Óvadék és  előzetes letartóztatás

Az óvadék az előzetes letartóztatást kiváltó jogintézmény, a Be. 147. § (1) bekezdése szerint a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja. Valójában az előzetes letartóztatás bizonyos eseteiben alkalmazható csak, mikor annak oka kizárólag az ún. szökés, vagy elrejtőzés veszélye.

Kizárt tehát az óvadék alkalmazása, ha más ok, nevezetesen ténylegesen megkísérelt szökés vagy elrejtőzés, tanúk befolyásolásának veszélye, vagy a bűnismétlés veszélye is közrejátszik az előzetes letartóztatásról történő bírói döntésben.

Óvadékot csak a terhelt, vagy védőjének indítványára állapít meg a bíróság, tehát saját kezdeményezésre (hivatalból) nem dönthet erről. Az óvadék jellemzően a nyomozati szakban, a nyomozási bíró eljárásában, ülésen kerül megállapításra.

Az óvadék összege

A bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg. Szemben a korábbi szabályozással a hatályos törvényben nincs lehetőség arra, hogy a terhelt óvadékként felajánljon egy bizonyos összeget. Az óvadék összege a magyarországi bírói gyakorlatban pár százezer forinttól több tízmillióig terjed. A bíróság határozatban az óvadék mellett lakhelyelhagyási tilalmat, valamint házi őrizetet is elrendelhet.

Visszajár-e az óvadék?

Az óvadékot készpénzben kell befizetni a bíróság Gazdasági Hivatalában, illetve átutalással is teljesíthető, ezt követően a fogvatartott terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani. Amennyiben az eljárás során ezt követően más előzetes letartóztatási ok is felmerül a terhelt letartóztatása ismét el rendelhető, ez esetben azonban az óvadék visszajár.

Visszajár az óvadék akkor is ha az eljárás lezajlik úgy, hogy a terhelt nem szökik meg, vagy rejtőzik el, akár elítélik végül, akár felmentik. Ha azonban megszökik vagy elrejtőzik, vagy ha csak megkísérli, az óvadékot értelemszerűen elveszti.

Statiszka

A Legfőbb Ügyészség statisztikái szerint Magyarországon évente néhány száz esetben teszik lehetővé a bírák óvadék letételét. Ezekben az ügyekben az óvadék többnyire betölti rendeltetését: szökésre alig akadt példa.