Migrációs jogi és idegenrendészeti ügyvéd Magyarországon

A bevándorlási és idegenrendészeti jog egy összetett jogterület, mivel maga a migráció is egy komplex jelenség. A bevándorlási jog személyi hatálya lefedi a befektetőket, a a családegyesítőket, az idénymunkásokat, a multinacionális cégek munkavállalóit, a menekülteket és az illegális migránsokat is. A migrációs jog szabályozza azt a hosszú eljárást ami a vízumkérelemtől a tartózkodási engedélyen és…

Tovább

A fellebbezés kockázata büntetőügyekben – vagyonelkobzás és társai

A súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban azt jelenti, hogy azt jelenti, az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére az ügyész fellebbezést jelentett be. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a másodfokú bíróság a  bizonyítást vesz fel, és annak…

Tovább

Európai elfogatóparancs – a kiadatás és jogsegély új formája

Európai elfogatóparancs és védőügyvédi munka Mivel ügyvédi munkámat megelőzően az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban európai többek közt elfogatóparancsok intézésével foglalkoztam, fontosnak tartom, hogy egy pár mondattal érintsem ezt a területet, amely gyakran még a büntetőjoggal egyébként aktívan foglalkozó ügyvédek számára sem ismert a részletekben. Európai elfogatóparancs és kiadatás Az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos legfontosabb tudnivaló hogy…

Tovább

Szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztása – ügyvéd válaszol

A TV2 Damu Roland ítélethozatalát követő rosszullétét követően keresett meg azzal a kérdéssel, hogy milyen esetekben lehet a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztását kérni jogerős büntetés esetén. A témáról korábban már részletesen írtam itt, ezért ebben a cikkben csak azt emelem ki ismét, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztásánál a bíróság mérlegeli hogy két évnél hosszabb vagy…

Tovább

Ingatlan adásvételi szerződések követelményei – ügyvédi ellenjegyzés

Az ingatlan-nyilvántartás egyik jelentős elve az okirati elv. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartásba csak a törvényben meghatározott okiratok vagy jogerős hatósági, bírósági határozat alapján van helye a bejegyzésnek. Okiratok Az ingatlan-nyilvántartásba csak olyan okirat alapján jegyezhető be a tulajdonjog, amely közokirat (amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság megszabott formában állított ki) vagy olyan magánokirat,…

Tovább

Informális vádalku? Vádalku és európai elfogatóparancs?

Az Index.hu keresett meg, hogy mondjam el a véleményemet arról az ügyről, amiről a Blikk mint minden idők legnagyobb magyarországi áfacsalásaként tudósított. Az Index.hu cikkét itt olvashatja: http://index.hu/belfold/2012/03/07/becsapta_a_gyanusitottat_az_ugyeszseg/ A sajtóban megjelent történetről kevés hiteles információ volt, annyit lehetett tudni, hogy egy áfacsalással gyanúsított férfi előzetes letartóztatását az ügyészség megszüntette, azonban szabadulása után három perccel kommandósok őrizetbe…

Tovább

Kiemelt jelentőségű ügyek – új kategória a büntetőeljárásban

Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 2011. július 13-tól jelentős újításokat vezetett be a büntetőeljárásról szóló törvénybe (Be.). A változtatások illeszkednek ahhoz a tendenciához, amely a 2011. márciusi „büntetőeljárási gyorsítócsomaggal” kezdődött és, amely a garanciális rendelkezéseket több esetben feláldozza a büntetőeljárás hatékonyságának és gyorsaságnak oltárán. A…

Tovább

Tárgyalás mellőzésével hozott határozat a büntetőjogban

A büntetőjogban, büntetőügyekben egyre erősebb követelmény, hogy az ügydöntő határozatok minél gyorsabban megszülessenek, és jogerőre emelkedjenek. A büntetőjog dogmatikájában ezt a büntetés “időszerőségének” nevezik. Természetesen ha valakit  felmentenek, akkor is fontos, hogy erre minél hamarabb kerüljön sor. A büntető-eljárásjogban a tárgyalás mellőzése egy olyan intézmény, amellyel bizonyos ügyeket gyorsan le lehet zárni, és nem kell…

Tovább

Védőügyvéd és helyettes védő – büntetőjogi szabályok változása 3.

A 2011. március 1-vel hatályba lépő büntetőeljárási gyorsítócsomag legvitatottabb új rendelkezése a védőügyvéd helyettesítésére, helyettes védőre vonatkozó rendelkezései. A törvény-módosítás nem titkolja, hogy egyes ügyvédek rosszhiszemű, eljárást elhúzására irányuló pervitelét kívánja szankcionálni. Az ügyvédi kamara számtalan helyen, okosan és de sajnos végül csak kis részben eredményesen tudta felhívni a figyelmet arra, hogy nem támasztható alá…

Tovább

A tanú nyomozati vallomásának felolvasása – büntetőjogi szabályok változása 2.

Ebben a cikkben a büntetőeljárási törvény 2011. március 1-én hatályba lépő – a büntető tárgyalások gyorsítását célzó – változásaival foglalkozom tovább. A törvény módosítása lehetőséget teremt arra, hogy az ügyész már a vádiratban jelezze, mely tanúk azok akiknek a személyes megjelenése nem indokolt a tárgyaláson. A módosítás nem forradalmi, eddig lehetőség volt rá, kivételes esetben,…

Tovább