Az új Büntető Törvénykönyv (Btk.,2012. évi C. törvény) 2013. július 1-én lépett hatályba. Azonban a törvény alkalmazására sok esetben csak később fog sor kerülni, mivel fő szabályként a cselekmény elkövetésekor hatályos szabályok alapján kell elbírálni.

Ez alól a szabály alól kivétel, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el. Ebben az esetben ugyanis az új büntető törvényt kell alkalmazni.

Tehát a Btk. időbeli hatályára vonatkozó rendelkezései közül a terheltre (vádlottra) kedvezőbb szabályt kell alkalmazni.

A fenti szabályok az új Btk. Esetében különösen a vagyon elleni bűncselekményeknél (lopás, csalás, sikkasztás stb.) bírnak jelentőséggel mivel a több bűncselekményi értékhatár emelkedett.

2013. július 1-től “kisebb az értéknek” az 50 001-500 000 Ft-ig terjedő kár, vagyoni hátrány minősül szemben a korábbi 200 000 Ft-ig terjedővel. Hasonlóan megemelkedett a “nagyobb értékű” kár, vagyoni hátrány határa. “Nagyobb értékűnek” az 500 001 Ft és 5 000 000 Ft közötti kár, vagyoni hátrány minősül. A “jelentős érték” 50 000 000 Ft-os felső határa változatlan marad és nem módosul a “különösen nagy” és “különösen jelentős” kategórai értékhatára.

Ezek az értékhatár változások természetesen érintik a változással érintett értékhatárokon belüli bűncselekmények minősítését és büntetési tételét, mivel ha az új szabályok szerint alacsonyabb értékhatárba esik egy cselekmény, akkor e szerint kell a cselekményt minősíteni.

Azaz míg például egy 3.000.000.- Ft-ra elkövetett csalás korábban jelentős értékre elkövetett csalásnak minősült, és ennek megfelelően egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntetendő, az új szabályok alapján ez csak nagyobb értékre elkövetett csalásnak fog minősülni, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő