Alapvető szabályok

2011. január 1-től módosultak a sajtó-helyreigazítás szabályai: korábban a Ptk. rendelkezett a kérdésről, azonban szabályozása – némi változtatással – átkerült a „Médiaalkotmánynak” becézett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvénybe. Az új törvény legfontosabb újítása az, hogy kiterjeszti a helyreigazítás alkalmazási körét az internetes médiatartalmakra is.

Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények.

A sajtó-helyreigazítás alapvetően a jó hírnév sajtó útján történő megsértésének speciális polgári jogi szankciója, melynek létét a tömegtájékoztatási eszközök útján elkövetett jogsértések különös szerepe indokolja.

A sérelmet szenvedett fél úgy védheti meg a legjobban jó hírnevét, becsületét, ha lehetősége van a válaszadásra, mégpedig ugyanazon közönség előtt, amely a hamis tényállításról is értesülhetett.

A sajtó-helyreigazítás alkalmazása azonban nem követeli meg azt, hogy a közlés valóban sértse valakinek a jó hírnevét: a felelősség megállapításához elegendő, ha a közlés valótlan, hamis. Vagyis a sajtó-helyreigazítás intézménye kifejezi azt az igényt is, hogy a sajtó ne állíthasson következmények nélkül hamis tényeket, és a közönség megfelelő, torzításoktól mentes tájékoztatást kapjon.

Sajtó-helyreigazítás csak tényállításokkal szemben kérhető, sérelmezett vélemények sajtó általi közzététele esetén tehát nem alkalmazható. A sajtó-helyreigazítás objektív szankció, vagyis független az érintett sajtószerv felróható magatartásától.

Bírói gyakorlat

A bírói gyakorlat számos kérdésben ad eligazítást sajtó-helyreigazítási ügyekben.

Sajtó-helyreigazítási igény esetén a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közlést nem feltétlenül formális megjelenése, hanem valóságos tartalma szerint kell figyelembe venni. A helyreigazítást kérő személy megítélése szempontjából közömbös pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak okot helyreigazításra (PK 12. szám).

A sajtó-helyreigazítást nem csak a konkrétan megnevezett személy igényelheti, hanem minden olyan természetes személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a közleményből szűkebb vagy tágabb környezete beazonosíthatott (PK 13. szám).

Nincs helye sajtó-helyreigazításnak, ha a sajtószerv a valóságnak megfelelően tájékoztatta a közönséget valamely büntetőeljárásról, illetve az eljárásban felmerülő egyébként hamis tényeket közölt (PK 14. szám).

Helyreigazító közleményként a jogosult válaszlevele közzétételét is kérheti, azonban csak a helyreigazításhoz szükséges terjedelemben, illetve tartalommal (PK 15. szám). A helyreigazító közleményből ki kell tűnnie, hogy a kifogásolt sajtóközlemény mely tényállása valótlan, mely tényeket tünteti fel hamis színben, illetve melyek a valós tények. A közlemény szövege nem alakítható úgy, hogy ezáltal elveszítse helyreigazító, szankciós jellegét.

Sajtó-helyreigazítási eljárás

A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közölni. Lekérhető médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számított nyolc napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben. Lineáris médiaszolgáltatás esetében nyolc napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban.

A fenti határidőkön kívül – melyek a Médiaalkotmányban találhatóak – a sajtó-helyreigazítás eljárásjogi szabályait a Polgári perrendtartás tartalmazza. A sajtó-helyreigazítás különleges eljárás keretében történik, vagyis a polgári perek általános szabályai bizonyos eltérésekkel alkalmazandóak rá. Az eltérések az eljárás minél gyorsabb lefolytatását célozzák.

A helyreigazítás közzétételét az érintett személy vagy szervezet a vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiatartalom-szolgáltatótól vagy a hírügynökségtől. A határidőben kért helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható. Ha a médiatartalom-szolgáltató vagy a hírügynökség a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét a médiaalkotmányban foglalt határidőben nem teljesíti, az azt igénylő fél ellene keresetet indíthat.

A sajtó-helyreigazításra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet. Ez azonban nem akadálya annak, hogy a jogosult párhuzamosan más polgári jogi igényeket is érvényesítsen (pl. kártérítés).

A keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell megindítani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye. A keresetlevélben meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát, igazolni kell, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte, és napilap, folyóirat, időszaki lap esetében a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt, internetes sajtótermék esetében a kifogásolt közlemény kinyomtatott változatát – amennyiben azok rendelkezésre állnak – csatolni kell. A felsoroltaktól eltekintve a bizonyítási teher a sajtón nyugszik, vagyis bizonyítania kell a kifogásolt tényállítás valóságát, ha mentesülni kíván a felelősség alól.

A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a hírügynökség vagy a médiatartalom-szolgáltató székhelye, illetve lakhelye található. A bíróság illetékességét a médiaszolgáltató helyi stúdiójának székhelye is megalapozza.

A bíróság a sajtó-helyreigazítási perben soron kívül jár el. A tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra ki kell tűzni. A perben igazolásnak, viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye.

Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben előadottakat nyomban megcáfolják. Bizonyítás felvételének helye lehet a felperes által nyomban felajánlott bizonyítékokra is. A tárgyalást – legfeljebb nyolc napra – csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószínűsítik.

Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest határidő kitűzésével a bíróság által megállapított szövegű helyreigazító közlemény közlésére és a felmerült költségek viselésére kötelezi.