Hatályos jogunk szerint nincs elvi különbség a között, hogy a károkozó és a károsult között szerződéses kapcsolat volt-e, és a károkozás ennek keretén belül történt-e, vagy a kárt szerződés kapcsolaton kívül okozták.

(Szerződésszegéssel okozott kárra példa, amikor romlott takarmányt szállít az eladó, és a vevő állatai elhullnak, mígszerződésen kívüli kár tipikus példája a közlekedési baleset.)

Apróbb különbségekkel ugyan, de szerződésen kívüli (deliktuális) károkozás szabályait kell alkalmazni a szerződésszegéssel okozott (kontaktuális) kár megtérítésére is. Ilyen apróbb különbség, hogy a kártérítés a szerződésszegéssel okozott kár nem mérsékelhető méltányosságból, illetve, hogy a károsultnak kötelező érvényesíteni kárigényét, ha a szerződést állami költségvetésből teljesítik.