Testi sértés a büntetőjogban II.

A testi sértés minősített esetei: aljas indok, védekezésre képtelen sértett stb. Súlyosabban minősül a könnyű testi sértés (három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő), ha azt 1) aljas indokból vagy célból követik el, 2) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen (így pl. ittas állapotú, vagy eszméletlen) személy sérelmére követik el, 3) vagy a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál…

Tovább

Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése – költségkedvezmények

A bűncselekmények áldozatai, sértettjei kártérítést követelhetnek az elkövetőtől. Ehhez a kártérítési igényükhöz, a perlés költségeihez a jogalkotó költségkedvezményeket biztosít. A kedvezmény mértéke, köre attól függ, hogy olyan bűncselekményről van-e szó, amellyel az elkövető a sértett  személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt, vagy egyéb bűncselekményről (esetleg szabálysértésről) A személy életében, testi épségében vagy egészségében…

Tovább

A sértett jogai

Korábban a büntetőeljárás kizárólag a vádlott és az állami büntetőhatalmi igényt képviselő hatóságok közötti eljárás volt, abban a sérett csak mint tanú vehetett részt. A sértetti jogok kiszélesedésének több vonulata van. Egyrészt a sértettnek megvannak azok a jogai, amivel tájékozódhat az eljárás menete felől (jelenlét, iratbetekintés), és adott esetben befolyásolhatja azt (indítványtételi jog). Fontos emellett,…

Tovább