Az összbüntetésbe foglalás célja az, hogy az elkövetőnek kedvezményt biztosítson arra az esetre, ha több különböző eljárásban szabadságvesztés büntetésre ítélik.
Az összbüntetésre foglalásra akkor van lehetőség, ha a bűncselekmények elkövetése az első (legkorábban meghozott) ítélet jogerőre emelkedése történt.
A Btk. olyan szabadságvesztés büntetések összbüntetésre foglalására ad lehetőséget, amelyeket az elítélt még nem töltött ki.
A szabadságvesztés büntetések csak abban az esetben foglalhatók összbüntetésbe, ha a bíróság már eredetileg is szabadságvesztést szabott ki. A pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés összbüntetésbe nem foglalható, de az nem akadálya az összbüntetésbe foglalásnak, ha a felfüggesztett szabadságvesztést utóbb végre kell hajtani
Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb büntetést, de nem érheti el a büntetések együttes tartamát, ezért használja a gyakorlat a „kvázi halmazat” kifejezést.
Az összbüntetésbe foglalást a terhelt vagy védőügyvédje a legutóbb befejezett ügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kezdeményezheti.