Személyiségi jogok sérelme

A nem vagyoni kár a vagyonilag ki nem fejezhető, nem mérhető értékekben, az ún. személyiségi jogokban keletkezett kárt jelenti. A nem vagyoni kártérítés hivatott kompenzálni a káresemény olyan következményeit, amik nem vagyoniak, azaz nem közvetlen vagyoni hatással, hanem más módon befolyásolják a károsult életét. A személyiségi jognak minősül a testi épséghez, élethez, méltósághoz,  jó hírnévhez való jog, ezek a jogok a Ptk. személyi jogról szóló részében kerültek nevesítésre, kimerítő jellegű felsorolásuk azonban nem lehetséges.

Pénzben történő megtérítés

Annak ellenére, hogy a személyiségi jogok jellemzője pont az, hogy azok nem vagyoni, hanem személyi jellegűek, és pénzben tulajdonképpen nem mérhetőek, a kártérítési jog mégis fel kell, hogy állítson egyfajta átváltási rendszert, mivel a személyiségi jogokban bekövetkezett kárt pénzben kell megtéríteni. Ellentétben a vagyoni kárral, itt a természetben történő megtérítésre nincs lehetőség. A pénzben történő kártérítés azonban történhet egy összegben vagy járadék formában.

Látható, hogy a nem vagyoni kártérítés intézménye hordoz magában bizonyos önellentmondást: ahhoz, hogy megvalósuljon a kártérítés célja, és a károsultat olyan helyzetbe kerüljön, mintha a kár be sem következett volna, ehhez pénzben kell kifejezni azt a sérelmet, aminek alapvető jellemzője, hogy nem vagyoni jellegű.

A nem vagyoni kártérítés mértéke

A nem vagyoni kártérítés mértékénél szintén irányadó a teljes kártérítés elve, azonban a nem vagyoni kártérítés esetében a fent írtak következtében jóval nehezebb kiszámítani azt, hogy egy adott ügyben mekkora a kár mértéke. Leszögezhető azonban, hogy a magyar bírói gyakorlat egyre nagyobb súllyal veszi figyelembe az ember személyiségében esett károk jelentőségét. Az ítélkezés számára kereteket adó legfelsőbb bírósági gyakorlat alakítja ki az egyes ügyekben szempontjait, e szerint olyan kártérítést kell megállapítani, amely alkalmas az elnehezült életvitel megkönnyítésre.