Btk.: Emberölés, gondatlanságból elkövetett emberölés

Emberölés, gondatlanságból elkövetett emberölés, emberölés előkészülete,  az emberölés, illetve annak elhatárolása a testi sértés megfelelő alakzataitól. A Btk.-beli szabályozás: 160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el,…

Tovább
hamis vád ügyvéd

Büntetőjog: a hamis vád bűntette I.

  Hamis vád a Büntető Törvénykönyvben  A Büntető Törvénykönyvünk (Btk.) az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények közt helyezte el a hamis vád tényállását. A jogirodalom ennek két fajtáját különbözteti meg. Első fajtája a „tulajdonképpeni hamis vád”: ezt az követi el, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol. Másik formája a hamis gyanúkeltés, ami akkor valósul meg,…

Tovább
ügyvédi nyilatkozat

Ügyvédi nyilatkozat a TV2-nek a tettenérésről

A Tények arról kérdezett, hogy egy mentős elleni támadás során jogszerű -e , hogy a mentős kollegák lefogják a támadót és értesítik a rendőrséget. Igen, mivel a tetten ért személyt bárki elfoghatja és a rendőröknek átadhatja. Ez nem kirívó esetben nem lesz jogszerűtlen, akkor sem, ha később az bizonyosodik be, hogy nem történt bűncselekmény.

Tovább
büntetős ügyvéd

Lefoglalták az autómat – az ügyvéd tanácsa

Az RTL Fókusz arról kérdezett, hogy mit lehet tenni akkor ha, a a jóhiszeműen vásárolt autót lefoglalja a rendőrség, mivel kiderült hogy az körözés alatt áll, mivel azzal kapcsolatban valamilyen bűncselekmény történt (lopás, vagy lízinggel kapcsolatos csalás stb.) A büntetőeljárás szabályai szerint a lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a bűncselekmény elkövetésekor a…

Tovább
kábitószer ügyvéd

Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények

Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szigorúan bünteti a kábítószernek minősülő különböző anyagokkal történő visszaéléseket. A kábítószereknek számos típusa is ismert: ópium, ópiumszármazékok, kokain, hasis, hallucinogének, a pszichotróp anyagok (nyugtatók, altatók és egyéb gyógyszerek) stb. Fontos, hogy kábítószernek csak kifejezetten azon anyagok, szerek számítanak, amelyek jogilag is…

Tovább

Az új Btk. által hozott változások: a büntető törvény hatálya

A büntetőjoggal kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen körülmények és ki által elkövetett cselekmény tartozik a Büntető Törvénykönyv hatálya alá. Ezt a kérdést szakkifejezéssel a büntető törvény hatályának hívjuk. Ebben a kérdésben változást hoz a 2013. júliusában hatályba lépett új Btk. (Büntető Törvénykönyv). Eddig ugyanis a Btk. hatálya csak a belföldön bárki (magyar…

Tovább

Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése – költségkedvezmények

A bűncselekmények áldozatai, sértettjei kártérítést követelhetnek az elkövetőtől. Ehhez a kártérítési igényükhöz, a perlés költségeihez a jogalkotó költségkedvezményeket biztosít. A kedvezmény mértéke, köre attól függ, hogy olyan bűncselekményről van-e szó, amellyel az elkövető a sértett  személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt, vagy egyéb bűncselekményről (esetleg szabálysértésről) A személy életében, testi épségében vagy egészségében…

Tovább

Szabadságvesztés büntetések összbüntetésbe foglalása

Az összbüntetésbe foglalás célja az, hogy az elkövetőnek kedvezményt biztosítson arra az esetre, ha több különböző eljárásban szabadságvesztés büntetésre ítélik. Az összbüntetésre foglalásra akkor van lehetőség, ha a bűncselekmények elkövetése az első (legkorábban meghozott) ítélet jogerőre emelkedése történt. A Btk. olyan szabadságvesztés büntetések összbüntetésre foglalására ad lehetőséget, amelyeket az elítélt még nem töltött ki. A…

Tovább

Nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye büntethető-e a magyar büntetőjog szerint?

A Fókusz 2011. februárjában a Tóásó ügyben keresett meg azzal a kérdéssel, hogy a magyar büntetőjog szerint felelősségre vonható-e nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye miatt. Az kérdés apropója az volt, hogy a Tóásó ügyben olyan bizonyíték került elő, mely szerint egy bolív kormány ügynök pénzt adott egy tanúnak cserébe terhelő vallomásáért. Tóásó bolív ügyvédje…

Tovább

Bűncselekmények

Az egyes bűncselekmények leírásai, ún. tényállásai a Büntető Törvénykönyv különös részében találhatóak. Ezek a tényállások határozzák meg, hogy milyen magatartások minősülnek bűncselekménynek, és hogy milyen büntetési tétel vonatkozik rájuk. A legismertebb példát megemlítve: “Aki mást megöl bűntettet követ el és öttől tizenöt évi szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 166. §) A büntető ítélkezés legfontosabb mozzanata az ún.…

Tovább