának fontos jogintézménye a társasházak javára bejegyezhető jelzálog, amelynek alkalmazhatósága az ügyvédi gyakorlatban sokszor megoldhatatlan volt. Az ingatlan-nyilvántartási törvény ugyanis előírta, hogy a társasház…

Tovább

Illeték haszonélvezeti jogról történő lemondás esetén

2010. augusztus 16-tól egyenesági rokonok között illetékmentes az ajándékozás. Fontos tudni, hogy ez a szabály alkalmazandó akkor is, ha valaki olyan ingatlan haszonélvezeti jogáról mond le ingyenes, amelynek tulajdonosa egyenesági rokona. Ilyenkor a haszonélvezet megszerzése nem keletkeztet illetékkötelezettséget, mivel illetékjogi szempontból az ügylet ajándékozásnak minősül.

Tovább

Fegyház, börtön, fogház – büntetés-végrehajtási fokozatok

A szabadságvesztés végrehajtásának is több fokozata van. A bíróság a szabadságvesztést kiszabó ítéletekor meghatározza, hogy milyen fokozatban kell azt letölteni. A végrehajtási fokozatok egyrészt abban különböznek, hogy mikor bocsátható az elítélt feltételesen szabadlábra. Fegyház esetében a büntetés négyötödének, börtön esetében a büntetés háromnegyedének, fogház esetén a büntetés kétharmadának letöltését követően lehet feltételesen elhagyni a BV…

Tovább

Követelésbehajtás felszámolási eljárással – mit tanácsol az ügyvéd?

Felszámolási eljárás vagy fmh? A felszámolási eljárás alapvetően nem a követelések behajtására szolgál, azonban a gazdasági életben a hitelezők gyakran élnek ezzel az eszközzel, hogy hozzájussanak követelésükhöz. Az ügyvédi gyakorlatban is azt tapasztalom, hogy gondos előkészítés és mérlegelés esetén sokkal hatékonyabb lehet, mint egy több évig elhúzódó, perré alakuló fizetési meghagyásos eljárás (fmh). Tudni kell…

Tovább

Végrendeletek – öröklési jog

Végrendeletnek nevezünk minden olyan jogügyletet, amely a végrendelkező halála esetére vonatkozó rendelkezésekettartalmaz. A végrendeletek legjellemzőbb eleme az örökösnevezés, de tartalmazhat olyan rendelkezéseket, hogy például hol szeretne nyugodni az örökhagyó. Köztudott, hogy a végrendeleteknek szigorú formai követelményei vannak. Ennek ellenére a polgári törvénykönyvünk sok formáját ismerti a végrendeleteknek: a bíróság előtt tett közvégrendelettől, az elejétől végéig saját kézzel írt magánvégrendeleten át…

Tovább

Büntetőjogász ügyvédek európai együttműködése

A PenalNet egy Eurpai Unión belüli ügyvédi együttműködés, aminek két pillére az uniós ügyvédek közötti kölcsönös bizalom és a 21. századi high-tech. Lényege a különböző tagállamok egyes részt vevő ügyvédeinek hálózata, valamint az ügyvéd és ügyvéd közötti biztonságos (lehallgathatatlan) internetalapú kommunikációs kapcsolat a nemzetközi, vagy akár belföldi büntetőjogi ügyekben. A PenalNet a rendszerben résztvevő ügyvédeknek és ügyfeleiknek garantálja…

Tovább

Nemzetközi jog

A nemzetközi jog kifejezés alatt hagyományosan az államok közötti kapcsolatok szabályait szokás érteni. A nemzetközi jog a klasszikus felfogás szerint a politikusok és diplomaták ügye volt. Az elmúlt évtizedekben ez a hagyományos felfogás megváltozni tűnik: ahogy a mindennapi élet részévé válik az államhatár üzleti vagy turista célú átlépése és a határon átnyúló kereskedelem, úgy kap jelentőséget…

Tovább

Kártérítés és biztosítás

A kártérítési jog alapvetően a károkozó és a károsult közötti jogviszonyt szabályozza. A gyakorlatban azonban viszonylag ritkán érvényesül ez a kétpólusú modell, és a kártérítési jogviszonyban szerződés vagy jogszabály alapján szerepet kapnak különféle biztosítók. Biztosítási szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási eseményként előre meghatározott cselekményből fakadó károkat, és ezt követően törvényi engedmény következtében a…

Tovább

Nem vagyoni kár

Személyiségi jogok sérelme A nem vagyoni kár a vagyonilag ki nem fejezhető, nem mérhető értékekben, az ún. személyiségi jogokban keletkezett kárt jelenti. A nem vagyoni kártérítés hivatott kompenzálni a káresemény olyan következményeit, amik nem vagyoniak, azaz nem közvetlen vagyoni hatással, hanem más módon befolyásolják a károsult életét. A személyiségi jognak minősül a testi épséghez, élethez,…

Tovább

A kártérítés mértéke

Teljes kártérítés elve A magyar kártérítési jog mind a szándékos, mind a gondatlan károkozás tekintetében a teljes kártérítés elvét követi. Ez alól csak egy-két tényállás képez kivételt (gyakorta a jóhiszemű fél szerződéses kapcsolatokban az elmaradt hasznot nem köteles megtéríteni, felelőssége csak az ún. negatív interessére terjed ki). Káronszerzés tilalma A teljes kártérítés mellett fontos fogalom…

Tovább

A kártérítés módja

A kártérítési kötelezettség azt jelenti, hogy a felelős személynek a károsultat olyan helyzetbe kell hoznia, amilyenben a károsodás előtt volt. Ennek, a kár megtörténte előtti helyzet előidézésének több módja lehetséges, és a törvény szigorú sorrendet állapít meg a kártérítési módozatok között. Eredeti állapot helyreállítása A kártérítés elsődleges módja az eredeti állapot helyreállítása. A kár megtérítését…

Tovább

Épületekkel kapcsolatos károsodás

Az épület hiányosságából, épületrészek leválásából eredő kár megtérítése is speciális szabályok szerint történik. A károsulttal szemben általában az épület tulajdonosa vagy állandó használója felel, még akkor is, ha a kárt egyértelműen más, pl. egy hanyag tetőfedő okozta. Az épület tulajdonosa eredményesen csak azzal védekezhet, hogy betartotta az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat, és ezek során…

Tovább

Állat által okozott kárért való felelősség

Aki állatot tart az általános, felróhatóságon alapuló felelősségi modell szerint felel az állat által okozott kárért. Ez a szabály a háziállatokra vonatkozik. Ha tehát a kutya elkóborol, és kárt okoz, a gazda akkor felel a kárért, ha az állat elkóborlását valamilyen neki felróható tevés vagy mulasztásnak tudható be (például a kerítés karbantartásának hiányának) Vadállatok esete…

Tovább

Gyermek általi okozott kárért való felelősség

A kártérítési felelősség szempontjából probléma, hogy a gyermekek, csakúgy, mint pl. az értelmi fogyatékosok, vagy egyes gyógyszer hatása alatt állók stb. nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy felmérjék káros tetteik következményeit, vagy ennek a belátásnak megfelelően irányítsák tetteiket. Belátási képesség Ezt a jogi nyelv a belátási képesség hiányának nevezi, és a kártérítési jog szempontjából ún.…

Tovább

A veszélyes üzem

A veszélyes üzemi felelősség körébe tartoznak mindazok a magatartások, amelyek kifejtésénél mintegy előre látni lehet, hogy ebből bizony sok kár származhat. A veszélyes üzem ismérve egyébként, összhangban a fent írtakkal az, hogy csekély hiba is aránytalanul súlyos károkat eredményezhet. Azonban az üzem betiltása mégsem lenne indokolt, mivel a sok kár ellenére – össztársadalmi szinten – jelentős…

Tovább

Többek általi károkozás

Egyetemlegesség Főszabály szerint egyetemlegesen tartoznak a kárt megtéríteni azok, akik azt közösen okozták. Ez azt jelenti, hogy a károsult bármelyiktől követelheti a teljes kár megtérítését, egészen addig amíg az teljesen meg nem térült. A károkozók ezt követően egymással el kell, hogy számoljanak: aki nagyobb részt térített meg, mint amekkora kár neki felróható, az ún. megtérítési…

Tovább

A károsult kárenyhítési kötelezettsége

Kárenyhítés A törvény nem csak a károsult kártérítéshez való jogát, hanem a károsult kárelhárítási kötelezettségét, illetve – amennyiben elhárítani teljes egészében nem lehet – kárenyhítési kötelezettségét fogalmazza meg. Ha a károsult ezt a kötelezettségét elmulasztja, akkor a károkozásban ő is közrehat, és a károkozó ennek a közrehatásnak mértékéig mentesül a kártérítési felelősség alól. A kérdéssel foglalkozó bírói gyakorlat számára iránymutató PK 36.…

Tovább

Kimentő felelősségi rendszer

A speciális bizonyítási tehermegoszlás eredményeképpen jogunkban a kimentő (ún. exculpációs) felelősségi rendszer érvényesül: a jogellenességet és a felróhatóságot vélelmezni kell, és a károkozónak kell bizonyítani ezek hiányát. Erre utal az a törvényi kitétel, mely szerint a károkozó “mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.” Hasonló bejegyzések:…

Tovább

A bizonyítási teher kártérítés esetén

A kártérítésre irányuló igény, illetve az azzal szembeni védekezés sikerességét döntően befolyásolja az, hogy melyik félre milyen bizonyítási teher esik. Ez lényegében azt jelenti, hogy ha sikertelen a bizonyítás (nem sikerül egy adott állítást bizonyítani) akkor ennek következményeit az adott fél viseli, legyen az a keresetnek való helyt adást, vagy annak elutasítása. A kártérítési jogvita során…

Tovább

A kártérítés tényállási elemei

A polgári jogi kártérítési felelősségnek négy alapvető feltétele van: 1. az, hogy a károkozás jogellenes legyen, hogy 2. a magatartás felróható legyen a károkozónak, és ezzel 3. okozati összefüggésben 4. kár következzen be. A jogellenességgel kapcsolatban megjegyzendő, hogy nem akkor jogellenes az adott károkozás, ha valamilyen jogszabály azt tiltja, hanem fordítva: vélelmezendő a károkozó magatartás jogellenessége, tehát a…

Tovább

Szerződésszegéssel okozott kár és szerződésen kívüli károkozás

Hatályos jogunk szerint nincs elvi különbség a között, hogy a károkozó és a károsult között szerződéses kapcsolat volt-e, és a károkozás ennek keretén belül történt-e, vagy a kárt szerződés kapcsolaton kívül okozták. (Szerződésszegéssel okozott kárra példa, amikor romlott takarmányt szállít az eladó, és a vevő állatai elhullnak, mígszerződésen kívüli kár tipikus példája a közlekedési baleset.) Apróbb különbségekkel ugyan,…

Tovább

A kártérítési felelősség rendszere

Általános szabályok A mindennapi életben számtalan olyan helyzet adódhat, ami kártérítési igényt alapozhat meg. Míg pl. a büntetőjogban fel vannak sorolva azok a relatíve körülhatárolt magatartások, amik megalapozzák a jogi felelősséget, a kártérítési felelősséget kiváltó magatartásokat lehetetlen előre törvényileg körülhatárolni. A törvény ezért általánosan rögzíti: “aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” Ez az általános…

Tovább

Kártérítés fogalma és célja

A kártérítés a polgári jogi felelősség legfontosabb és leggyakoribb megnyilvánulása. A polgári jogi felelősség tárgya olyan a társadalomra káros és veszélyes magatartások, ami ellen jogrendszerünk védelmet kíván nyújtani. A többi jogi felelősségi alakzattól (büntetőjog, szabálysértés, közigazgatási bírságok) abban különbözik, hogy vagyoni szankciót alkalmaz, amely (1) a kárral egyenlő mértékű és (2) a károsultat illeti. A kártérítés…

Tovább

Kiadatás és bűnügyi jogsegély Kínával

Nem adja ki Kína Csao Fejt, aki Budapesten végzett egy norvég diáklánnyal. A férfi szerelme temetése napján adta fel magát Pekingben. 2010.09.17. 06:25 Úgy tűnik, hogy Csao Fej komolyan gondolta: hamarosan a túlvilágon találkozhat kedvesével. A férfi ugyanis szerdán, Pernille Marie Thronsen oslói temetése napján Pekingben feladta magát, vállalva ezzel a kivégzés nagyon is reális…

Tovább

Kiadatás és menekültjog

Többszáz év elől menekül a pedofil tanár Index, 2010. május 31., hétfő 12:09 Befogadotti státuszt szeretne védencének elérni, mondta lapunknak dr. Bátki Pál, John D. Clark, a másfél hónapja Budapesten lebukott amerikai nyelvtanár ügyvédje. A pedofíliával vádolt férfit kiemelt szökevényként kereste az FBI, hazaszállítása esetén többszáz évet is kaphat. dr. Bátki Pál az Indexnek elmondta, hogy…

Tovább

A sztrájk kártérítési jogi következménye

Olyan a sztrájk, mint egy vulkánkitörés? 2010. január 14., csütörtök 13:11 | Frissítve: 2010. január 14. A sztrájk miatt harmadik napja akadozik a fővárosi közlekedés. Mindez azt jelenti, hogy azok, akik egy meghatározott időszakra szóló jegyet vagy bérletet váltottak, a BKV szolgáltatásainak csak egy töredékét tudják igénybe venni. A közlekedési vállalat vis maiorra hivatkozva nem…

Tovább

Kiadatás terrorizmus gyanúja esetén

Magyarországon is tárgyalhatják a bolíviai ügyeket 2009. május 20., szerda, 18:03 – Origo A bolíviai ügyészség szerint egy ENSZ-egyezményre hivatkozva Bolívia akár Magyarországon is elérheti azoknak az állítólagos terroristáknak felelősségre vonását, akik korábban jártak Bolíviában és tagjai lehettek Rózsa-Flores Eduardo csoportjának – írja a La Prensa bolíviai lap. Mivel Magyarország nem adja ki állampolgárait külföldi hatóságoknak, valóban lehetséges…

Tovább

Kábítószerrel való visszaélés

Üldözhető-e a fogyasztás? A kábítószerrel kapcsolatos jogi szabályozás az egyik legvitatottabb kérdés. A dilemmák alapvetően nem büntetőjogiak, hanem társadalompolitikaiak. A vitás kérdés természetesen nem az, hogy káros-e és ezzel összefüggésben jogilag üldözendő-e a kábítószer jelenléte a társadalomban. A vita inkább arra összpontosít, hogy az egyének drogfogyasztása üldözhető-e büntetőjogi eszközökkel. Anélkül, hogy ebben a kérdésben állást…

Tovább

Erkölcsi bizonyítvány

Erkölcsi és a bűntettesek nyilvántartása Az erkölcsi bizonyítványról és kiadásának módjáról a bűnügyi nyilvántartásról és erkölcsi bizonyítványról szóló törvény rendelkezik. Az erkölcsi bizonyítvánnyal sokan találkoznak, gyakori ugyanis hogy hatóságok vagy munkáltatók, esetleg külföldi államok konzuli hatóságai megkövetelik bizonyos eljárások során. Az erkölcsi bizonyítványnak a megnevezése némiképp félrevezető, amiért sokszor napirenden volt átnevezése is. Ennek oka,…

Tovább

Óvadék és előzetes letartóztatás

Óvadék és  előzetes letartóztatás Az óvadék az előzetes letartóztatást kiváltó jogintézmény, a Be. 147. § (1) bekezdése szerint a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja. Valójában az előzetes letartóztatás bizonyos eseteiben alkalmazható csak, mikor annak oka kizárólag az ún. szökés, vagy elrejtőzés veszélye. Kizárt tehát az óvadék alkalmazása, ha…

Tovább

Vádalku

A vádalku a magyar jogban A köznyelvben használt “vádalku” intézménye 2003 óta ismeretes a magyar büntetőeljárásban. A törvény ugyan nem használja ezt a kifejezést, joggal, hiszen az nagymértékben eltér a klasszikus amerikai modelltől, ahol sokkal nagyobb tere van annak, hogy a bírósági tárgyalás helyett az ügyész és a vádlott egyezséggel zárja le az az eljárást. A…

Tovább

A bizonyítás

Szabad bizonyítás elve A magyar bünteteljárásban a szabad bizonyítási rendszer érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a törvény nem határozza meg, hogy az egyes bizonyítékoknak milyen bizonyító erejük van. (Szemben például az “unus testis nullus testis” azaz egy tanú nem tanú római eredetű jogelvvel). A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás…

Tovább

Előzetes letartóztatás

Az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem egy olyan kényszerintézkedés, aminek az a funkciója, hogy biztosítsa a terhelt jelenlétét az eljárs során, illetve megakadályozza, hogy a terhelt befolyásolja a tanúkat vagy megsemmisítse a bizonyítékokat. Büntetőeljárásjogunk folyamatosan teremti meg azokat a intézményeket amelyek lehetővé teszik, hogy a lehető legszűkebben kerüljön sor erre a súlyos szabadságelvonó kényzerintézkedésre,…

Tovább

Bűncselekmények

Az egyes bűncselekmények leírásai, ún. tényállásai a Büntető Törvénykönyv különös részében találhatóak. Ezek a tényállások határozzák meg, hogy milyen magatartások minősülnek bűncselekménynek, és hogy milyen büntetési tétel vonatkozik rájuk. A legismertebb példát megemlítve: “Aki mást megöl bűntettet követ el és öttől tizenöt évi szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 166. §) A büntető ítélkezés legfontosabb mozzanata az ún.…

Tovább

A sértett jogai

Korábban a büntetőeljárás kizárólag a vádlott és az állami büntetőhatalmi igényt képviselő hatóságok közötti eljárás volt, abban a sértett csak mint tanú vehetett részt. A sértetti jogok kiszélesedésének több vonulata van. Egyrészt a sértettnek megvannak azok a jogai, amivel tájékozódhat az eljárás menete felől (jelenlét, iratbetekintés), és adott esetben befolyásolhatja azt (indítványtételi jog). Fontos emellett,…

Tovább

Ingatlanjog

Az ingatlanokkal kapcsolatos joganyag alapvetően magában foglalja az adásvételi szerződések polgári törvénykönyvben lefektetett szabályait, a lakásokra és bérletükre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az építkezésre vonatkozó jogszabályokat, a társasházi tulajdonközösség szabályait és az ingatlan-nyilvántartási eljárás rendjét. Tekintettel arra, hogy az ingatlanvásárlások finanszírozása többnyire bankhitelből történik, fontos ismerni a finanszírozás gyakorlatát és a bankok követelményeit. Emellett az ügyvéd…

Tovább

A terhelt jogai

A büntetőeljárásban átfogóan terheltnek nevezik azt akinek felelőssége az eljárás tárgyát képezi. A nyomozás során a gyanúsított, a vádemelést követően a vádlott kifejezést használja a törvény. A terheltnek joga van ahhoz, hogy vallomást tegyen, és ily módon védekezzen az ellene felhozott vádakkal szemben, ugyanakkor dönthet úgy is, hogy megtagadja a vallomástételt, vagy akár külön-külön egyes…

Tovább

A védőügyvéd feladata

A büntetőeljárási törvény szóhasználata szerint a védő a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot köteles felhasználni, felvilágosítani a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről és a jogairól, szorgalmazhatja, hogy a nyomozóhatóság szerezze be a mentő bizonyítékokat, vagy azokat amik védence felelősségét legalábbis enyhítik. A védő emellett maga is gyűjthet adatokat és bizonyítékokat, a törvények…

Tovább

A büntetőjogról

Súlyos szankciók és kényszerintézkedések Az összes jogág közül a büntetőjog az, amelyben az eljárás alanyait a legsúlyosabb szankciók fenyegetik. A terhelteknek gyakran már a jogerős ítélet meghozatala előtt szabadságkorlátozó intézkedésekkel kell szembenézniük, vagyonuk egy része lefoglalásra, illetve zár alá kerülhet. A “büntetős” ügyvéd: védőügyvéd A büntetőeljárási törvény egyes súlyos bűncselekmények gyanúja esetén, vagy más okból…

Tovább