Előzetes letartóztatás megszüntetésével kapcsolatos siker

A büntetőeljárás garanciáival kapcsolatos alapvető alkotmányjogi kérdéseket vetett fel F. Q. csehországi lakos esete, akit egyrészt szabálysértési értékre, zsebtolvajlás útján elkövetett lopás vétségének kísérletével, másrészt kisebb értékre, zsebtolvajlás újtán elkövetett lopás bűntettével vádoltak. Q. a vád szerint egy budapesti kávézóban egy fogyasztó vendég székének háttámlájára akasztott kabátba belenyúlt, hogy értékek után kutasson, de mivel nem…

Tovább

Elévülés a büntetőjogban I.- a büntethetőség elévülése

Az elévülés intézményének indoka egyrészt az, hogy idővel a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok  elenyésznek, másrészt az, hogy az időmúlás kedvezőtlenül befolyásolja büntetés célját, időszerűségét. Az elévülés a büntetőjogban a bűncselekmény súlyának megfelelően kerül differenciálásra. Főszabály szerint az elévülési idő a büntetési tétel felső határához igazodik, de legalább öt év. (A régi Btk. szerint ez három év…

Tovább

Büntetőjog: társadalomra veszélyességben való tévedés – elektromos cigaretta

Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy a társadalomra nem veszélyes és erre a feltevésre alapos oka van. Így rendelkezik a Btk. 20 § (2) bekezdése.  Ezt a büntethetőséget kizáró körülményt társadalomra veszélyességben való tévedésnek hívja a büntetőjogi dogmatika. A társadalomra való veszélyességben való tévedés kapcsán ki kell emelni, hogy…

Tovább

Házi őrizet: a nyomkövető karperec

Nyomkövető karperec Magyarországon 2013 májusában került bevezetésre a nyomkövető karperec az előzetes letartóztatás kiváltására szolgáló enyhébb kényszerintézkedés, a házi őrizet végrehajtásának ellenőrzésére. A hírekben az olvasható, hogy jelenleg (2013 októberében) 42 ilyen karperec van használatban. A jelenlegi szabályok szerint a nyomkövető karperec feltételéhez a terhelt hozzájárulása szükséges. Nyilván egyébként érdemes megadni az erre vonatkozó hozzájárulást,…

Tovább

Ahol az új büntető törvénykönyv enyhítést hoz: a feles kedvezmény

A feles kedvezmény „Feles kedvezménynek” nevezte el köznyelv a Btk. pár éve hatályba lépett új intézményét, ami szerint különös méltánylást érdemlő esetben az elítélt a szabadságvesztés-büntetés fele részérének kitöltése után feltételesen szabadlábra helyezhető volt. A feltételes szabadlábra helyezés feltétele természetesen a „jó magaviselet”, amit szabatosan megfogalmazva az elítéltnek a büntetés-végrehajtás alatti kifogástalan magatartását, és a…

Tovább

Elzárás a büntetőjogban. Jó vagy rossz?

A 2013. július 1-én hatályba lépő új Btk. egy új büntetési nemet hozott be a büntetőjogba, az elzárást. Ez a büntetés nem teljesen új, mivel az ehhez hasonló szankció a szabálysértési jogban már létezett. Az elzárással kapcsolatban megoszlik a büntetőjogászok álláspontja, van aki a bíró büntetéskiszabási, cselekvési lehetőségének üdvözlendő kiszélesedését, és vannak akik felesleges szigorítást…

Tovább

Gazdasági büntetőjog – gazdasági bűncselekmények

Magyarországon a gazdasági bűncselekmények a rendszerváltást követően – a gazdasági élet átszerveződése miatt – egyre gyakoribbá váltak. A mindennapi életben az emberek a gazdasági bűnözést a gazdasági élet szereplőinek olyan jogellenes vagy erkölcstelen magatartásával azonosítják, amelynek következtében azok anyagi előnyre tehetnek szert. A gazdasági bűnözés kriminológiai fogalma Kriminológiai értelemben gazdasági bűnözésnek azt a gazdálkodás menetében…

Tovább

Csődbűncselekmény

A csődbűncselekmény tényállása a gazdasági büntetőjog, gazdasági bűncselekmények körébe tartozik. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1979. évi IV. törvény (Btk.) 290.§-ban foglalt csődbűncselekmény törvényi tényállását az követi el, aki a csődeljárás vagy felszámolási eljárás során, a tartozása fedezetéül szolgáló vagyonát kimenti a hitelezői igények érvényesítése alól. A csődbűncselekmény elnevezése a korábbi szabályozásban csődbűntett volt. A csődbűncselekmény…

Tovább

A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése

A magyar büntetés kiszabási gyakorlatban alkalmazott legsúlyosabb büntetés a szabadság elvonása. Nem minden esetben kell viszont valamely büntetés-végrehajtási intézetben letölteni a kiszabott időt, mert a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) lehetőséget ad a szabadságvesztés részbeni vagy teljes felfüggesztésére is. Általános szabályok Ha a kiszabott szabadságmegvonás a 2 évet nem haladja meg és…

Tovább

A rágalmazás és a becsületsértés

Rágalmazás A rágalmazás tényállása az ember jóhírnevének, társadalmi megbecsülésének büntetőjogi védelmét teremti meg. A rágalmazás vétségét az követi el, aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Minősítő körülmény, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság…

Tovább